Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 3. szám - A mezőgazdasági ipar termékeinek elnevezése a versenyjog szempontjából

154 tekinthető absztrakt jellegűnek a kifejtett értelemben, vagyis amikor nem olyan áruról van szó, amelynek nyersanyaga tudományos szempontból közömbös. Egészen más az eset ugyanis akkor, amikor tiszta szesz a mezőgazdasági ipar terméke és más akkor, ha a mezőgazdasági ipar közvetlen emberi fogyasztás tárgyául szolgáló szeszesitalt állít elő, mint élvezeti cikket, amelynek minősége elsősorban és főleg a felhasznált nyersanyagtól függ. Ebben a tekintetben jogi szempontból hasonló a helyzet a mezőgazdasági termények és termékek elnevezésére vonatkozó követelményekhez. Erre nézve röviden utalok a következőkre: Amint ismeretes, elsősorban a bor és általában a szőlőmüvelés termékei azok, amelyek a törvényhozó figyelmét magukra vonták és olyan jogszabályok alkotására, sőt nemzetközi elismertetésére vezettek, amelyek arra irányulnak, hogy az ilyen áruk tekintetében ne csupán azok anyagi összetételének feleljen meg az elnevezés, amely alatt forgalomba hozzák, hanem még a származási hely tekintetében is szorosan megfeleljen a térbeli valóságnak az az elnevezés, amelyet a forgalomban használnak. Nem szükséges részletezni azokat az érveket, amelyeket ennek az álláspontnak a támogatására felhoztak. A szőlőművelés termékeiről köztudomású, hogy a konkrétumnak óriási a jelentősége rájuk vonatkozóan. A talaj és az éghajlat befolyása a szőlőművelés termékeinek minőségére túlnyomó. Ezért a Franciaországból kiinduló mozgalom gyorsan jutott nagy sikerre a legtöbb államban. A világháborút követő békeszerződések is nagyban hozzájárultak ennek az álláspontnak a győzelméhez, de ezektől függetlenül is kétségtelen, hogy a szőlőművelés termékeire vonatkozó elnevezéseknek ez a széleskörű védelme, amely a területi szempontra is kiterjed, a legnagyobb mértékben indokolt. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a származási helyre utaló elnevezéseknek ilyen messzemenő jogi oltalma nem csupán a bortermelés és általában a szőlőmüvelés termékei szempontjából indokolt, hanem a mezőgazdaságnak más termékei szempontjából is, amennyiben ezek olyanok, hogy minőségükre a talaj összetételének és a klímának nagyarányú a befolyása (komló, paprika stb.). Ezeket a megfontolásokat szem előtt tartva nyilvánvaló, hogy a származási hely feltüntetésének a mezőgazdasági ipar termékei tekintetében szintén nagy a jelentősége olyankor, ha az ilyen ipartermék értékelése szempontjából lényegesnek kell tekinteni vagy az érdekelt körök lényegesnek tekintik azt, hogy a mezőgazdaságnak iparilag feldolgozott terméke, mely területről származik. Igaz ugyan, hogy az összefüggés a mezőgazdasági termény termelésének helye és a mezőgazdasági iparvállalat működésének helye között elvi szempontból nem tekinthető szükségképpeninek, azonban ez a kapcsolat rendszerint megvan. A mezőgazdasági iparnak ugyanis egyik célja éppen az, hogy a mezőgazdaságnak azokat a termékeit, amelyek nagy térfogat mellett csekély értékűek, úgy alakítsa át, hogy ez a viszony a térfogat és az érték között lényegesen javuljon és így a szállítás-