Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1940 / 3. szám - A mezőgazdasági ipar termékeinek elnevezése a versenyjog szempontjából
148 árut vesz, mennyire tudja azt szükségletének kielégítésére fordítani. A nagy változást a piacra való termelés rendszere hozta. Most már az eladó és a vevő idegen egymással szemben, az árut sem okvetlenül ismeri, sőt rendszerint nem ismeri előre a vevő. Nincs már az a közvetlen személyi kapcsolat, amelynek keretében a vevő megbízhatott az eladóban. Eltűnt a szemléletesség a gazdasági életből, helyébe absztrakciók sorozata lépett.* Minél bonyolultabbá vált a gazdasági élet- annál távolabb került a vevő az eladótól, annál kevésbbé ismerte az eladót, sőt az árut is. A modern gazdasági élet előrehaladott szakában a gazdasági forgalom nagyrészt anonim, személytelen. Az áruk forgalma ebben az előrehaladott stádiumban valósággal azt jelenti már, hogy maguk az áruk forognak gazdasági értelemben. Immár maguk az áruk teszik meg a gazdasági utat az egyik gazdasági alanytól a másikig, míg végre megállnak a közvetlen fogyasztónál, akinél az áru gazdasági pályája, gazdasági forgalma, egészen általánosan kifejezve: gazdasági jellegű mozgása véget ér. Nem tartozik a jelen előadás keretébe annak teljes megvilágítása, hogy az áruknak ezt az önálló — gazdasági — mozgását a jog elismeri és elősegíti, amennyiben a kereskedelmi jog szabályaiban olyan eszközt nyújt a gazdasági élet számára, amely eszköz alkalmas arra, hogy az áruknak a személyektől elszigetelt önálló, absztrakt szemléletét és kezelését lehetővé tegye, mindenesetre pedig lényegesen fokozza. A jelen előadás keretében csak az a fontos, hogy rámutassunk arra, milyen módon nyúl bele a jog a gazdasági életbe abból a célból, hogy az az immár nagyon problematikus tájékoztatás, amelyet az áruk elnevezései nyújtanak a gazdasági forgalom részére, lehetőleg megbízhatóvá váljék, valósággal tájékoztasson és ne félrevezessen. A modern gazdasági életben, mint látjuk, az áru végeredményben úgy szerepel, mint egy-egy név, egy-egy szó. Ennek a szónak a tartalma nem ellenőrizhetetlen ugyan, de ellenőrzése nem mindig könnyű, sokak számára pedig gyakorlatilag úgyszólván nem lehetséges. Mindenesetre nagyon sokszor késő az az időpont, amikor az árunév mögött rejtőző visszaélés lelepleződik. Egyébként is a gazdasági élet normális menete azt kívánja, hogy az áruforgalom mint tömegjelenség minél simábban, minél kevesebb zökkenővel mehessen végbe, minél kevesebb legyen a visszaélés és csak kivételszámba menjen az, ha jogvita keretében kell tisztázni azt a kérdést, vájjon egyegy név, amely alatt az árut kínálják a gazdasági forgalomban, fedi-e azt a tartalmat, amelyre az elnevezés utalni látszik. Ehhez az állapothoz, amikor a valóságnak megfelelő elnevezés használata a gazdasági életben tömegjelenség, hosszú út vezet. Ezen az úton a mérföldköveket a jogszabályok jelzik. Elsősorban negatív értelemben. Jóidéig nem szól bele a jog a gazdasági forgalomba ilyen szempontból. A teljesen szabadjára eresztett verseny körében a harc a fontos, a fölény * Nagyon jellemző ebben a tekintetben Surányi-ünger: Magyar közgazdaság és pénzügytan (15. 1.): Közgazdasági értelemben piacnak tekintünk minden vonatkozást, amelyben csere létesül. (A kiemelés tőlem ered.)
