Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 2. szám - A háborús nyersanyaggazdálkodás jogi szabályozása. 1. r.

122 történt megrendelések céljára. Ha a vállalat a megrendelést nem közvetlenül a megrendelő hivataltól kapja, azt a körülményt, hogy a megrendelés a honvédség részére történik, igazolni kell. A honvédség részére történt megrendelés alapján felhasznált vagy kiszolgáltatott cikkekről feljegyzés készítendő s annak egyik példánya minden hó 15. és utolsó napján felterjesztendő az iparügyi miniszterhez. Végül ugyancsak közös, valamennyi zár alá vett anyagkészletre vonatkozó rendelkezést tartalmaz az 1939. évi október hó 28-án hatálybalépett 55.100/1939. Ip. M. sz. rendelet (Bp. K. 245. sz.), amely a zár alá vett, a zárolási alap­rendelet I—VIII. számú mellékleteiben felsorolt anyagkészletekből anyagoknak (cikkeknek) a MÁV és más "közlekedési vállalatok, valamint a m. kir. posta részére engedély nélkül való kiszolgáltatását teszi lehetővé. Ez alapon azonban egy-egy alkalommal legfeljebb a kézi bevásárlásnál szokásos mennyiséget (200 pengőnél nem nagyobb értékű) szabad kiszolgáltatni. A vállalkozók — ideértve az esetleges alvállalkozókat is — a közlekedési vállalatok vagy a m. kir. posta részére történt megrendelés céljára zár alá vett anyagokat külön engedély nél­kül felhasználhatnak. Az így felhasznált anyagokról félhavonként jelentést kell tenniök az iparügyi miniszternek. Maguk a közlekedési vállalatok és a m. kir. posta is a birtokukban levő zár alá vett anyagkészleteket üzemük zavartalan működésének biztosításához szükséges mértékben engedély nélkül felhasználhat­ják. Az így felhasznált anyagokról, valamint a fentemlített módon (kézi be­vásárlás) beszerzett anyagokról félhavonként ugyancsak jelentést tesznek az iparügyi miniszterhez. Ugyané rendelet 3. §-a szerint: ha a közlekedési vállalat vagy a m. kir. posta részére történt megrendelést olyan hadiüzem (8500/1939. M. E. sz. rende­let 1. $.) kapja, amelynek a honvédelem érdekét szolgáló más szállítási kötele­zettsége is van, köteles a megrendelést a gyártási sorrend megállapítása végett az iparügyi miniszterhez (a gyártási sürgősségi sorrendet megállapító bizottság­hoz 1. alább a B) pont alatt) felterjeszteni és a megrendelésnek az iparügyi miniszter által megállapított sorrendben eleget tenni. 3. Végül a harmadik alaprendelet az ipari nyersanyagok és termékek elő­állításának, forgalmának és felhasználásának szabályozásáról szóló 12.112/1939. M. E. számú rendelet (Bp. K. 217. sz.), amely 1939. évi szeptember hó 24-én ugyancsak a honvédelmi törvény felhatalmazása alapján bocsáttatott ki. Ez a rendelet (a továbbiakban: termelésszabályozási alaprendelet) felhatalmazza az iparügyi minisztert arra, hogy — az érdekelt miniszterek meghallgatásával — a honvédelem érdekében szabályozza és ellenőrizhesse bármely ipari nyersanyag, üzemanyag, fél- és készgyártmány előállítását, forgalmát, felhasználását és meg­szabhatja a munkabéreket és a munkaviszony egyéb tartalmát, valamint az ipari tevékenység díjazását. Az e felhatalmazás alapján kibocsátott rendeleteket szintén alább, az egyes anyagcsoportokra vonatkozó rendelkezések során ismer­tetjük. Itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a szóbanforgó rendelet életbelépte után az egyes anyagok termelésének, feldolgozásának stb. szabályozása tárgyá­ban kibocsátott iparügyi miniszteri rendeletek mint felhatalmazást adó jog­szabályra általában nemcsak a most szóbanforgó 12.112/1939. M. E. sz. ren­delet 1 $ára, hanem egyben a zárolási alaprendelet (12.113/1939. M. E. sz. r.) 2. $-ában kapott felhatalmazásra is hivatkoznak, mivel a termelés, feldolgozás stb. szabályozása rendszerint érinti a zárolásra vonatkozó rendelkezéseket is. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom