Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 2. szám - A háborús nyersanyaggazdálkodás jogi szabályozása. 1. r.

123 Ami a nyersgazdálkodás közigazgatási szervezetét illeti, ez a szervesés kezd-etben nem alapult külön jogszabályokon, hanem az iparügyi miniszter a minisztérium kebelében nyolc vezető tisztviselőt bizott meg az egyes anyagcsoportokra vonatkozólag a felhasználási engedélyek kiadásának a megszervezésével, mindegyik vezető mellé megfelelő személyzet osztatott be ugyancsak a minisztérium kebeléből vagy berendelt tisztviselőkből s így alakult meg a nyolc „anyaghivatal". 1939 novemberében azután a nyersanyaggazádálkodás közigazgatási szervezete új alapokra fektettetett. A honvédelmi törvényben foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott 10.670/1939. M. E. sz. rendelet (Bp. K. 267. sz.) felhatalmazta az iparügyi minisztert, hogy a nyersanyaggazdálkodással kapcsolatos közigazgatási teendők ellátására ipari anyag gazdálkodási szakbizottságokat szervezzen. E szakbizottságok elnökét, ennek helyetteseit és a szakbizottságok tagjait az iparügyi miniszter nevezi ki, mégpedig az elnököt és helyetteseit a köztisztviselők, a tagokat pedig a gazdasági életben működő szakféríiák közül. A szakbizottság ülésben az elvi kérdéseket és a nagyobb jelentőségű ügyeket tárgyalja, egyébként a szakbizottság elnöke intézkedik. A szakbizottság mellé szükség szerint irodát kell szervezni, amelynek elhelyezéséről és fenntartásáról az iparügyi miniszter által kijelölt érdekképviseleti szerv gondoskodik. A szakbizottságok elnökei alkotják az ipari anyaggazdálkodás központi bizottságát, amelynek élén az iparügyi miniszter által kinevezett elnök áll. Ez a bizottság irányítja és ellenőrzi a szakbizottságok tevékenységét és gondoskodik az együttműködés biztosításáról. A bizottság kapcsolatot tart fenn az árkormánybiztossal, a külkereskedelmi hivatallal és a Nemzeti Bankkal. Az említett rendeletben foglalt felhatalmazás alapján az iparügyi miniszter az alábbi ipari anyaggazdálkodási szakbizottságokat állította fel: I. A vas- és fémcikkekre vonatkozólag: A vas- és acélipari anyaggazdálkodás szakbizottsága (65.600/1939. Ip. M. számú rendelet, Bp. K. 286. sz.). A fémipari és a fémárukat gyártó ipari anyaggazdálkodás szakbizottsága (65.700/1939. Ip. M. sz. r., Bp. K. 286 sz.). II. A szilárd és cseppfolyós tüzelőanyagokra, kenőolajokra, kátrány, stb. cikkekre vonatkozólag: As ásványolajipari anyaggazdálkodás szakbizottsága (64.500/1939. Ip. M. sz. r.j Bp. K. 279. sz.). A sséngasdálkodási szakbizottság (1300/1940. Ip. M. sz. r., Bp. K. 25. sz.). III. A vegyi cikkekre vonatkozólag: A vegyészeti ipari anyaggazdálkodás szakbizottsága (65.800/1939. Ip. M. sz. r., Bp. K. 286. sz.). As olaj- és zsiradékipari anyaggazdálkodás szakbizottsága (65.900/1939. Ip. M. sz. r., Bp. K. 286. sz.). IV. A bőr- és gumicikkekre, szőr-, sörte- és kikészítőanyagokra vonatkozólag: A bőripari anyaggazdálkodás szakbizottsága (65.000/1939. Ip. M. sz. r., Bp. K. 274. sz.). A gumiipari anyaggazdálkodás szákbizottsága (64.600/1939. Ip. M. sz. r., Bp. K. 279. sz.). V. A fa- és papíranyagokra vonatkozólag: A faipari anyaggazdálkodás szakbizottsága (64.700/1939. Ip. M. sz. r., Bp. K. 286. szám).