Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 2. szám - A magyar árellenőrzés rendszere

118 deletben megszabott határidőt 1940 február 2S-ig hosszabbította meg. Ugyané rendelet a 9900/1939. M. E. sz. rendelet 17. §-át akként módosította, hogy az abban foglalt, a teljesítés mértékének, továbbá a végrehajtásnak és csődnek korlátozása alól kivételt megállapító rendelkezések csak a védett gazdaadósokkal szemben fennálló követelésekre alkalmazhatók. A m. kir. pénzügyminiszter 11.500/1940. sz. körrendelete a jövedelem- és vagyonadó kivetése tárgyában a Bp. K. 1940. évi január hó 28-i 22. számában jelent meg. A Magyar Nemzeti Bank körlevelei közül megemlítjük a visszacsatolt területeken működő hitelintézetekhez intézett 9. sz. körlevelet. A még mult év júliusában közzétett 7. sz. körlevélben arról értesítette a Bank a visszacsatolt területi hitelintézeteket, hogy ha valamely követelés a felvidéki fiókintézet — tehát belföldi cég — állományába tartozik, annak érvényesítéséhez a Bank engedélye nem szükséges akkor sem, ha a fedezetül szolgáló jelzálogjog a külföldi pénzintézet javára van bejegyezve. Vitás volt azonban, hogy kell-e a Bank engedélye akkor, ha az egyébként kétségtelenül a fiók állományába tartozó követelés érvényesítésénél maga a külföldi hitelintézet lép fel? A 9. sz. körlevélben a Bank eloszlatta e kétséget annak a megállapításával, hogy a követelés érvényesítéséhez ilyen esetekben — minthogy a hitelező, ha csak formailag is, külföldi — a fennálló jogszabályok szerint a Bank engedélye szükséges. Mivel azonban e tartozások valójában (anyagilag) a belföldi fiókkal szemben állnak fenn, a Bank magában e körlevélben engedélyt adott arra, hogy az ily tartozásokat az adósok a belföldi fiók javára minden korlátozás nélkül megfizethessék, illetőleg hogy az ily követelések külön engedély nélkül érvényesíttessenek. A Magyar Nemzeti Bank 1940. évi január hó 27. napjától kezdve árubehozatal céljaira szabadon átváltható devizákat és valutákat akként utal ki, hogy a deviza (valuta) vásárlójának a kiutalt összeg meghatározott hányadát a Külföldi Hitelek Pénztárától kell megvásárolnia. Noha a Külföldi Hitelek Pénztárától beszerzendő devizák (valuták) ára ezek szerint magasabb, ez nem jelenti a külföldről behozott áruk drágulását, mert ugyanakkor a Bank a newyorki kifizetésnek és a többi konvertibilis devizának (valutának) az árfolyamát lecsökkentette, körülbelül arra a szintre, amelyen azt a háború előtt jegyezte. A végből, hogy az exportőröket károsodás ne érje, a január hó 26-án jegyzett magasabb árfolyamok (ú. n. likvidációs árfolyamok) továbbra is érvényben maradnak. A beszolgáltatásra kerülő exportdevizákat és valutákat akkor veszi át a Bank ezeken a magasabb árfolyamokon, ha az exportőr az árut január 27-e előtt kivitte, vagy később viszi ugyan ki, de a kötést e nap előtt létesítette és ha az exportdevizát (valutát) legkésőbb április hó 26-ig beszolgáltatja. (A Magyar Nemzeti Bank 360. és 361. körleveleiben tájékoztatta a fentiekről a megbízott pénzintézeteket.)