Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 2. szám - A háborús nyersanyaggazdálkodás jogi szabályozása. 1. r.

119 ÚA. háborús nyersanyagguzdálkodás jogi szabályozása A m. kir. minisztérium az 1939:11. tc. (honvédelmi törvény) 141. §-ának (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján 1939. évi szeptember hó 2. napjában állapította meg azt a napot, amelyen az emített tc. 141—170. §-aiban háború idejére, vagy az országot közvetlenül fenyegető háborús veszély esetére megállapított kivételes hatalom igénybevételének a lehetősége beáll. (8100/1939. M. E. sz. rendelet, Bp. K. 199. ez. Az e rendelettel eredetileg négy hónapra igénybevett kivételes hatalom a 11.710/1939. M. E. sz. rendelettel [Bp. K. 292. sz.] további négy hónap tartamára, 1940. évi május hó 2-ig meghosszabbíttatott.) Ezzel egyidőben a m. kir. miniszterelnök Magyarország népéhez intézett felhívásában (Bp. K. 199. sz.) bejelentette, hogy a kormány a súlyosra fordult európai helyzetre tekintettel az ország lelki és anyagi élete zavartalanságának a biztosítása érdekében kormányrendeletekben rendelkezéseket fog életbeléptetni — többek között — egyes anyagkészletek zár alá vételéről; az iparban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és a kohászatban a munkaidő korlátozásának és a fizetéses szabadságnak a felfüggesztéséről; az árak színvonalának a rögzítéséről stb. Bejelentette a miniszterelnök azt is, hogy ezeket a rendeleteket szükség szerint más kormányrendeletek is fogják követni. E bejelentés és a kivételes hatalom életbeléptetése után, 1939. évi szeptember hó 2-tól kezdve csakugyan a kormányrendeleteknek egész sora látott napvilágot. A rendeleteknek legnagyobb része a gazdasági életet közvetlenül is érinti, éspedig a dolog természete szerint elsősorban az ipari nyersanyaggazdálkodás és termelés terén. Az alábbiakban erről a ma már igen terjedelmes és eléggé bonyolult joganyagról kívánunk olvasóink részére tájékoztató összefoglalást adni éspedig az alábbi csoportosításban: A) Egyes anyagkészletek bejelentébe és sár alá vétele, valamint az ipari nyersanyagok és termékek előállításának és felhasználásának a szabályozása. B) A hadiüzemek zavartalan működésének biztosítása. C) A hadianyagok forgalmának szabályozása. D) Egyes szociális vonatkozású rendelkezések. A) Egyes anyagkészletek bejelentése és zár alá vétele, valamint az ipari nyersanyagok és termékek előállításának, forgalmának és felhasználásának a szabályozása. Az ebbe a tárgykörbe tartozó rendeletek és egyéb rendelkezések három alaprendelet köré csoportosíthatók; ezek: 1. Az egyes anyagkészletek bejelentéséről szóló 990/1939. M. E. számú rendelet (Bp. K. 22. sz.), amely még 1939. évi január hó 27-én lépett hatályba és nem az 1939:11. tc.-en alapuló kivételes hatalom, hanem az 1931:XXVI. tc. 2. és 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján bocsáttatott ki. Ez a rendelet (a továbbiakban: bejelentési alaprendelet) kötelezővé tette bizonyos, nyolc csoportba osztott s a rendelet I—VIII. számú mellékleteiben felsorolt anyagoknak a bejelentését, megjelölvén minden anyagra vonatkozólag azt a legkisebb menynyiséget, amely bejelentési kötelezettség alá esik. (E rendelettel hatályát vesztette az egyes ipari üzem- és nyersanyag-, fél- és készgyártmánykészleteknek a bejelentéséről szóló 6830/1938. M. E. sz. rendelet, valamint az azt kiegészítő