Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 2. szám - A biztosítással foglalkozó egyesületekről. 2. [r.]

100 alapuló biztosítás lényegéből folyó tételt, hazai jogunkban is fennállónak kell tekintenünk. A kölcsönös biztosítási alakulatot az ő tagjaihoz fűződő eme egységes — mert nem a tagság mellett fennálló külön biztosítási — viszonynak ez a sajátszerűsége az, amely a biztosító egyesületet jogi és gazdasági szempontból oly közel hozza a szövetkezethez s a tagságnak az egyiknél éppúgy, mint a másiknál egészen különleges helyzetet ad. Mind a két esetben a testületi (társasági) jog és az individualisztikus szerződési jog szabályainak olyan dualizmusával állunk szemben, amelyből fakadó nehézségeket maradéktalanul megoldani — Hagen közlése szerint (Versicherungsrecht L 119.) — az e problémának megoldásán régóta fáradozó német magánjogi dogmatikának mai napig sem sikerült. A nehézségek az említett mindkétféle alakulattal kapcsolatban onnan erednek, hogy a tömörülés tagja egyben biztosított is. Ehhez képest őreá a jogszabályoknak két komplexuma nyer alkalmazást: egyrészt azok a szabálycsoportok, amelyek az isolált, önálló jogügylettel megalapított biztosítási viszonyt vannak hivatva elrendezni, vagyis a szerződési jognak a tag egyéni érdekkörét érintő szabályai, másrészt azok a szabályok, amelyek őneki a társasághoz tagként való hozzátartozásának jogi folyományait rendezik és így a testületi jog körébe tartoznak bele. Hogy már most e két normakomplexum milyen viszonyban áll egymáshoz, milyen mértékben hatják át egymást s egymással való kapcsolatuk miképpen alakul, elméleti szempontból, de gyakorlati kihatásaiban is oly jelentőségű kérdés, amelyet ezúttal csak felvetni van módom s amelynek kifejtését más alkalomra kell fenntartanom. Ezúttal csak azt jelzem, hogy a felvetett kérdésnek mikénti megoldása ad útbaigazítást a tekintetben, vájjon a biztosítási szerződés, amely voltaképpen célja és mozgatója a tagsági viszonynak, jogi szempontból is valóban dominálja-e és ha igen, mennyiben ennek a sajátszerű viszonynak társasági vonatkozásait. Mennyiben irányadó az különösképpen a tagság megszerzése és elvesztése,. nemkülönben az abból eredő jogok és kötelezettségek tartalma szempontjából. Müller-Erzbachnak a német jog által törvényileg szabályozott kölcsönös biztosító egyesületek tekintetében adott megállapítása szerint14 a biztosítási jogviszony általánosságban dön14 Handelsrecht 2. ca 3. kiadás 235. lap.