Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 2. szám - A biztosítással foglalkozó egyesületekről. 2. [r.]

97 ködést kifejtő ama egyesületek tevékenysége elé, amelyek szabályszerű céljaik értelmében biztosításszerü tevékenységet is folytatnak. Éppen ezért, ha a kormány a biztosító egyesületek jogviszonyait a 196/1923. M. E. sz. rendelet 36. §-ában kilátásba helyezett rendelettel szabályozni fogja, e rendeletben kétséget kizáró módon ki kell jelenteni, hogy a jelenleg már működő olyan egyesület, amely biztosítási ügyletek kötésével egyéb szabályszerű tevékenysége mellett foglalkozik, az ilyen természetű ügykört a jövőben csak mint jótékonyságot gyakorló ú. n. segélyező egyesület folytathatja; magától értetődvén, hogy eme működése tekintetében is az arra illetékes kormányhatóság (belügyminiszter vagy más szakminiszter) ellenőrzése alá esik. Ha pedig az ilyen egyesület továbbra is a biztosítás-technikai alapelvei szerint kíván tagjainak vagyoni jellegű szolgáltatásokat nyújtani, úgy köteles biztosító egyesületté alakulni. VI. 1. Vitás lehet továbbá az is, vájjon a fentebb kifejtettek csak a felügyeleti jogszabályaink életbelépésekor már fennálló egyesületekre vonatkoznak, avagy állanak oly értelemben is, hogy a biztosítási tevékenység folytatására újonnan is lehet egyesületet létesíteni. Voltaképpen ennek a kérdésnek mikénti megválaszolásában van a helyzet súlypontja. Mert míg az előbb jelzett jogi állapot csupán azt foglalja magában, hogy az 1923. évi reform — számolva a tényleges adottságokkal — kénytelen-kelletlen megtűrte azt az állapotot, hogy a már meglevő egyesületek biztosítási tevékenységet továbbra is folytathassanak, addig új egyesületek létesíthetése jogi megengedettségének elismerése azt az elvet foglalná magában, hogy a biztosításnak a rtg. és szövetkezet mellett van egy rendszeresített harmadik organizációs formája: az egyesület is. Az 1923. évi törvény szövege alapján nem lehet kétségtelenül kizártnak tekinteni az új biztosító egyesületek létesítésének jogi lehetőségét sem. Hiszen mi értelme lenne különben annak, hogy a törvény 2. §-a nemcsak azoknak az eltéréseknek a rendeleti megállapítására ad felhatalmazást a kormánynak, amelyekkel a törvény és az annak alapján kibocsátott 196/1923. M. E. sz. rendelet szabályait a törvény életbelépésekor már működő jótékony „intézményekre" (egyesületekre) alkalmazni kell, hanem ettől függetlenül általában a biztosítási ügyletekkel foglalkozó különböző „jótékony" egyesületek jogviszonyainak rendezésére is. Mindazonáltal, ha ilyképpen a jogi lehetősége megvolt, sőt meg is van annak, hogy az 1923. évben kelt reform óta eltelt időben is 7