Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 32. szám - A hadviselés érdekei ellen elkövetett bűncselekmények, különösen a hadi szállítások körül elkövetett visszaélések megtorlásáról szóló 1915: XIX. t.-cikk. (Befejező közlemény.) - A m. kir. minisztériumnak 2807-1915. M. E. sz. rendelete a magánjogi kötelezettségek teljesítésére engedett halasztás (moratórium) fokozatos megszüntetéséről. Moratoriumfeloldó rendelet

76. oldal. Jogesetek Tára 31. szám. ítéletében megnevezett hitelezők részére a kisebb összegek erejéig elrendelt kielégítési végrehajtások foganatosítása végett a kiküldött megjelent ugyan a közadósnál, de az eljárás a behajtandó követelés felszámításának a jkvekben való feltüntetésén túl nem terjedt, nem következhetik a fizetés megszüntetésének ténye, mert ennek, mint megtámadási alapnak, csak oly külső jelekből kell hogy megállapittassék, melyek a fizetések megszüntetésének tényét általában mindenki előtt felismerhetővé teszik. De akkor, amikor a lefoglalandó ingóságok összeírása a megbecslése, tehát a végrehajtási cselekvények lényege, a behajtandó követelésnek s járulékainak kifizetése folytán mellőztetett, nem lehet szó a végrehajtás foganatosításáról, tehát arról sem, hogy az ugyanakkor más hitelezők és később (1912. okt. 1-én) az alperes részére történt fizetések a végrehajtás kényszerének hatására volnának visszavezethetők. Abból sem lehet a kereskedő fizetéseinek megszüntetését következtetni, hogy ellene pereket, még ha nagyobb számban'is tesznek folyamatba és szórványosan kielégitési végrehajtásokat is rendelnek el, ha csak ez utóbbiaknak nem egész tömege irányult ellene, amiről nem lehet szó akkor, amikor a ténymegállapítás szerint 1912 március—szeptember hónapokban, tehát 8 hó alatt, összesen csak 8 kielégitési végrehajtás elrendelése történt meg anélkül, hogy azok egyike is foganatosítva lett volna a 600 koronának 1912 október 1-én történt és megtámadott fizetése előtt. Ezekből önként folyik, hogy a fentebb két pont alatt kiemelt érvelésnek épen nincsen megállható alapja. 1914. évi december hó 7-ik napján. JOGESETEK * marosvásárhelyi kir. ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: dr. Temesvári Gyula kir. Ítélőtáblai tanácsjegyző. 128. Köztudomás szerint az adö állapján kiszámított érték az ingatlan valódi értékének, rilkun felel megr. 1915. P. 1058/14. szám. A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati bíróság : A felülvizsgálati kérelemnek helyet nem ad. Indokok: Felperes az alapperben a pertárgyának értékét 800 K-ban jelölte meg és ezt az értéket alperes vitássá nem tette, ennélfogva a jelenlegi ujitott perben az uj Ppé. 64. §-ának utolsó bekezdése és az uj Pp. 59. §. 1. bekezdése, úgyszintén 5. §-a szerint a felülvizsgálat megengedése szempontjából ez az érték irányadó ; nem pedig az elsőbiróság alapperbeli ítéletének indokolásában foglalt az a megállapítás, amely szerint a pertárgyának értéke az adóbizonyitványra tekintettel 301 K, mert köztudomás szerint az adó alapján kiszámított érték az ingatlan valódi értékének ritkán felel meg; a felperes részéről ujabban, a válasziratban saját értékelésével szemben tett ellenkező állítás pedig figyelmet nem érdemel. Az ujitott perben azt az alapperbeli tényállást kellett megdönteni, amelyszerint felperes a kereseti ingatlant vétel utján megszerezte és alperes ezzel szemben erősebb jogot bizonyítani nem tudott. A felebbezési bíróság által elfogadott elsőbirósági tényállás szerint alperesnek ezt a korábbi tényállást az ujitott perben megdönteni nem sikerült, nevezetesen nem bizonyította alperes, hogy felperes vagy telekkönyvi jogelőde V. A. B. M.-né az ingatlant B. Gy.-re, ez pedig a haszonélvezeti jogot alperesre ruházta volna. Ebben a kérdésben a kir. Ítélőtábla álláspontja a ptk. 323. §-a alapján az, hogy az alperes, mint az ingatlan birtokosa mellett az érvényes cim jogszerű vélelme áll ugyan és ennélfogva ö annak kimutatására fel nem hívható, azonban minthogy felperes tulajdon jogot bizonyított, már a helyzet változást szenvedett és alperes a felperes telekkönyvi tulajdonát csak akkor teheti vitássá, ha ezzel szemben az erősebb jogot kimutatja. Alperes vitatta a perben, hogy az ingatlan valódi, telekkönyvön kívüli tulajdonosa B. Gy., akitől ő a haszonélvezeti jogot szerezte ; ebből következik, hogy védekezése tulajdonképpen a B. Gy. jogszerzésére támaszkodik, ezzel együtt megáll, vagy elesik. A felperes ellen B. Gy. által folyamatba tett e perhez mellékelt rendes perben jogerős Ítélettel ki van mondva, hogy utóbbi tulajdonjogot nem szerzett; igaz ugyan, hogy ama perben alperes nem szerepelt és igy az ítélt dolog vele szemben fenn nem forog, azonban ennek dacára a jogerős megállapítást felperes sikeresen vetheti alperes ellen, aki a B. Gy. tulajdonjogát, mint a saját jogszerzésének is alapját állítja. Ily felfogás mellett nem is volt helye annak, hogy alperes ujabb bizonyítékot nyújtson arra nézve, hogy B. Gy. ama jogerős megállapítás ellenére mégis tulajdonos, ez a bizonyítás az utóbbi által folyamatba tehetett perújításra tartoznék, amiért is felperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a felebbezési bíróság a további bizonyítás felvételt jogszabály magsértésével mellőzte, már ebből az okból alaptalan, megjegyezvén, hogy egyébként is alperes a mellőzött tanúval csak a haszonélvezeti jog megszerzését kívánta bizonyítani és az elsőbiróság az uj Pp. 270. §-ának megfelelően indokolta, hogy a további bizonyítást miért mellőzte. 1915. évi június 22. napján. KÜLÖNFÉLÉK. = Az ipartörvény 1T6. §-ának értelmezése. Konkrét esetből kifolyólag a kereskedelemügyi miniszter 30.809/1915. számú rendeletében több fontos elvi rendelkezést hozott az ipartörvény 176. §-ának értelmezését illetőleg. A szóban lévő kártérítési ügyben az elsőfokú iparhatóság az eljárás folytatását felfüggesztette. Az alperes ez esetben egy közkereseti társaság volt négy taggal. A miniszteri döntés szerint ha alperesi cég egyik vagy másik tagja hadbavonult is, ez a körülmény nem lehet elegendő ok egymagában az ügy tárgyalásának felfüggesztésére, hanem erre csak abban az esetben lehetne szükség, ha a társaságnak minden oly tagja, amely a cégjegyzék tanúsága szerint, a társaság képviseletére jogosult, hudbavonult volna. Mivel a szóban lévő esetben ez alig következett be, a miniszter nem látta bekövetkezettnek a felfüggesztés esetét és utasította az elsőfokú iparhatóságot, hogy az eljárás felfüggesztésének hatályonkivül helyezése mellett az ügyet folytatólagosan tárgyalja és hozzon érdemi határozatot. Végül megjegyezte a rendelet, hogy oly esetben is, amidőn a tárgyalás felfüggesztésének törvényes előfeltételei fennforognak, a hatóság a polgári eljárásra nézve kiadott 1380/1915. M. E. számú rendelet 5. §-ának hasonszerü alkalmazásával az eljárás felfüggesztését kérelemre megszüntetheti, ha a per összes körülményeinek szoros mérlegelésével arról győződik meg, hogy a felfüggesztés az ellenfélnek jelentékeny sérelmével jár es az eset körülményei szerint a méltányossággal ellenkezik. Táblai értesítő. A marosvásárhelyi kir. ítélőtáblánál 1915. évi július hó 27-ik és következő napjain előadott ügyek az alábbiak szerinti elintézésben részesültek. Foflgárí szakosztályban. 1416. Wurm József — Erdélyi erdőipar r.-t. 5527 K — f. o. v. 1351. Csikvármegye jegyzői nyugdíj alapja — dr. Bocskor Béla 3739 K - hh. v. 1415. Dr. Manoiu Miklós — Brezeán János végr. megszűnt — hh. v. 477. Maroshéviz község tagositási ügye — rend. 1418. Bruss János — Varga András 2000 K — hh. it. 691. Schwartz Henrik örökösei — Buchler Arthur 4000 K — rend. 1341. Beder Albert — Beder Pál és tsa ingatlan birt. — hh. it. 1353. M. kir. államvasutak — Kloss Sámuel perújítás—my it. Váltó, kereskedelmi, csőd- és úrbéri szakosztályban. 1404. Sepsiárkosi tak.-pénztár — Dálnoky Károly és t. 2100 K — hh. it. Felülvizsgálati tanácsban. 1281. Kopacz Ágnes — Demény József 990 K — hh. it. 1340. Özv. Buccka Jánosné — Tabara N. György és tsai ing. tulajd. — hh. it. Büntető szakosztályban. 1187. Bányai Sándor és társai közegészség elleni bűntett — ms. it. 1303. Isztraté Ágoston csalás bünt. — hh. it. 1317. Bagoly Sándor okirathamisitás bünt. — hh. it. 1350. Ladó Imre magánokirat hamisítás bünt. — hh. it. 1360. Szabó József hatóság elleni erőszak bünt. — hh. it. 1304. Stoichitia Demeter halált okozó súlyos testi sértés bünt. — elnap. 1284. Tamás Károly (cifra) orgazdaság bünt. — ms. it. 1228. Bartók László s tsai közokirat, hamisítás bünt. — hh. it. 1189. Tikusán Miklós gyilkosság bünt. — ms. it. 1376. Pásztohi Aladár pénzhamisítás bünt. — mv. it. 602. Trombitás Sámlor közveszélyü rongálás véts. — rmv. it. Nyomatott Gombos Ferenc .Lyceum"-könyvnyomdában, Kolozsvárt, Deák Ferenc-u. 12.