Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 13. szám - Nemzetközi jogsegély végrehajtási ügyekben. Folytatás

62. oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny 13. szá m Polgári peres vagy nem peres eljárásnak kell tekinteni e szerződés értelmében az eljárást polgári ügyekben a rendes és : a külön bíróságok (főudvarnagyi biróság, főudvarnagyi hivatal, iparbiróság stb.) előtt. E szerződés értelmében külön bíróságoknak kell tekinteni a községi békéltető hivatalokat, a magyar községi bíróságokat és békebirákat, valamint azokat a választott bíróságokat, amelyek tekintet nélkül minden választott bírósági szerződésre, valamely külön állami jogszabály alapján járnak el. 2. cikk. Nem ismertetnek el mint végrehajthatók: 1. a fizetési meghagyásos eljárásban keletkezett fizetési meghagyások; 2. a polgári peres vagy nem peres eljárásban hozott azok a határozatok, amelyek pénzbirságban vagy pénzbüntetésben marasztalnak. 3. cikk. Az 1. cikk 1. pontjában megjelölt birói határozatok végrehajtása a kötelezett ellen csak akkor rendelhető el, ha a per bírósága a következő 1—15. pontokban megjelölt valamely ok alapján illetékes volt és nincs a végrehajtó államban oly biróság, amely a per elbírálására kizárólagosan illetékes volna. 1. Az alperes általános illetékessége a per bíróságának joga szerint. 2. A tartózkodás helyének illetékessége perbeli cselekvőképességű olyan személyek elleni követelésekre nézve, akik valamely helyen huzamosabb tartózkodásra utaló körülmények között tartózkodnak (például mint cselédek, kézi vagy gyári munkások, iparossegédek vagy tanoncok, főiskolai hallgatók vagy más tanulók). Ez a rendelkezés a fegyveres erőnek tényleges szolgálatban álló azokra a tagjaira, akik csakis védkötelezettségüket teljesitik, olyképen alkalmazandók, hogy irányukban az állandó katonai állomás helye határozza meg ezt az illetékességet. 3. Az ügyek vitelének illetékessége. Külföldi közintézetek, 1 testületek, kereskedelmi társaságok, szövetkezetek, egyesületek, alapítványok és más vagyontömegek ellen támasztott követeié- : sek annál a bíróságnál érvényesíthetők, amelynek területén állandó képviselőségük, ilyennek hiányában pedig ügyeik vitelével megbízott közegük van. 4. A telep helyének illetékessége. Azok ellen, akiknek a lakóhelyük szerint illetékes biróság területén kivül olyan gyári, kereskedelmi vagy ipari telepük vagy pedig üzlet vagy hiva- ! tás folytatására szolgáló más olyan telepük van, ahol ügyletek j kötésével közvetlenül foglalkoznak, azok a perek, amelyek erre j a telepükre vagy pedig üzleti vagy hivatásos tevékenységükre j vonatkoznak, annak a helynek bírósága előtt is megindíthatok, ahol a telep van. Azok ellen, akik lakó és gazdasági épületekkel ellátott jószágon gazdaságot folytatnak, az ennek a jószágnak gazdaságára vonatkozó mindennemű jogviszonyból származó perek az előtt a biróság előtt is megindíthatok, amelynek területén az a jószág vagy az a hely, ahonnan a gazdaságot vezetik, fekszik. 5. A teljesítés helyének bírósága. Szerződés fennállásának vagy fenn nem állásának elismerését, a szerződés teljesítését vagy felbontását, valamint a szerződésszerű teljesítés elmulasztásából eredő kártérítést tárgyazó perek annak a helynek bírósága előtt is megindithatók, ahol a szerződés a megállapodás szerint teljesítendő, ha a teljesítés helye okiratból megállapítható, vagy ha az idézés az alperesnek a biróság területén vagy székhelyén kézbesíthető. Több teljesítési hely közül az illeté- j késséget bármelyik megállapítja. Különös alakszerűség erre az okiratra nézve nem szükséges. Ez az illetékesség akkor is fennáll, ha az okirat az a kijelentést foglalja magában, hogy a teljesítési hely kikötése a keresetnek ezen a helyen való megindítására is jogot ad. Részletügyletből származó követelésre nézve az illetékesség a teljesítés helyének illetékességéről szóló rendelkezések alapján nem állapitható meg. 6. A váltó vagy a csekk fizetésének helyén alapuló illeté- ; késség a váltó vagy a csekk birtokosának a váltóból vagy a ! csekkből kötelezett személyek elleni kereseteire. 7. A korábbi lakóhely illetékessége. Kereskedők és iparosok üzletük körében kötött ügyleteikből eredő követeléseiket 1 szerződő ellenfelük korábbi lakóhelyének birósága előtt is perel- • hetik, ha okirattal igazolják, hogy a lakóhely változtatásának ! időpontjától a kereset beadásáig kilencven napnál több még ; nem telt el. Különös alakszerűség erre az okiratra nézve nem szükséges. ! 8. Kereskedők áruköveteléseinek illetékessége. Kereskedő 1 ellen a bejegyzett kereskedő üzlete körében történt eladásból j származó követelését az utolsó megrendeléstől számított két éven belül telepe helyének birósága előtt is perelheti, ha a követelés alapjául szolgáló megrendelést és az áru tényleges átvételét okirattal igazolja. Meghatalmazással kötött ügyleteknél a megrendelő meghatalmazását okirattal kell igazolni. Különös alakszerűség ezekre az okiratokra nézve nem szükséges. Részletügyletből származó követelésre nézve az illetékesség a kereskedő árukövetelésének illetékességéről szóló rendelkezések alapr ján nem állapitható meg. (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK. Elofinetöinkheg ! Felkérjük azon előfizetőinket, kiknek előfizetésé április 1-én lejár, hogy előfizetéseiket a jelen száműnkhöz csatolt postautalvány felhasználásával megújítani szíveskedjenek. E nehéz időkben — a mikor a lap fenntartása úgyis nagy áldozatokat kiván — kétszercsen fontos az, hogy előfizetőink pontosan küldjék be az előfizetéseket. Szerkesztőség és kiadóhivatal. =- Ügyvéd és bíró. Mindnyájunk előtt ismeretes az a polémia, amelyet Pollák Illésnek, az országos ügyvédszövetség elnökének a „Jogállam"-ban „Az ügyvédség és az uj per" cim alatt megjelent cikke váltott ki a birói karban. Grecsák Károly a Birák és ügyészek' lapjában és a Jogállamban válaszolt erre a cikkre. A Birák és Ügyészek Lapjában (44. száin) fenti cim alatt ismét Grecsák Károly foglalkozik a kérdéssel, amelyre okot Pollák Illésnek hozzáintézett levele szolgáltatott. Pollák Illés levelét, amely sok igazságot tartalmaz — közöljük az alábbiakban: „Jövök hozzátok s kérek lapotokban helyet elmondandóm számára és nyugodtan hajtom le fejemet az ellenséges sátor alatt, tudva azt, hogy Ti a történtek dacára sem néztek ellenségnek. Eljövök hozzátok, mert elejét akarom venni az általános verekedés közben a mi külön házi verekedésünknek és mert nem szabad — átok volna — a birói és jogvédői kar közt visszavonást szítani, mit nem akarunk és legfőképen nem akarok én, a ki konciliáns ember vagyok és ha nem térek is ki a küzdelem elől, de nem kívánom, annál kevésbbé keresem. Most sem kívánom, annál kevésbbé keresem azt, ha csak a helyzet mélységéből fölszálló panaszkodás vagy a jogász és filozófus kritikája kötekedésnek nem vétetik, a mi aztán helyzeti eltolódásokra, ítélkezési hibákra és optikai tévedésekre vezet, melyekben háborús sejtek vannak. Mert panaszkodni szabad és a kritika nem ellenségeskedés ! A ki pedig egy szabad szótól azonnal fegyverhez nyul, az jelét adja annak, hogy a hatalom birtoklása könnyen erőszakossá tesz és csak a megcenzurázott kritikámban mondottaknak illusztrálásául szolgál. Minden rosszakarattól távol, irodalmi igtzságként mondottam annyit, hogy a bíróságok a törvények illiberális kezelésére hajlanak és pl. a Bp.-nek igen sok szakaszát a terhelt elleti magyarázták. Ezt az épenséggel nem új, hanem általánosan tudott jelenségen alapuló megállapítást körülvettem azzal, hogy „a törvényeknek ez az elbirósodása természetes folyamat és csak nagy ritkán hatalmaskodási hajlam eredménye." „A birói kar'* — igy mondtam — „ép úgy akarja a törvény uralmát, mint mindnyájan és tagadhatatlan odaadással és szeretettel fárad ő is a iog uralmának kiépítésében.. .. „Akarva nem akarva az új perrend is hamarosan judikatorius perrenddé fog azonban változni" — mondtam — „a hatalom bennszülött át és deformáló erejénél fogva".... stb. Nyilvánvaló szeretettel és elismeréssel szóltam ime a birói kar működéséről és amit a hatalom deformáló erejéről mondottam, azt mint szellemi és erőtörvényt idéztem egy gondolatmenet fonalán, mely tisztán irodalmi és bölcselkedő akart lenni és volt. És erre a személytelen, általános érvényességű, tisztám jogbölcseleti fejtegetésre a testvér-szövetség lapjának szerkesztősége, melynek tagjai gondolatvilágomat jól ismerik, kardot húznak és hadat izennek az ügyvédsdségnek! Miért és milyen igazságból? Miben vétettem az igazság ellen? Abban-e, hogy a judikaturát illiberálisnak mondtam vagy abban-e, hogy ezt a jelenséget nem az akaratnak, hanem egy a tudat küszöbén alul maradó erőnek tudom b; ? A megállapítás egyik ága sem adhatott okot a felháborodásra, mert az utóbbi csak csupa dicséret, az előbbi pedig csak egy irányzatra való utalás, melyért senki felelősségre nem vonható. Még eddig senki sem volt közmegvetés tárgya azért, mert konzervatív párthoz tartozott, de már üldöztek embereket és fejőket vették, mert liberálisok voltak.