Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 13. szám - Az uj moratóriumrendelet

13. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 03. oldal. Akik most engem föl akarnak koncolni, bizonyára nem ítélnék el Martinovicsot és társait, de akkor ugyebár mások fejüket vették! A legcsekélyebb tiszteletlenség sem élt bennem a birói kar ellen, mikor az idézett kritikát megírtam, sőt vallom és fnszem, amit a tény filozófiája körül megállapítottam, hogy ..a bíró odaadással és szeretettel fárad a jog uralmának kiépítésében/- Ervelésekhez hozzászokott férfiaktól elvárhatni, hogy azt a fegyvernemet meg fogják becsülni és a kritika jogának nem fognak határt szabni épen a társadalom legeslegfontosabb szervének küszöbén, hacsak annak a megdöbbentő vádnak nem akarják magukat kitenni, hogy nem tűrik meg a más nézetét és irodalmi fejtegetéseket is halállal üldöznek. Nem tűrni az illiberalizmus megállapítását és egyben körülhordani a véres kardot, mert ez a nézet nyomdafestéket látott, talán ellentmondás, de talán egy más bizonyítása. Bizonyos, hogy nem liberalizmus. Mindegy azonban, hogy melyikünk hibázott; nagyobb volna a hiba, ha folytatnánk. Ne folytassuk! Maradjunk az egymás megbecsülésében. Mi nem akarunk egyebet, mint a temesvári fogadalom keresztülvitelét és ha ennek várásában kezdünk türelmetlenkedni, ne vétessék ez rosszindulatnak. Ti viszont ne vonuljatok vissza arra az egyizbeni lelkes fellobbánásra, hanem tegyetek is valamit, mert tiétek a hatalom és tiétek a cselekvés. Az ügyvédségnél hálásabb nép nincsen a világon, ha egy jó szót kap. Persze érzékeny minden rossz szóra. Beszéljétek meg magatok közt ebben az irányban is a dolgokat, ne csak úgy, hogy „tűrjék el a készületlen ügyvéd" zagyvaságait is, amint ezt múltkor irtad és az ügyvédség hálás lesz, meri a békés megélés kétoldalú szerződés jellegével bir. És legyen tőlünk távol minden harag és szenvedély, mert a jogszolgáltatás békéje nem a miénk, de a tietek sem, hanem az országé. Nem lehet benne tehát a háborút intézményesíteni még akkor sem, ha én hibát követtem volna el. En a magam részéről a legnagyobb tisztelettel és szeretettel vagyok a birói kar iránt, de kötelességeim vannak a saját karommal szemben is, mely érdekeinek szemmeltartását reám bizta és melyhez egész lélekkel vallok hozzávalóságot. Elképzelhető, hogy a panaszok és siralmak százai szállnak be hozzám és igy elgondolható, hogy én már jogot szereztem az általánosításhoz is. De béke velünk. Igaz hived és tisztelőd Pollák Illés." — Hirdsági helyi előlépések. A helyi előlépések sürgős elrendelése és foganatosítása iránt az Orsz. Bírósági és Ügyészi Egyesület az igazságügyi kormányhoz 1915. év elején a következő beadvánnyal fordult: „Nagyméltóságú Miniszter Ur! Vidéki osztályaink és ugy vidéki, mint fővárosi tagtársaink körében kifejezésre jutott óhajok folytán van szerencsénk azzal a kérelemmel fordulni Nagyméltóságodhoz: méltóztassék a helyi előléptetések sürgős foganatosítása iránt rendelkezni. Azonfelül, hogy reámutatunk e kérdésben már beadott előbbeni előterjesztéseink azon tartamára, amely szerint kimutattuk, hogy a törvényhozásnak az 1908 : VI. t.c megalkotásánál az volt az intenciója, hogy a magasabb fokozatú fizetéses állás megaresedése esetében azonnal lépjen a rangsorban következő biró ebbe a magasabb fizetéses állásba; kérelmünk támogatására még a következőket hozzuk fel. A háborús állapot nem képezheti a helyi előléptetések akadályát, mert a költségvetés keretében ily aránylag csekély összeg, a minő a helyi előléptetésekhez szükséges, alig jöhet figyelembe. Viszont a háborús állapot épen a legutóbbi napokban rendkívüli módon fokozódott drágaság folytán egyiv súlyosbodó terhet ró reánk és a helyi előléptetések foganatosításával legalább kartársaink egy részén segítve lenne. Ezt a segítséget pedig, nézetünk szerint, a birói és ügyészi kar meg is érdemli, mert e rendkívüli időkben rendkivüli munkát is fejt ki. A perek száma ugyan csökkent, de e csökkenés nem áll arányban az elvont munkaerő mértékével. Egyes határmenti vidékeken pedig a bíróságok és ügyészségek valójában éjjel-nappal dolgoznak. Örömmel és lelkesedéssel végezzük e munkát a mostani nehéz napokban és nem várunk érte semminő külön jutalmat, csak azt kérjük, hogy ép e súlyos viszonyok közt ne sújtassunk a rendes előléptetési rendszer megszorításával, annál kevésbbé, mert hiszen a többi állami tisztviselők egy részénél a helyi előléptetések megtörténtek." Ezen beadvány folytán — a mint a Bírák és Ügyészek Lapja közli — illetékes helyen nyert információ szerint az igazságügyminiszter ur a legnagyobb erélylyel van azon, hogy a helyi előlépések mielőbb és minél nagyobb számban megtörténjenek. A miniszter ebbeli törekvésében az egész kormány nagyfokú jóindulatával találkozik és igy alapos a remény arra, hogy a helyi előlépések a bírói kar teljes megelégedésével fognak találkozni. A helyi előlépések időpontja és terjedelme még nincsen véglegesen megállapítva. — Az uj perrendtartás a Curián. A szóbeliségre és közvetlenségre alapított uj polgári peres eljárás a Curia elzárt termeit is megnyitotta a nyilvánosság számára. A múlt héten már érvényesült az uj rendelkezés egy milliós polgári perben. A felek képviseletében Sztehlo Kornél és Holló Lajos orsz. képviselő, az ügyvédi gárda két kiváló tagja jelent meg és Kontradiktórius formában tárták fel a bíróság előtt az eldöntendő jogesetet. A felek közbelépése folytán a régebbi előadói referáda is megrövidül és a referens érdemleges munkája szintén a zárt ülésre marad. Az uj eljárás mikénti kialakulására jogászkörökben nagy érdeklődéssel néznek. = Az uj moratóriumrendelet. A hivatalos lap március 26. száma közli a kormány 1040/1915. M. E. sz. rendeletét a moratórium ujabb meghosszabbitásáról. Az uj, immár hatodik moratóriumrendelet az összes eddigi rendeletekkel megállapított fizetési határidőket 1915. évi június hó 31-ik napjáig bezárólag meghosszabbítja. Az uj rendelet értelmében nem esnek a moratórium alá azok a pénztartozások, a melyeket az előző rendelet megállapított. Módosítás történt a lakbérek fizetésére vonatkozólag, a melyekre a rendelet kimondja, hogy nem esik moratórium alá a katonai szolgálatot teljesítő vagy ezzel egy tekintet alá eső egyén lakbértartozása, ha a kötelezett szolgálati vagy alkalmazási viszonyból folyó rendes járandóságaiban, vagy legalább lakpénzben, vagy lakbér céljára nyújtott közsegélyben részesül. Ha azonban a kötelezett fél csupán lakpénzben vagy lakbér céljára nyújtott közsegélyben részesül, a bértartozás csak az élvezett lakpénznek vagy közsegélynek megfelelő mértékben fizetendő; a lakásnak vagy egyes részeinek albérletbe adása esetében a bérösszeg az albérlőtől járó bér erejéig szintén ki van véve a moratórium alól. Ujitás történt az ingó dolgok vételárának fizetésére vonatkozólag is. A rendelet ugyanis kimondja, hogyha az ingó dolgok vételárára az előző rendeletek értelmében 10%-os törlesztés már öt izben történt, vagy akárcsak lejárt öt ily részlet, ugy az adós fizetési kötelezettsége a további részletekre nézve a minisztérium ujabb rendelkezéséig nem áll be; ha pedig a tartozás a szerződés szerint tiznél több részletben fizetendő, és egy-egy részlet nem halad meg 2ö koronát, a részletek fizetésére a jövőre nézve a szerződés kikötései irányadók. Változás történt a moratórium fenállásának ideje alatt teljesítendő szerződés alapján az elállás jogának gyakorlásából eredő pénztartozások, a tiltott cselekményekből és véletlen károkozásokból eredő tartozások, a családjogi és öröklési jogi cimen alakuló pénztartozások tekintetében is. A váltón, kereskedelmi utalványon, közraktári jegyen és csekken alapuló tartozások törlesztésére a következő szabályok irányadók : e tartozások után a halasztás ideje alatt — a negyedik és ötödik moratóriumi rendeletben megszabott részletfizetéseken felül — a következő részleteket kell fizetni: a) az 1914. október 1. előtt lejárt vagy a látra szóló papirok után további 10°/o-ot 1915. május havában; október és novemberben lejárt papirok után további 10%-ot 1915. júniusban; 1914. december és 1915. januárban lejárt papirok után további 10 o/o-ot 1915. július havában ; februárban és márciusban lejárt papirok után 10 °/o-ot májusban; és az április és májusban lejáró papirok után 10 °/o-ot július havában. A 10 °/o-os részleteket minden esetben a tartozás eredeti összege után kell számitani. A takarékbetétekre vonatkozólag az a változtatás történt, hogy ha a betéti üzlettel foglalkozó intézet a mult év július hé 31-ikén fennálló kamatlábat egyoldalúan leszállította, a teljes betét kifizetését a moratóriumra való hivatkozással nem tagadhatja meg, ha csak a kamatlábat a jövőre nézve az 1914. július 31-ikén fennállott kamatláb magasságára nem emeli. A mennyiben az intézet vagy cég a betét kifizetésére a felmondási időt igénybe veszi, erre az időre sem fizethet kisebb kamatot, mint a milyenre 1914. július 31-ikén volt kötelezve. A tőzsdei árkülönbözetek fizetésére vonatkozólag uj rendelkezés az, hogy ezeket a tartozásokat 1915. február 15-ik napjától számított havi 10%-os részletekben kell törleszteni. Legfontosabb ujitások a lakbérleti viszonyra vonatkozólag vannak. Kimondja a rendelet, hogy ha a katonai szolgálatot teljesítő, vagy az ily egyénnel egy tekintet ala eső bérlő vagy családtagja a lakás céljára kapott közsegély és e mellett a lakásnak vagy egyes részeinek esetleges albérletbe adásából befolyt jövedelmet is pontosan beszolgáltatja: vele szemben a rendkivüli felmondás joga akkor is H van zárva, ha a beszolgáltatott