Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 8. szám - Ötödik moratóriumi rendelet. (Befejező közlemény)

34. oldal. I3r<lélyrégzi Jogi Közlöny 8i. szám. 1. xMindaddig. amig a hadbavonult alkalmazott állandó illetményeit a vasúttól csorbítatlanul megkapja, a levonásokat az illetményekből változatlanul, azaz ugy kell teljesíteni, mintha az illető katonai szolgálatra be nem vonult volna. 2. Azoknál az alkalmazottaknál, akiknek állandó illetményei a hadbavonulás folytán csökkenést szenvednek, az állandó illetmények csökkenésének időpontjától kezdve a levonásokat a következőkép kell teljesiteni : t a) az 1914: XVII. tc. 22. §-ában emiitett jóléti intézetek tagsági dijait és járulékait az illető intézetek alapszabályai szerint a csökkent illetményekből is változatlanul le kell vonni; b) a zálogjoggal biztosított követelések levonásánál ügyelni kell arra, hogy — a katonai havidíjnak évi összegét teljesen figyelmen kivül hagyva — fizetésnek nem a fizetés természetével biró állandó illetményeknek eredeti összegét, hanem csak a j szabályoknak megfelelően leszállított összegét lehet tekinteni s hogy ennélfogva a zálogjoggal biztosított követeléseket — minden ujabb birói eljárás nélkül — az 1908 : XLI. tc. 6. §-a értelmében csak ennek a leszállított összegnek egyharmada erejéig, de évi kétezer koronának érintetlenül hagyásával lehet levonni. E határozrnány alól kivétetnek azok a zálogjoggal biz- j tositott követelések, amelyeknél a levonás a fizetésnek emelkedése esetén sem változó egyenlő havi részletekben történik, amelyeket tehát a fizetés természetével biró állandó illetményeknek csökkenése dacára továbbra is a bíróilag előjegyzett havi részletekben kell levonni, de az 1914 : XVII. tc. 25. §. IV. pontjában megállapított korlátok sérelme nélkül; c) a vasutak kebelében vagy az alkalmazottak körében létesült és az 1914: XVII. t.-c. 22. §-ában nem említett jóléti intézmények, jótékonycélu egyletek és szövetkezetek követeléseinek, valamint tagsági dijainak (1914: XVII. t.-c. 25. §. III. 5. j pontja) levonását be kell szüntetni. <:.v III. A jelen rendelet életbelépése előtt teljesített levonásokat visszakövetelni nem lehet, valamint az ezt megelőző időre levonásokat sem lehet utólag követelni. 32. g. A munkásbiztositó pénztáraknak és a bányatárs- ; ládáknak járulékköveteléseire, valamint segély- és járadéktartozásaira ez a rendelet nem terjed ki. 33. §. Ez a rendelet nem érinti az erőhatalom (vis major) hatására vonatkozó jogszabályokat. 34. g. A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy köztér- \ hek kivetésére jogosított testületeknek a 4. §. 3. pontjában említett olyan tartozásaik fizetésére, amelyek e közterhekből fedeztetnek, halasztást engedhessen, amennyiben e közterhek fizetésére halasztás adatott. " 35. g. Amennyiben e rendelet fennállásának ideje alatt a moratórium alá eső tartozások körének kiterjesztése vagy megszorítása válnék szükségessé, ebben a tárgyban a minisztérium a felmerült szükséghez képest kiadandó rendelettel intézkedik. 36. g. Amennyiben a m. kir. minisztérium másként nem rendelkezik, külföldi államok polgárainak vagy lakosainak követeléseire és tartozásaira az alábbi bekezdésekben foglalt megszorításokkal szintén a jelen rendelet szabályai irányadók. Ha magyar állampolgár vagy a magyar szent korona , országainak lakosa más államban valamely magánjogi követelést i csak kisebb mértékben vagy messzebbmenő korlátozásokkal \ érvényesíthet, mint ahogyan azt a jelen rendelet megállapítja, | az ily állam kötelékébe tartozó hilelezőnek követelései és az ily I állam területén lakó oly hitelezőnek követelései, aki valamely j ellenséges állam kötelékébe tartozik, a magyar szent korona j országaiban hasonló megszorítások alá esnek. Ha magyar állampolgárnak vagy a magyar szent korona \ országai lakosának valamely magánjtgi tartozására más államban az ott engedett moratórium vagy egyáltalában nem terjed ki, vagy az általánosnál szűkebb körben érvényesül, az ily állam kötelékébe tártozó adósnak tartozásai és az ily állam területén lakó oly adósnak tartozásai, aki valamely ellenséges állam kötelékében áll, a magyar szent korona országáiban hasonló meg- j szorítások alá esnek. Nem esnek a 2. és a 3. bekezdésben foglalt megszorítások ! alá külföldi államok polgárainak vagy lakosainak oly követelései j és tartozásai, amelyek a magyar szent korona országaiban folytatott kereskedelmi vagy ipari üzletükből vagy gazdaságukból szárrn cizn 3.1^ A jelen §. rendelkezéseit a jogi személyekre megfelelően kell alkalmazni. 37. g. Minden oly birói intézkedést, amely az adóst a magyar szent korona országaiban irányadó moratóriumtól vagy az ezzel kapcsolatos jogoktól akarata ellenére megfosztaná, hazai tiltó törvénybe (hazai közrendbe) ütközőnek és hazai törvény céljával ellenkezőnek kell tekinteni. 38. g. A moratórium következtében a peres és nem peres eljárásban szükséges szabályokat az igazságügyminiszternek, Horvát-Szlavonországokban a bánnak külön rendelete állapítja meg. 39. g. A moratórium lejártával kapcsolatos rendelkezéseket annak idején külön rendelet fogja megállapítani. 40. g. E rendelet hatálya, amennyiben a magyar szent korona országainak egész területén hatályos törvényben szabályozott jogviszonyokra vonatkozik, Horvát-Szlavonországokra is kiterjed. A 8. §. értelmében a közalapok, a városok és községek, valamint a gyámpénzpénztárak folyó szükségletei mértékének megállapítására hivatott hatóságot Horvát-Szlavonországok területére nézve a bán határozza meg. 41. g. Ez a rendelet — melyet ötödik moratóriumi rendeletként kell idézni 1915. évi február hó 1. napján lép életbe. Ettől a naptól fogva az 1814. évi november hó 30. napján 8680/Wl 4. M. E. szám alatt kiadott — negyedik — moratóriumi rendelet és az ezt kiegészítő 81/1915. M. E. számú rendelet 1. §-a helyébe a jövőre nézve á jelen rendelet rendelkezései lépnek. Ahol jogszabály, birói vagy más hatósági intézkedés korábbi moratóri umi rendeletnek valamely rendelkezésére hivatkozik, ehelyett a jelen rendeletnek azt a rendelkezését kell érteni, amely a korábbi rendelet illető rendelkezésének helyébe lépett. Budapest, 1915. évi január hó 14. KÜLÖNFÉLÉK. | I>orgó Albert j udvari és királyi tanácsos, kir. közjegyző, a kolozsvári közjegyzői kamara elnöke folyó hó 14-én meghalt. Közjegyzővé mindjárt az első szervezéskor (1875-ben) neveztetett ki. S ettől kezdve megszakítás nélkül ő volt az egyik kolozsvári közjegyző, amellett egyidejűleg a közjegyzői kamara titkára, utóbb — immár közel husz esztendeje — elnöke. Közjegyzői működésében lelkiismeretes, pontos ember volt. Érdemeit, melyek egy ügybuzgó, lelkiismeretes és komoly gondolkodású férfiú érdemei voltak, a királyi kegy ismételten elismeréssel honorálta. 1887-ben királyi tanácsos, 1910-ben udvari tanácsos lett. A társadalom is honorálta benne a buzgó munkást. Az utóbbi időkben, minthogy betegeskedni is kezdett, csak két irányban fejtett ki élénkebb társadalmi tevékenységet: a katholikus Státusban és a közjegyzői kamarában. A közjegyzői intézmény népszerűsítése körül eltagadhatatlan érdemeket szerzett s túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy közjegyzői és kamara elnöki működésére olyan patinával vonta be e/t az állást, :imi dekórumot biztosított a közjegyzői kainak. = Hiteljogi határozatok. 1. A megtartási jog szempontjából nem az dönt, hogy a kérdéses ingók akkor voltak-e az adós tulajdonai, amikor a hitelező a megtartási jogot gyakorolja, hanem az a döntő, hogy akkor voltak-e tulajdonai, a mikor a hitelezőnek megtartási joga megnyílt. (G. 729/914.) 2. Az átvevőnek csak a fuvarozó ellen van közvetlen kereseti joga, a szállítmányozó ellen azonban nincsen. (Bpesti tábla 1914. G. 1216.) 3. Árkülönbözetre irányuló, íogadásszerü ügyletekből eredő követelés elismerése, annak megtámadhatóságát nem zárja ki még akkor sem, ha az elismerő fel tőzsdebizományos. (Curia 147/914. p. sz.) 4. A közkereseti társaságból a többi tag beleegyezése és jogos ok fenforgása nélkül való kilépés esetére kikötött kötbér akkor is követelhető, ha a társaságból egyszerre több tag lép ki, ugy, hogy a társaság e kilépések tolvtán meg is szűnik és egyéni cég alakul. (C. 532/914, p. sz.) - A kolozsvári ügyvédi kamara „Kezelési alapjának" 1914. évi szárszámadása. Bevétel: Készpénz áthozat 1913. évről 8854 K 50 f., tagdíj 8405 K 80 f., nyugd. kezel, járulék 20554 K 30 f., felvétel, átirás 1640 K., késedelmi és betétkamat 1163 K 39 f., költség előleg 700 = 32513 K 49 f., összesen 41367 K 99 f., készpénz ált. 1914. évről 9156 K 41 f. Kiadás: Titkári átalány 3000 K, ügyészi átalány 1500 K, pénztári átalány 1500 K, kezelő fizetése 1200 K, gépírónő fize-