Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 8. szám - Ötödik moratóriumi rendelet. (Befejező közlemény)

8. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 35. oldal. tése 720 K, szolga fizetése 300 K, nyomtatvány 429 K 28 f., telefon 609 K, utazás 660 K, segélyalapnak 1000 K, vegyesek 792 K 80 f., országos ügyvédi nyugd. 20500 K = 32211 K 08 f., készpénz egyenlegért 9156 K 41 f., összesen 41367 K 99 f. A kolozsvári ügyvédi kamara „Segélyalapjának^ 1914. évi zárszámadása. Bevétel: Készpénz áth. 1913. évről 48014 K 30 f., felvétel, átirási dij 1690 K, ügvvédi díjszabás 51 K 64 f., betétkamat 2458 K 20 f., pénzbírság 400 K, kezelési alaptól 1000 K = 5599 K 84 f., összesen 53614 K 14 í., készpénz vagyon 47971 K 24 f. Kiadás: Segélyezésre 642 K 90 f., hadikölcsön jegyzés 5000 K = 5642 K 90 f., készpénzegyenlegért 47971 K 24 f., összesen 53614 K 14 f. A kolozsvári ügyvédi kamara „Székházépítési álapjá*-nak 1914. évi zárszámadása. 1914. évi készpénzadomány 4570 K, 2 drb 4°/o-os koronajáradék kötvény á 100 K 200 K, 1914. évi kamat 169 K 18 f. = 4939 K 18 f., összesen 4939 K 18 f. A kolozsvári ügyvédi Kamara „Kezelési alapjáénak 191o. évi költségvetése. Bevétel: Készpénz áth. 1914. évről 9156 K 91 f.; kamarai évi tagnyugdij járulék 375 tag után á 150 K 56250 K, A 41346 K 10 f. hátralékból várható befizetés 26168 K 09 f., felvételi dij a) 10 ügyvéd után á 100 K 1000 K, b) 20 ügyvédjelölt után á 20 K 400 K, c) 30 átjegyzés után á 6 K 180 K, késedelmi és betét kamat 500 K = 84493 K 09 f. Összesen: 93650 K. Kiadás: Titl \ári átalány 3000 K, ügyészi átalány 1500 K, pénztárosi átalány 1500 K, kezelő fizetése titkári irodában 1200 K, gépírónő fizetése titkári irodában 720 K — 7920 K, 1914. évi jelentés kinyomtatása 250 K, vegyes nyomtatványokra 250 K = 500 K. gyám- és nyugdíj intézeti közgyűlésre 5 delegált utazás ellátási költsége á 150 K 750 K, 1914. évi hátralékos nyugdijintézeti járulék 20000 K, nyugdíj hátralék 5°/o-os kamata 1Ö00 K, 375 kamarai tag után nyugdíj és kezelési járulék a központnak a 108 K 40500 K - 61500 K, az 1915. évben be nem folyó nyugdíj s kezelési járulék ellenértéke fejében 15000 K, az 1915. évben be nem folyó tagdíj ellenértéke fejében 5000 K = 20000 K, segélyalap gyarapítására 500 K, segélyalapnak a felvételi dij 50%-a 1040 K, telefondíj 640 K, szolga bére 300 K, vegyesekre 500 K. Összesen : 93650 K. — Kolozsvár, 1915. évi január hó 27-én. Dr. Nóvák István sk., k. pénztárnok. •= I>r. Menyhárt Gáspár előadása. A jogi szakosztály tudományos előadásainak sorozatában a legközelebbi előadást dr. Menyhárt Gáspár egyetemi ny. rendes tanár tartja e címen: Az elévülés és jog nem használás. A magánjognak ez az érdekes és nagyfontosságú kérdése a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot. Az előadás a különböző érdelvösszeütközések folytán a rendestől eltérően kedden (íebruár 23-án) délután 6 órakor fog megtartatni az egyetem bölcsészetkarának III. sz. termében. = Perindítás a rendes bíróságnál tőzsdebirósági alávetés esetélben. A budapesti törvényszéknél egy malom pert indított őrlemény vételárára a vevő és ennek kezese ellen. Az alperesek pergátló kifogást emeltek, azon az alapon, hogy a kötjegy a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósaga illetékességére vonatkozó kikötést tartalmaz (Pp. 180. §. 4. pont). A felperes azon az alapon kérte a pergátló kifogás elutasítását, mert a Pp. 45. §. 2. bekezdése szerint alávetés esetében az egyébként fennálló illetékességet csak akkor nem lehet igénybe venni, ha a felek ugy állapodtak meg, hogy a perben csak az okiratban meghatározott bíróság legyen illetékes, már pedig a vevő a tőzsdebiróság illetékességének alávetette ugyan magát, de nem annak a kijelentésével, hogy csak a tözsdebiróság legyen illetékes. A. kötjegy még 1914-ben állíttatott ki. A biróság a pergátló kifogást elvetette, az indokolás lényegét tekintve, a Pp. 45. §-ának imént emiitett rendelkezése alapján. A felperes elvi célzattal indította a pert a tőzsdebirósági alávetés ellenére a rendes bíróságnál. A malmoknak érdekük, hogy a vételárra irányuló likvid pereiket a rendes bíróságoknál indítsák, melyeknél az eljárás — legalább most — gyorsabb, mint a tőzsdebiróságnál. A biróság döntésének messzeható fontossága van, az itt szóban lévő perek számát nem tekintve is, mert ha megállná, ugy a Pp. életbeléptetése előtt kötött összes ügyletekből eredő pereket, melyekben a tözsdebiróság van kikötve, a felek ez alávetés ellenére a rendes bíróságok elé vihetnék ezentúl szabad tetszésük szerint. A budapesti kir. törvényszéknek ezt a határozatát dr. Gaár Vilmos curiai biró, az Ü. L. 7-ik számában mint helytelent kifogásolja. = A haretéren elesettek halotti bizonyítványa biztosítás esetén. A magyar és osztrák életbiztosító társaságok biztosítási feltételei értelmében az életbiztosítási összegek, melyek a biztosított elhalálozási következtében válnak esedékessé, a kedvezményezettnek csak hivatalos halotti bizonylat ellenében fizettetnek ki. Rendes viszonyok között a halotti bizonylatok beszerzése simán megy. Annál kényesebb azonban ez a kérdés a háborúban elesettek életbiztosításai tekintetében. A biztosító társaságok ugyanis a katonai hatóságok által kiállított nyilatkozatokat, melyekben a veszteséglajstromok alapján bizonyítják a haláleseteket, nem tekinthetik a kötvény-feltételekben megállapított halotti bizonylatokkal egyenértékűeknek és ezek hiányában a birói halottnyilvánitás keresztülvitelét kívánják. Ez estben természetesen a biztosítási összegek kifizetése késedelmessé válik, ami a jelen viszonyok között a hátramaradottakra a rendesnél is kellemetlenebb következményekkel jár. Ennek elejét veendő, az osztrák belügyminiszter az ausztriai magánbiztosító-társaságokhoz leiratot intézett, melyben azon óhajának ad kifejezést, hogy a háborúban elesettek biztosításainál tekintsenek el a hatósági halotti bizonylatoktól és elégedjenek meg a katonai hatóságok által kiállított haláleseti nyilatkozatokkal. Az osztrák belügyminiszter elismeri ugyan, hogy a biztosító-társaságok nem kötelezhetők jogilag indokolt álláspontjuk elhagyására, annál is kevésbé, mert a katonai hatóságok nem vállalnak a nyilatkozatokból eredhető magánjogi következményekért szavatosságot. Ezzel azonban a miniszter is elismerte kívánságának gyakorlati kivihetetlenségét, mert nincs a biztosító-társaságoknak fedezetük azon nem ritkán előfordulható esetekre, mikor a halottnyilvánitás utólag tévesnek bizonyul. A biztosító-társaságok ennélfogva csak akkor tekinthetnének el a biztosítási föltételekben megállapított eljárástól, ha az állam szavatosságot vállalna a meg nem történt halálesetekre kifizetett biztosítási összegekért. =- Hogy valamely gyermek mily életkorban tekintendő keresetképesnek, megállapított jogszabály nincsen, hanem a tartás iránti perben a konkrét viszonyok és körülmények mérlegelése mellett a biróság belátása szerint állapítja meg azt, hogy mely időben tartja a gyermek keresetképességét bekövetkezettnek. Nincs tehát alapja az e részben csupán általánosságban felhozott annak az érvelésnek, hogy a kiskorú gyermek 12-ik életkora után már nem szorul tartásra s hogy a birói gyakorlat is ezt az álláspontot követi. A szintén ténykérdés körébe tartozó tartási összeg mennyiségének általánosságban való sérelmezése a S. E. 197. §-ának rendelkezésére tekintettel figyelembe nem jöhet. Minthogy pedig a tartásdíj a törvénytelen gyermek tartására fordítandó: természetes atya a tartásdíjnak a gyermeket eltartó bár kiskorú, de a S. E. 7. §-a értelmében a | gyermek tartására nézve perbeli cselekvő képességgel biró anya kezéhez és nem a gyámpénztárba való fizetésre helyesen van kötelezve. = Az optk. 92$. §-a alapján az alhaszonbérbeadőt is terheli a szavatosság arra nézve, hogy az athaszonbérbe adott dolog a szerződési idő alatt az alhaszonhérlő birtokából elvonatni nem fog. Helyes a biróság jogi álláspontja, hogy az alperes — amennyiben szavatosságát a szerződésben ki nem zárta — felperesnek felelősséggel tartozik azért, hogy őt a bérlemény birtokában megtartsa s ha az tőle elvonatik, ezért neki az optk. 1120. §-a alapján teljes kártérítéssel tartozik, amelyet nem szüntet meg az, hogy felperes az alperes és a főhaszonbérbe adó közötti szerződésről tudomással birt, valamint az sem, hogy alperes a felperest a szerződés korábbi megszüntetéséről jó előre értesítette s így helyesen állapította meg a biróság az alperes kártérítési kötelezettségét s a felülvizsgálati kérelem, amennyiben ez ellen irányul, nem alapos. I. A kolozsvári kir. ítélőtáblánál 1915. évi febr. hó 15-ik ós | következő napjain előadott ügyek az alábbiak szerinti elintézés{ ben részesültek. Polgári szakosztály ban. 2524. Herba Juon lui Pável — Cerlea Juon és tsa okirat kiállítása és jár. — mv. i. 4877. Ifj. Pálfi Domokos — Biró Balázs tkvi iog elmerése — hh. it. 2030. Varga Áv-ám — Binder Tamás 2000 K — rmv. v. 4260. Pap Szűcs Péter -- Nagy P. József és tsa ingatlan tehermentesítése — hh. v. 3709. Müller Mártonné sz. Fröchlih Mária és tsa — Krausz János szerződés érvénytelenítése — rmv. v.