Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 6. szám - Negyven éves évforduló

VII. évfolyam. 6. szám. Kolozsvár, 1915. február 7. R KOLOZSVÁRI ÉS MRROSVRSRRHELYI KIR. ÍTÉLŐTRBLRK HRTRROZRTTRRRVRL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ÉS AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LAPJA Főmunkatársak: Dr. Biró Baláss, ügyvéd, Dr. Hatiegán Emi: kir, tszéki biró, Dr. Pordea Gyula, ügyvéd, Dr. Tóth György, kir. lörv.-széki biró. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dr. Papp József, ügyvéd, a Kolozsvári Ügyvédi Kamara elnöke, Kolozsvár sz. kir. város tb. főügyésze. Rovatvezetők: Dr. Szitás Jenő és Dr. Stefáni Károly. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Deák Ferencz-utcza 42. szám. 1 Megjelen minden vasárnapon. Előfizetési-dif: Egész évre 10 K. Félévre .... 8 K. Negyedévre .... 4 K. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez. Előfizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. TARTALOMJfcXiYZÉK : Negyven éves évforduló. — Ötödik moratóriumi rendelet. (Folytatás.) KÜLÖNFÉLÉK. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Kivi jelentősein határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. ítélőtábláktól. X Kepén ím évforduló. (§.) Az alkotmány helyreállítása ulán — 1871-ben adta ki a magyar minisztérium az ügyvédségről szóló törvényjavaslatát. Megküldte a főbb bíróságoknak, a fenállott ügyvédi egyleteknek és egészben támogató véleményök alapján beterjesztette javaslat alakjában a képviselőháznak. 1870. rm'jus 3 án irta alá Pauler Tivadar igazságügyminiszter „az ügyvédi rendtartásról" szóló törvényjavaslatát és azt 3—4 iv indokolás kíséretében bemutalta a képviselőháznak. A képviselőház jogügyi bizottsága 1874. február 4-én; a képviselőház 1874. május 15. kezdte meg a javaslat tárgyalását. Rövid néhány ülésben általánosságban és részleteiben letárgyalta és a főrendiház is elfogadta. Mint 1874 : XXXIV. t.-c. (az ügyvédi rendtartás tárgyában) szentesítést nyert 1874. december 4-én. Kihirdettetett az országgyűlés képviselőházában 1874. december 10-én, a főrendek házában december 12-én. Most van tehát 40 éves évfordulója ennek, az ügyvédi karra az akkori idők szempontjából, oly fonto3 törvénynek. Hogy az ügyvédi kar helyzete milyen siralmas volt e törvény megalkotása előtt — nem kell külön hangoztatnunk, mert mindenki, aki az ügyvédi kar történetével némileg is foglalkozott, tudja ezt. Rendszeres ügyvédi rendtartásunk nem létezett. Thanhoffer Pál főbiró azonban 1865. évben a törvénykez- s hiányain vaió segités módozatainak megbeszélése céljából az ügyvédi karhoz fordult, s ez volt aztán az első impulzus az ügyvédi kar összejövetelére. Negyven tagu bizottság szerveztetett és utasíttatott, hogy az alakulandó ügyvédegylet alapszabályterrezetét elkészítve, terjesztené az ügyvédi kar elé. Az eszme megtestesülése azonban nehezen haladt. Mint minden dolognak, ennek az eszmének is voltak helyeslői és tüzes ellenzői. A sok és heves tárgyalásnak mégis eredménye lett azonban végre, ho;.'y t. i. megahikittatott a „Budapesti ügyvédi egylet/ Célja ennek az egyletnek az volt, hogy az ügyvédi testületet megillető erkölcsi hitelt és tekintélyt fentartsa ; a tudományos képzettséget előmozdítsa ; a törvénykezési hiányok felett véleményezzen ; a célszerűeknek mutatkozó javaslatokat törvényszabta módokon és helyeken előterjessze és közreműködjék a hazai jogélet egységes fejlesztésén és javításán, végre, hogy a betegség és az egyéb szerencsétlenség által sújtott és megszorult egyleti tagokat, ezek özvegyeit és árváit segélyezze ; szóval, hogy az ügyvédi testület társadalu i összes érdekeit istápolja és előmozdítsa. A budapesti ügyvédi egylet megalakulása után szervezkedtek a kassai, és az ország nevezetesebb városaiban a budapestihez hasonló ügyv. di egyletek. Ezek az egyletek, kivaltkép a budapesti ügyvédi egylet kiváló működést fejtettek ki, ugy hogy a mindenkori igazságügyi kormánynak valóságos jó tanácsadói voltak, mindazonáltal ép alkatuknál fogva nem voltak képesek olyan eredményeket elérni, mint a milyenekre a valóságban képesek voltak. 1870-ben tar alolt nálunk az első jogászgyülés. Az első jogászgyülésre bejelentelt számos indítvány között olt látjuk az ügyvédség rendezése tárgyában előterjesztett s elfogadott következő indítványt is: „Mondja ki a magyar jogászgyülés, hogy oly ügyvédi rendtartásnak a törvényhozás utján leendő behozatalát a hazai jogszolgáltatás érdekében halaszthatatlanul szükségesnek tartja, a mely a szabad ügyvédkedés elvének alapján, az ügyvédi szakképzettségről kellőleg gondoskodjék s mely a fegyelmi hatalomnak az ügyvédi kar kebeléből választott önálló, s csupán a legfőbb törvényszéknek alárendelt közegek által való gyakorlatát, nemkülönben a díjszabályzat alkotását, szóval az ügyvédség önkormányzati jogainak s függetlenségének összes követelményeit biztosi !sa." Megalkottatott azután az 1874. évi XXXIV. t.-c. a/, ügyvédi rendtartásról, a melyik azonban — a mint az mindnyájunk előtt ismeretes — az ügyvédi kar összes, jogos kivánságail nem váltotta valóra. Hogy az uj törvény nagy lépést jelentett a múlttal szemben, kétségen kivül áll és éppen ezé t az a tulnagy ellenszenv e törvény iránt nem is volt indokolt. Tény azonban, hogy már kezdettől fogva az ügyvédi kamarák a törvény hiányait állandóan sérelmezték és sérelmezik mai napig. így a budapesti ügyvédi kamara 1875—1876. évi jelentésében lényegre nézve, a többi kamarákéval megegyezően, sérelmeit számos pontban felsorolta, felhozta különösen, hogy 1. nincs biztosítva az ügy ved fennálló költsége felével szemben, 2. hogy a törvényhozás elé terjesztett törvényjavaslatokhoz hozzászólni kellő alkalom nem nyujtatott stb. De beismerte maga az igazságügyminiszterium is, hogy súlyos bajok forognak fenn és azon meggyőződését nyilvánította, hogy az 1874 iki ügyvédségi törvény azon cél elérésére, amelyet a kormány annak javaslata előterjesztésekor kitűzött, nem vezetett". 1880-ban uj törvényjavaslat készült, amelyben a kormány reformtörekvése több oldalról nyilvánul, ez azonban országgyűlési tárgyalás alá nem vétetett* és a sok huza-vonából lett egy kisebb törvény, az ügyvédi rendtartásról szóló 1874 : XXXIV. tc. némely intézkedésének módosításáról rendelkező 1887. évi XXVIII. tc. 1887-ben Deir Adami Rezső budapesti ügyvéd bízatott meg uj javaslat készítésével. A javaslat el is készült, azonban a kamarák ellenzésével találkozott. Szilágyi Dezső igazságügyminiszter 1892-ben azután dr. Nagy Dezsőt bizta meg az uj ügyvédi rendtartás kidolgozásával, aki szintén megfelelt a megbízásnak. Plósz Sándor végül megbízta Pollák Illést is egy uj ügyvédi rendtartás kidolgozásával s igy egyszerre két javaslat forgóit közkézen. Plósz az 1901. országos ügyvédgyülés küldöttségének megmondta, hogy ö is szükségesnek tartja a reformot, de azt csak a polgári perrendtartás reformjával egyidejűleg akarja életbeléptetni. Utóbb e nézetét odamódositotta, hogy az ügyvédi rend-