Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 6. szám - Ötödik moratóriumi rendelet. Folytatás

24 oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny 6. szám. tartást csak a polgári perrend életbelépése után akarja módosítani, * Az ember elszomorodik azon, ha látja ezekből, hogy egy törvénynek a reformja, amely törvényről mindenki tudja, hogy ha nem is éppen rossz, de felette hiányos, oly sok nehézségekbe ütközik és hogy mily sok időt igényel. Ma már az uj perrendtartás életbelépése után vagyunk. Lehet tehát beszélni újból és kérd zni, hogy hát lesz é valahára ügyvédi rendtartásunk? Fundamentális törvények alkotására — az igaz, hogy a mostani nehéz idők nemigen alkalmasok, különösen amikor az ügyvédi karnak nem egy kiválósága a harcmezőn van és teljesiti hazafiúi kötelességét, azonban akik itthon vannak, tartsák ébren az eszmét. E törvény kell, mert az élet kívánja s amit az élet kiván, az nem szenvedhot halasztást. Vannak, akik az .1874 : XXXIV. tc. negyvenéves évfordulóját megünnepelni akarják. Az idő erre — szerintünk — nemcsak a mostani nehéz viszonyok miatt, nem alkalmas, hanem első sorban azért, mert egy törvényt, mely ab origine hiányos volt s amely ellen 40 éve dolgozunk, hogy megreformáljuk, ünneplés tárgya nem is lehet. A 40 éves évfordulón legfeljebb szomorkodni lehet okunk azon, jhogy ennyi időre sem tudtuk a törvény reformját elérni. Ünnepeljük meg majd — az uj törvényt s az alkalommal megemlékezhetünk majd az 1874 : XXXIV. törvénycikkről is, de már csak mint a mult törvényéről. Ez az ünneplés mindenkinek helyeslésével fog találkozni. y. Ötödik moratóriumi rendelet. (Folytatás.) A 12—15. §-ok szabályai ingatlanok adásvételére azzal a módosítással terjednek ki, hogy elállásnak más megállapodás hiányában nincs helye, ha a vevő az ingatlannak birtokába lépett. Ha a vevő a vételárra nézve moratóriumot vesz igénybe, az eladó akár a tulajdonjognak a vevő javára történő bejegyzésével egyidejűleg, akár azután a vételárhátraléknak az ingatlanon jelzálogjoggal való biztosítását erre irányuló szerződési kikötés nélkül is követelheti. IV. A bérleti viszonyra vonatkozó rendelkezések. 17. §. Lakás vagy egyéb helyiség bérbeadója a moratóriumi rendelet fennállásának ideje alatt a részére a szerződésben, szabályrendeletben vagy más jogszabályban biztosított azt a jogot, hogy a bér nem fizetése esetére a bérletet a szerződés felbontásával vagy rendkívüli felmondással megszüntethesse, heti vagy havi bérleteknél egyáltalában nem, hosszabb tartamú bérleteknél pedig csak moratórium alá nem eső bér nemfizetése okából és ez alapon is csak akkor gyakorolhatja, ha a bérlő a folyó bérösszegnek egy-egy hónapra eső részét minden hónap ötödik napjának elteltéig meg nem fizeti. Ez a jog azonban az illető bérleti időszak utolsó hónapjának tizedik napja után többé nem gyakorolható. Az előbbi bekezdés rendelkezései a moratórium alá nem eső bértartozásokat nem helyezik moratórium alá, tehát nem érintik egyebek közt a bérbeadónak azt a jogát sem, hogy ily bérkövetelését az egész bérösszeg erejéig érvényesithesse. A bérbeadó a bérnek a lejáratkor ki nem egyenlített része után késedelmi kamatot követelhet. Az 1. bekezdés szabálya lakásbérlet esetében nem áll, ha a bérlő szolgálati vagy alkalmazási viszonyából kifolyóan lakpénzben részesül és a felvett lakpénzt nem fordítja a bértartozás teljesítésére. IS. §. Főbérlet esetében a főbérbeadó a bér nemfizetése okából nem szüntetheti meg a főbérlővel kötött bérleti szerződést, ha a főbérlő kimutatja, hogy a bérösszegnek hátralékos részét — rendelkezésére álló egyéb vagyon hiányában — azért nem egyenlíthette ki, mert a hátralékos bérnek megfelelő összeget az ő bérlői az őket megillető moratórium következtében nem fizették meg. A 17. §. 2. bekezdése erre az esetre is áll. Főbérlet e rendelet értelmében az olyan szerződés, amelynél fogva valaki (a főbérlő) több lakásból álló házat vagy a házban több lakást bérel abból a célból, hogy másnak bérbeadja. 19. §. Ha a főbérbeadó a főbérleti szerződést (18. §. 2. bekezdése) akár felmondással, akár anélkül megszünteti, a megszüntetés alapján nem követelheti a főbérlő bérlőjétől a bérben bírt helyiség visszabocsátását, hacsak oly körülmény nem forog fenn, amelynek alapján ezt figyelemmel a 4. § 8. pontjának és a 17. §-nak szabályaira — a főbérlő is követelhette volna tőle. 30. §. Ha főbérlet esetében (18. §. 2. bekezdése afőbérlőt a bértartozásra nézve moratórium illeti meg, a főbérbeadónak törvényes zálogjoga van a főbérlőnek saját bérlője ellen fennálló bérkövetelésén; a főbérlő bérlője azonban a folyó bért mindaddig hatályosan fizetheti a főbérlő kezéhez, amig a főbérbeadó őt ettől el nem tiltja. Az eltiltás után a főbérbeadó a főbérlőnek saját bérlőjével szemben fennálló törvényes zálogjogát gyakorolhatja. A főbérlőnek e zálogjogról való lemondása vagy a főbérlő és az ö bérlője közötti oly megállapodás, mely e zálogjogot kizárja vagy korlátozza, a főbérbeadóval szemben hatálytalan. E §. szabályait egyes lakásnak vagy lakásrésznek albérletbeadása esetére is megfelelően kell alkalmazni. V. Kivételes rendelkezések a háborús események által közvetlenül érintett adósok tekintetében. 31. §. A nemteljesités esetére megállapított jogkövetkezmények — a késedelmi kamat fizetésére irányuló kötelezettséget kivéve — nem állanak be azon idő alatt, amig az adós lakóhelyén vagy üzleti telepén, a bíróság működése a háborús események következtében szünetel. 33. g. Ha az adós kimutatja, hogy ellenséges betörés vagy az ennek nyomában járó események következtében az ezek által érintett vidéken levő vagyonában olyan kárt szenvedett, amely miatt pénztartozását — saját vagy vele szemben eltartásra jogosult hozzátartozói megélhetésének vagy gazdasági vállalata vagy üzeme folytathatásának veszélyeztetése néikül — teljesíteni nem képes a bíróság az adós kérelmére moratórium alá nem eső pénztartozása tekintetében, a tartozás keletkezésén^ idejére való tekintet nélkül, a teljesítési határidőt oly idővel hosszabbithatja meg, amely alatt az adós teljesítőképességének helyreállása várható. Ha a biróság által engedett halasztás túlterjed azon a napon, amelyet a minisztériumnak a moratóriumot megszüntető rendelete erre való tekintettel meg fog állapíttatni, a halasztás a most emiitett napon megszűnik. A biróság a teljesítési határidő meghosszabbítását akár az egész követelésre, akár annak egy részére mondhatja ki és a meghosszabbítást szabad belátása szerint megállapított biztosítéktól teheti függővé. Az 1. bekezdésnek megfelelően meghosszabbíthatja a biróság az adós olyan pénztartozásának a teljesítési határidejét is, amely 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt keletkezett jogcímen alapul ugyan, de a jelen rendelet 4. §-ának 3., 8., 12., 13., 18. és 19. pontja, az 5. §. vagy a 10. §. 2. bekezdése értelmében ki van véve a moratórium alól, ha a tartozás az adósnak olyan gazdasági vállalatával vagy üzemével kapcsolatos, amelyre nézve az adós a kereskedelemügyi miniszter által kiállított bizonyítvánnyal kimutatja, hogy a vállalatot vagy üzemet a háborús események következtében szüneteltetni kénytelen, vagy hogy a vállalat vagy üzem túlnyomóan a vámkülföldre vagy Bosznia és Hercegovinának vagy a birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak és országoknak a háborús események által érintett vidékeire való kivitelre szánt árukat állit elő vagy szállít, vagy hogy általában a vállalatban vagy üzemben előállított árukat a háborús események következtében hosszabb ideig nem volt képes forgalomba hozni. Az előbbi bekezdés szabálya kiterjed a gyógyfürdőkre és az idegenforgalomra alapított más olyan vállalatokra is, amelyeknek idényhez kötött üzemét a háborús események következtében idő előtt be kellett szüntetni, vagy amelyeknek üzeme a háborús események következtében oly mértékben csökkent, hogy a vállalat rendes üzemben levőnek nem tekinthető, ha az adós ezt a körülményt a belügyminiszter által kiállított bizonyítvánnyal igazolja. A kereskedelemügyi miniszter és a belügyminiszter az e §-ban emiitett bizonyítványt kérelemre általánosságban, egyes jogügyekre való vonatkozás nélkül is kiállíthatja. E §. szabályai az 1911:1. t.-c. értelmében elbírálandó ügyekben nem érintik az idézett t.-c. 397. §-ában foglalt azt a szabályt, hogy a biróság rendkívüli körülmények között az alperes kérelmére a rendesnél hosszabb teljesítési határidőt szabhat. 33. §. A végrehajtást elrendelő biróság a végrehajtást szenvedő kérelmére a végrehajtást a 22. §-ban emiitett tartozások tekintetében az ugyanott meghatározott okból az ott megjelölt időtartamra felfüggesztheti. Az adós a végrehajható közokirat tekintetében a végrehajtás elrendelése előtt is kérheti, hogy a végrehajtás elrendelésére hivatott biróság a közokirat végrehajthatóságát a 22. §-baa meghatározott okból az ott megjelölt időtartamra függessze fel. Az 1. és a 2. bekezdés szabálya nem áll, ha a biróság a teljesítési határidőt a jelen rendelet 22. §-a alapján meghosszabbította. (Folytatjuk.)