Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 48. szám - A közvetlenség elve és a bizonyitásfelvétel. Folytatás

48. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 239. oldal. VIII. FEJEZET. Az egyesséf} joghatálya. 61. §. Az egyesség bírói jóváhagyásával az adós felszabadul az egyességben vállalt kötelezettségeken túlmenő tartozásai alól anélkül, hogy az elmaradt teljesítésért avagy a részére engedett egyéb előnyökből a hitelezőkre háruló hátrányokért megtérítést kellene adnia, akár résztvettek a hitelezők az eljárásban vagy a szavazásban és akár hozzájárultak szavazatukkal az egyességi ajánlat elfogadásához, akár pedig nem. Ugyanígy felszabadul az adós a kezesekkel és egyéb visszkeresetre jogosítottakkal szemben is. Az egyességnek az 1. és a 2. bekezdésben körülirt joghatálya, amennyiben az egyességben más nincs megállapítva, a közkereseti vagy a betéti társaság vagy a szövetkezet hitelezőivel szemben a közkereseti társaság vagy a szövetkezet tagjai •vagy a betéti társaság beltagjai javára is beáll. A 36. §. 1. pontjában megjelölt követelések az egyesség megkötése után sem érvényesíthetők. 62. §. A jogerős birói jóváhagyással ellátott egyesség és a tárgyalási jegyzőkönyvnek (táblás kimutatásnak) oly kivonata alapján, amelyből kitűnik, hogy a bejelentett követelést az adós nem kifogasolta, az adós ellen kielégítési végrehajtásnak van helye. Ha a bejelentett es az adós részéről kifogásolt követelések biztosításáról az egyesség nem rendelkezett (49. §. 2. bekezdése), a hitelező, aki követelését valószínűvé teszi, az egyességben megállapított fizetési határidő leteltével az adós ellen a végrehajtási eljárásban megállapított feltételek nélkül is biztosítási végrehajtást kérhet. Az 1881. évi LX. t.-c. 235. § át megfelelően alkalmazni kell. Ha a hitelező a kifogásolt követelés megállapítása végett a Pp. 130. §-a alapján pert tesz folyamatba, a keresetet az idézett §. feltétele nélkül is megindíthatja. 63. §. Az egyessegi eljárás befejezése után az adós ellen nyitott csődben az adós részerői az egyesség értelmében végzett jogcselekmény csak akkor támadható meg, ha a másik felnek az 1881. XVÍI. tc. 27—29. §-aiban a megtámadhatóság előfeltételéül megszabott tudomása az egyességi eljárás befejezése után felmerült tényre vonatkozott. Az egyességi eljárás befejezése után nyitott csődben meg nem támadhatók az adósnak e rendelet értelmében hatályos ama jogcselekményei, amelyeket az eljárás során tett birói intézkedés értelmében vagy egyébként az eljásás folyamán végzett. A csődben a követeléseket kiegyenlítetteknek kell tekinteni, ha a hitelező az egyessogben megállapított összeget megkapta; ellenesetben a követelést csak ama hányada erejéig kell törlesztettnek tekinteni, ahányad része a tényleg fizetett összeg az •egyesség értelmében fizetendő összegnek. IX. FEJEZET. Az egyesséi/ hatálytalanítása. 64. §. Ha az egyesség az adósnak vagy az adós tudtával másnak az 54. §. 1. pontjában meghatározott megatartása folytán jött létre, a hitelező a jóváhagyó végzés jogerőre emelkedésének napjától számitott két éven belül az adós ellen indított keresettel kérheti, hogy az egyességet vele szemben hatálytalanná nyilvánítsák és ennek megfelelőleg az adóst, ha az egyességben elengedett szolgáltatás lejárt, annak teljesítésére kötelezzék. A két évi határidő folyására az elévülés szabályai megfelelően állanak. A perre kizárólag az a törvényszék illetékes, amely előtt az egyességi eljárás lefolyt. A kereseti jog nem illeti meg azt a hitelezőt, aki a károsító cselekményben résztvett. A hatálytalanítás folytán a hitelező nem vesz'i el azokat a jogokat, amelyeket az egyesség az ő javára az adóssal vagy harmadik személyekkel szemben megállapít. X. FEJEZET. Bün tető jogi ren delkezések. 65. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büniető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el: í. aki abból a célból, hogy a hitelező az egyesség elfogadása vagy el nem fogadása felől való határozat hozatalához szavazatával hozzájáruljon vagy hozzá ne járuljon, vagy pedig a szavazástól tartózkodjék, a hitelező részére vagy pedig a hitelező beleegyezésével más részére ajándékot vagy egyéb előnyt juttat vagy ígér, úgyszintén a hitelező, aki az említett celbo maga vagy más részére ily előnyt követel vagy elfogad; 2. aki az egyességi eljárás során tudva koholt követelést érvényesít. Az Í. bekezdés 1. pontjában meghatározott cselekmény büntetése hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetés; az 1. bekezdés 2. pontjában meghatározott cselekmény büntetése pedig két hónapig terjedhető elzárás, valamint hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetés. 66. §. A 65. §-ban meghatározott kihágások elbírálása a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik. XI. FEJEZET. Vegyes és életbeléptetö rendelkezések. 67. §. Az 1881. XVII. tc. 39-44., 46., 68., 70. és 71. §-ait az egyességi eljárásban megfelelően kell alkalmazni. Amennyiben a jelen rendelet külön nem rendelkezik, az eljárásra a polgári perrendtartásnak és pedig elsősorban a járásbírósági eljárásra vonatkozó — rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 68. §. Az 1881. XVII. tc. 200. §-ának 1. bekezdése úgy módosul, hogy az eljárást a kényszeregyesség tekintetében nem lehet megindítani az idézett §. 1--4. és 6. pontjai esetében ; ha pedig az igazságügyminiszter e rendelet 6. §• a értelmében intézkedik, az eljárást nem lehet megindítani akkor sem, ha a közadós a csődhitelezők tőkeköveteléseinek kiegyenlítésére legalább az idézett §-ban emiitett miniszteri rendeletben meghatározott legkisebb hányadnak az ott meghatározott leghosszabb határidőn belül megfizetését fel nem ajánlja. 69. §. Mind az első, mind a felfolyamodási biróság az egyességi eljárás egész folyamán soron kívül jár el és az eljárásnak lehető gyorsasággal való bevégzéséről gondoskodik. A törvényszék elnöke e rendelkezés megtartását felügyeleti hatáskörében állandóan ellenőrzi és a késedeleni megelőzéséről gondoskodik. 70. §. Az egyességi eljárásban az illetékköteles beadványok, jegyzőkönyvek, mellékletek, felzetek és egyességek illetéke tekintetében az 1914. XLIII. tc. 81. §-ának a csődeljárásra vonatkozó rendelkezéseit, az eljárásban használt egyéb iratok illetéke tekintetében pedig a bélyeg- és illetéki törvények és szabályok érvényben álló rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. 71. §. Ez a rendelet az 1915. évi december hó 1. napján lép életbe. Hatálya Horvát-Szlavonországokra nem terjed ki. E rendelet életbelépésének időpontjától kezdve a háború következtében a polgári peres és nem peres eljárásban szükséges rendkívül in ézkedések megállapításáról 1915. évi július hó 31. napján 12.000—1915. I. M. E. szám alatt kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet 25. §-ának 1. bekezdése csak oly adósra nyer alkalmazást, aki a háború következtében a polgári peres és nem peres eljárásban szükséges rendkívüli intézkedések megállapításáról 1915. évi április hó 29. napján 1380—1915. M. E. szám alatt kibocsátott minisztériumi rendelet 1. §-ában meghatározott egyének közé tartozik. Ha a biróság a csődnyitási eljárást oly adóssal szemben, aki a minisztérium utóbb idézett rendeletének 1. §-ában meghatározott egyének közé nem tartozik, félbeszakította, az eljárás folytatására hivatalból tárgyalási határnapot tűz ki. Azokra az adósokra vonatkozólag, akik ellen a 2. bekezdés értelmében hitelező kérelmére csődnyitásnak van helye, a jelen rendelet életbelépése napján véget ér az az idő, amelyet a 12.000—1915. 1. M. E. számú rendelet 25. §-ának 2. bekezdése értelméoen az 1881. XVII. tc. 27. §-ának utolsó bekezdésében megszabott hat hónapi határidőbe és az idézett törvénycikk 28. §-ában megszabott két évi határidőbe nem lehet beszámítani. Ha az adós az egyességi eljárás megindítása iránti kérelmet az 1916. évi február hó 1. napja előtt terjeszti elő, a 19. §. rendelkezéseit és az azokkal kapcsolatos rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a 19. §. 1. bekezdésében említett jogot az ott jelzett két hónapot megelőzőleg az 1914 evi augusztus hó 15. napja után szerezték. 72. §. E rendelet végrehajtására, úgyszintén az ügyvitelre és az ügykezelésre vonatkozó szabályokat az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg. Budapest, 1915. évi november hó 15. napján. Gróf Tisza István s. k., m. kir. miniszterelnök.