Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 48. szám - A közvetlenség elve és a bizonyitásfelvétel. Folytatás

240. oldal. Erdélyrésai Jogi Közlöny 48. szám. KÜLÖNFÉLÉK. - Az üzleti nyereség felosztása. Nagyfontosságú határozatot hozott a minap a Kúria felülvizsgálati tanácsa a részvénytársasági nyereség átvitele tárgyában. A Kúria döntése a következő: „A részvénytársaság alapszabályaiban meghatározott nyereségrészt meghaladó összegnek uj számlára való átvitele meg nem engedhető. A részvényesek a társaság ügyeinek intézésében ugyancsak a maguk összességében, mint közgyűlés vehetnek részt és a többség határozatának a kisebbség alá van vetve, azonban ennek a többségi akaratnak korlátja a törvény vonatkozó rendelkezései és a társaság alapszabályai. Az alapszabályok mindaddig, amig kifejezetten megváltoztatva nincsenek, az egyes részvényeseknek jogviszonyát a társasággal szemben kötelező alakban határozzák meg, az alapszabályok rendelkezései alkotják a törvény intézkedésein felül, annak kötelmi jogviszonynak a tartalmát, mely az egyes részvényes és a társasig, mint önálló jogi személy között a részvényesi minőségből kifolyólag fennáll." (M. kir. Kúria R. P. II. 7198—915.) A Kúriának ez a határozata különös fontossággal bir a háborús viszonyok szempontjából. Az adott esetben ugyanis egy vidéki pénzintézet az 1914-iki üzleti évében elért, a tartaléktőkéhez az alapszabályok szerint csatolt hányad után fenmaradt egész üzleti nyereségét, amely az alapszabályok értelmében a részvényesek között felosztandó lett volna, a háboru szülte rendkívüli viszonyokra való tekintettel a jövő üzleti év számlájára határozta átvinni. A közgyűlésnek erre vonatkozó határozatát egy részvényes azon az alapon támadta meg, hogy ez a határozat ellenkezik az alapszabályoknak azzal a rendelkezésével, amely az üzleti nyereségnek a tartaléktökéhez csatolt hányadának levonása után fenmaradó részét a részvényesek között felosztani rendeli. A kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa a keresetnek helyet adva, az illető pénzintézeti közgyűlés vonatkozó határozatát megsemmisítette és uj közgyűlési határozat hozatalát elrendelte azon az alapon, hogy a határozat az alapszabályok kötelező rendelkezésével ellenkezvén, semmis. A kűri i döntés indokolása kiemeli, hogy az alapszabályok ama rendelkezése, hogy a nyereség részben, még pedig annak legalább 5°/o-a a tartalékalap gyarapítására fordítandó, a fenmaradó, tehát a tartalékalap gyarapítására nem fordított összeg pedig a részvényesek között felosztandó, kötelező parancsoló rendelkezés. Már pedig, amennyiben a társasági alapszabályok eként intézkednek, a közgyűlésnek, habár a K. T. 179. §-a szerint a nyereség felosztása a közgyűlés hatáskörébe tartozik, valamely tag ellenzése esetén, többségi határozattal nem áll jogában a jövedelem felett ettől eltérően intézkedni. Alperes felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy egyrészt ennél a pénzintézetnél már az előző években szokásos volt nagyobb összegnek uj számlára való átvitele, másrészt ezt az átvitelt a háború okozta gazdasági bi.-onytalanság indokolta, végül pedig, hogy a nyereségnek ily módon való felosztása ez évben általános kereskedelmi szokás volt. Alperesnek ez érvelései sem helytállók. A Kúria indokolása szerint az alperes nem hivatkoznánk sikerrel az alapszabályok parancsoló és minden ellenkező magyarázatot, kizáró rendelkezésével szemben arra, hogy a folyó évben a nyereségnek a megtámadott közgyűlési határozat értelmében való felosztása altalános kereskedelmi szokás volt. Abból ugyanis, hogy más társaságoknál az egyes részvényesek az őket megillető jogukról lemondottak, nem lehet arra következtetni, hogy a részvényesek minden társaságnál kötelesek volnának az alapszabályok által a nyereség felosztása kérdésében adott jogukról lemondani. Végül a háboru által okozott bizonytalan gazdasági helyzetre sem hivatkozhatik alperes sikerrel. Az alapszabályok a törvény rendelkezése mellett az egyes részvényesek és a társaság között fennálló szerződéses viszony tartalmát képezik, már pedig ellenkező kifejezett törvényes rendelkezés hiányában a szerződés szerinti teljesítés kötelezettségre a háboru rendkívüli jellegénél fogva sem bír általános és feltétlen jogmegszüntető kihatással és" a kötelezettségek teljesítésére korlátozó vagy megszüntető hatályt csak annyiban gyakorol, amennyiben az adott esetben, a mindenkori felek személyi vagy vagyoni tekintetben a háboru következtében olyan helyzetbe kerültek, amely a jog szerint a jogok és kötelezettségek korlátolására vagy megszüntetésére egyébként is alkalmas, a háboru által okozott bizonytalan gazdasági helyzet pedig ilyen körülménynek, egészen eltekintve attól, hogy a közgyűlés többségének módjában állott volna az intézet nézete szerinti érdekeinek megóvásáról az alapszabályok 51. § a rendelkezéseinek megsértése nélkül is intézkedni, nem tekinthető. Olyan törvényes rendelkezés pedig, amely a háborúra tekintettel az alapszabályoktól való ily irányú eltérést megengedne, nincsen és a részvénytársaságok és szövetkezetek közgyűlésének idejéről és a mérlegkészítésről szóló 130—1915. és az azt kiegészítő 2212—1915. M. E. számú rendelet sem tartalmaz ilyen intézkedést. Büntető jogszabályaink gyüjleiiie'iiye címmel a Bűnügyi Szemle törvénytárában dr. Hernolák Nándor egyetemi tanár összeállításában a büntető anyagi jogszabályok teljes gyűjteménye jelent meg Pécsett Wessely és Horváthnál. A csaknem 900 oldalas könyvben nemcsak az összes büntetőtörvények rendszeres összeállítása, de bő magyarázó szöveg, judikatura és he lyenként minist, indokolás is van, ugy, hogy a hasonló gyűjteményes kiadások között első helyen áll. A nyomás kifogástalan^ A könyv ára 7 korona. = Országos Ügyvédi Lajstrom. Az Országos Ügyvédszövetség Központja valamennyi kamarával érintkezésbe lépett az ügyvédi lajstrom beszerzése végett. Egyúttal felvilágosítást kér tőlük, hogy tagjai közül kik teljesítenek katonai szolgálatot^ illetőleg mely irodák működése van tulajdonosuk bevonulása miatt felfüggesztve. A kamarák jelentése alapján az Országos Ügyvédszövetség Központja nyilvántartást vezet, melynek adatait szívesen bocsátja az érdeklődők rendelkezésérc. A tudakozódások vagy levelezőlapon vagy tele'onon (136—34.) intézendők a központi irodába. Az 1915. augusztus 15 én és azóta bevonultak lajstromának beszerzése végett a szükséges intézkedéseket szintén megtettük, mint ahogy ezt minden egyes bevonulási hirdetmény kibocsátása után meg fogjuk tenni. Táblai értesiíö. I. A kolozsvári kir. ítélőtáblánál 1915. évi nov. hó 22-én és következő napjain előadott ügyek az alábbiak szerinti elintézésben részesültek. Polgári szakosztályban. 2420. Markovits Lipót — Benedek Annin 1688 kor. 40 f. iránti ügye — f. o. v. 392. Balázs Dávidné — Balázs Pista Kontrás szerződés szerződés teljesítése iránti ügye — v. u. v. 1905. Cr. Verzár Ferenc — Erdélyi bank és takarékpénzt. 520 kor. ir. pere — hh. it. 2493. Özv. Brekner Mártonné — Motz Márton és neje ellen túlajdontörlése iránti pere — hh. it. 2599. Bránya Demeter — Bránya Demeterné ellen házasság felbontása ir. pere — mv. it. 2313. Dobra község — Takács Miklós és társai ellen 1136 kor. 06 fillér s jár. iránti pore — fo. v. 2129. Topánfalvi volt úrbéresek közönsége — Motora János és tsai ell. ing. tul. birtoka és jár. ir. rendes pere — fo. v. 2189. Iklaozan Demeter és neje — Soptérán György ellen ing. tehermentesítési és jár. ir. pere — hh. it. 277—1915. szam. végrh. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. g-a és 1908. XLI. t.-c. értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a kolozsvári kir. törvényszéknek 1915. évi V. 0714. számú végzése következtében dr. Papp József kolozsvári ügyvéd által képviselt Népbank részvénvtársaság javára 189 kor. s jár. erejéig 1915. évi október hó 22-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1100 koronára becsült következő ingóságok, u. m. : takarmány és egy tehén nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek Kolozsvár-vidéki kir. járásbíróság 1914. évi Pk. 6063 2. számú végzése folytán 189 korona tőkekövetelés, 315 korona 1913. évi július hó 1. napjától járó 6% kamatai, 1 3° o váltódij és eddig összesen 82 korona 23 fillérben bíróilag már megállapított költségek erejéig, a teljesített fizetések betudásával, Dezméren a helyszínén közben jövetellel leendő eszközlésére 1915. évi december hó *i*i-ik napjának délutáni z órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felüli foglalták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1908. évi XLI. t.-c. 20. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Kolozsvárt, 1915. évi november hó 22. napján. Roska János. kir. bir. végrehajtó