Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 47. szám - Az Országos Birói és Ügyészi Egyesületnek évi jelentése (1913-1914.) az egyesület működésének hetedik-nyolcadik évéről

230 oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny 47. szám. anyaga, amely a köré a kérdés köré csoportosult, hogy mi képen lehetne a népnek a polgári jogszolgáltatás ellen emelt leglényegesebb panaszait célszerűen orvosolni. (Folytatjuk.) Az Országos Birói és Ügyészi Egyesületnek évi jelentése 0913-1914.) az egyesület működésének hetedik—nyolcadik évéről* Tisztelt közgyűlés! Ily nehéz, komoly viszonyok közt közgyűlést még nem tartottunk soha. A helyzet komolysága eléggé indokolttá teszi azt, hogy maga a közgyűlés szorítkozzék a legszükségesebbekre; ugyanazt követem a jelen évi jelentésemmel, mert hiszen összes gondolataink és teljes figyelmünk le van kötve a létünkért folyó óriási harcok és a harctér eseményei által. Az utolsó közgyűlést Temesvárt 1913-ik évi október 5-én tartottuk meg. A temesvári közgyűlésen hozott határozatokból kifolyólag felterjesztést tettünk az Igazságügyminiszter Úrhoz, mely felterjesztésben különösen a külön birói státus létesítését a már több-| szőr részletesen ismertetett indokokra való utalással kértük. Megsürgettük a joggyakornokok és jegyzők helyzetének javítását, az albirói állások megszüntetését és a jegyzői állásoknak a IX. rangosztályba való átszervezését Felhívtuk továbbá az Igazságügyi kormánynak figyelmét | azon rendezés szükségességére, hogy a VIII., VII., VI. rangosz-, tályokba tartozó birák számát megfelelő arányba kell hozni, mivel az 1908. VI. tc. az azóta megváltozott viszonyoknak már, nem felel meg többé. Ezenkívül a fuvarbér és napidíj kérdését és több más egye- j sületünket évek óta foglalkoztató kérdéseket felhoztuk és a kormánynak jó indulatú figyelmébe ajánlottuk. Ezeket a kérdéseket különben a vezetőség mindaddig, a mig a megfelelő megoldásban nem részesültek, napirenden tartja. | Jelentem továbbá, hogy egyesületünkben ismételten felme-j rült annak az óhajnak, hogy megbetegedés esetén a tagokról megfelelő gondoskodás történjék, a vezetőség igyekezett eleget tenni, amennyiben sikerült a „Budapesti Polgári és Tisztviselői Szana-, tórium-Egyesületter oly megállapodásra lépni, mely szerint az egyesületi tagok és családtagjaik kedvezményes árban betegápolást stb. nyernek a jó hirnevü István-úti szanatóriumban. A közelebbi feltételeket egyesületünk közlönye annak idején, részletesen ismertette. Ezzel kapcsolatosan jelentem, hogy a vezetőség abban az irányban is fáradozott, hogy a jóléti intézményekre fordítandó nyugdíjjárulékból egyesületünk is megfelelően részesüljön. A tárgyalások igen biztató irányban folyamatban voltak és csakis a háborús események folytán szakadtak meg; de remélhető, hogy békés idő beálltával folytatódni és kedvező eredménnyel végződni fognak. Az egyesületi internátusra vonatkozólag jelenthetjük, hogy az normális irányban fejlődik, a hozzáfűzött várakozásnak megfelel, az összes helyek be vannak töltve. Amig 1913-ik évben még csak tizenöt tag gyermekeit lehetett kedvezményes helyre elhelyezni, ez a szám később már tizennyolcra emelkedett. A háborús viszonyok azonban itt is nagyon éreztették hatásukat, mert a vezetőség kénytelen volt — fedezet hiánya miatt — a kedvezményeket korlátolni, illetve ideiglenesen beszüntetni, mert a beállottdrágaság folytán az internátus fentartása egyike a legnehezebb feladatoknak. Az internátusra vonatkozólag van szerencsém még jelenteni, hogy a legközelebbi internátusunk Debrecenben fog felállíttatni és remélem, hogy már a következő évi jelentésben a felállítás megtörténte jelenthető lesz. Jelentjük tovább a, hogy az egységes birói és ügyvédi vizs gáról szóló törvény időközben életbe lépett, minek különösen azért örülünk, mert ez a törvény az egyesületünk közremükö dése mellett létesült és megszüntette a birói és ügyvédi kvalifikációra vonatkozó anomáliát. Az egyesület közbelépésének tulaji donitható az a körülmény, ho.y a javaslatból töröltek azt az intézkedést, mely szerint a birói gyakorlat alapján ügyvédi vizs gára bocsátott biró a vizsga sikeres letétele után két éven belül ne folytathasson ügyvédi gyakorlatot annak a bíróságnak terüT létén, mely bíróságnál mint biró működött. * Az egyesület exidei közgyűlésén eléterjesztette dr. Schuster Rudolf ölitkár. Mint korszakot alkotó eseményről meg kell emlékeznünk az időközben történt Pp. életbelépéséről, amellyel kapcsolatosan különös kiemelést érdemel az, hogy dacára a nehéz háborús viszonyoknak az igazságügyi miniszter ur mégis megtette, hogy a 60 tanácselnököt kineveztette, ami a nehéz időkben az előléptetési viszonyokat természetesen előnyösen befolyásolta. A birói továbbképzés elég kedvező képet nyújt. Budapesten egyesületünk és az ügyvédi kör egy továbbképző tanfolyamot létesített, melyen számos, nagy érdeklődést keltett tanulságos előadás tartatott, még pedig 1913. október hó 22-től kezdve 1914. március 7-ig. Ezt az előadási ciklust több gyár, ipartelepnek és más közhasznú intézetnek megtekintése követte. A vidéken is örömmel tapasztalható, hogy a továbbképzés terén az élet megélénkült, hol azonban másfelől az sem hallgatható el, hogy igen sok osztály a továbbképzés kérdését teljesen elhanyagolta. Ez alkalommal is újból felhívjuk az osztályokat, hogy e kérdést a birói kar jól felfogott érdekeben el ne hanyagolják, foglalkozzanak behatóan a birói továbbképzéssel, mihelyt a háború folytán megzavart rendes viszonyok azt újból lehetővé teszik. Felemiitjük továbbá, hogy egyesületünk közbelépése folyt in sikerült elérni, hogy a családtagok részére is kaptunk féláru vasúti jegy váltására jogosító arcképes igazolványt, a mint ez közlönyünkben (41. sz.) részletesen ismertetve van. Ez utóbbtra t. i. a közlönyünkre vonatkozólag jelentjük, hogy azt egy korábbi közgyűlési határozatnak megfelelően átalakítottuk. Az már f. é. február havától kezdve „Birák és Ügyészek Lapja" cím alatt uj alakban és bővített tartalommal jelen meg; megalakítottunk egy szerkesztő bizottságot, melynek Közreműködésével a szerkesztést dr. Lányi Márton egyesüli! titkárunk végzi. Remélhető, hogy a lap jelenlegi szinvonalat megtartja és a megváltozott alakban és bővített tartalommal meg fog felelhetni feladatának. Meg kell említeni, hogy egyesületünk a nagy, nehéz munkából, mely a háború folytán ránk nehezedik, abban az irányban is kivette részét, hogy internátusunkban, ennek egy részének átengedése mellett, hadikórházat állítottunk fel, a hol 10 hónapon át mindig ötven beteg katona kórházi ápolást, gyógyítást talált, vagyis volt 610 beteg és 14,481 betegnap. Ez a korházunk azonban e napokban megszűnt, mert illetékes helyről nyert hivatalos értesítés szerint nagy hadikórházaknak időközben történt felállítása ily kisebb kórházat nélkülözhetöve tette. Meg kell emlékeznünk továbbá arról az ujabb akcióról is, mely egyesületünket az ujabbi időben foglalkoztatta. Ez t. i. egy árva-alap létesítése elesett birak, ügyészek, jegyzők és joggyakornokok árváinak segélyezésére. Ebben a nemes akcióban is, melynek kezdeményezéséért egyik tagtársunk Farkas Bálint beregszászi törvényszéki bírónak hálás elismeré-ünket fejezzük ki, az igazságügyi miniszter ur maga is tevékenyen részt vesz, amennyiben nemcsak mim első adományozó 2000 K-t befizetett ez alap javára, hanem annak létesítését igen hathatósan előmozdítja. Ezért a nemeslelkü, hazafias és eredményes támogatásért ő nagyméltóságának ezen alkalommal is hálás köszönetünket fejezzük ki. A gyűjtés az alap javára folyamatban van és már < ddig is oly fényes bizonyítékait látjuk a magyar birói és ügyészi kar áldoza készségének, hogy e felett igazi öröm tölt el bennünket •és szép eredményre van kilátás, ha a megindult mozgalom igy folytatódik. Igen melegen ajánljuk ezt az alapot a t. tagtársainknak figyelmébe, mert hiszen elesett tagtársak elárvult gyermekeiről való gondoskodásról van szó, ennél szebb cél pedig alig képzelhető. Ezért reméljük, hogy karunknak egyetlen i gy tagja sem fog elmaradni adományaival, hogy az eredmény meitó legyen a birói és ügyészi karhoz. Méltóztassék e jelentést tudomásul venni. 9 csüdDnhivüli egyességi eljárás. A rn. kir. minisztériumnak 4070/1915. M. E. számú rendelete a csödönkivüli kény szer egyességi eljárásról. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912 : LXIII. t.-c. 16. §-ában és az idézett törvénycikket, valamint az 1912 : LXVIII. törvénycikket kiégés itö 1914 : L. t.-c. 14. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendeli: L FEJEZET. Az egyességi eljárás megindítása. 1. §. Az adós annak kijelentésével, hogy tartozásai vagyonát meghaladják vagy egyébként fizetőképtelen, a kereskedő és