Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 47. szám - Az Országos Birói és Ügyészi Egyesületnek évi jelentése (1913-1914.) az egyesület működésének hetedik-nyolcadik évéről

47. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 231. oldal. a kereskedelmi társaság pedig annak kijelentésével is, hogy fizetéseit megszüntette, a csödönkivüli kényszeregyességi eljárás (egyességi eljárás) megindítását kérheti. Ha a kérelmet közkereseti társaságnak nem valamennyi tagja, betéti társaságnak nem valamennyi beltagja, vagy a megjelölt társaságoknak nem valamennyi felszámolója terjeszti elő, az eljárást csak akkor lehet megindítani, ha a fizetőképtelenség •agy a fizetések megszüntetése valószínűvé van téve. A 2. bekezdés rendelkezései állanak akkor is, ha részvénytársaság, szövetkezet vagy általában jogi személy vagyona tekin tétében nem valamennyi a képviseletre jogositott személy kéri az eljárás megindítását. Cselekvőképtelen vagy korlátoltan cselekvőképes adós nevében törvényes képviselője csak a gyámhatóság jóváhagyásával kérheti az eljárás megindítását. Hagyatékra vonatkozólag az eljárás megindítását valamennyi öröködnek kell kérnie. Nem kérheti az eljárás megindítását oly szövetkezet, amely nek tagjai annak tartozásaiért korlátlanul felelősek. 2. §. Az e»yességi eljárásra az a kir. törvényszék illetékes, amely a csődnyitásra illetékes volna. Az egyességi eljárásban a kir. törvényszéknél egyes biró jár el. A bíróság illetékességét az egyesség jóváhagyása vagy az eljárás megszüntetése tárgyában intézkedő elsőfokú határozat meghozataláig hivatalból vizsgálja. 3. §. Az eljárás megindítását kér/énnyel kell kérni. A kérvényt annyi példányban kell benyújtani, hogy a bíróságnak és minden ismert hitelezőnek egy-egy példány jusson. Ha az eljárás megindítását az adós személyesen vagy nem ügyvéd meghatalmazott utján (Pp. 95. §.) kéri, aláírásának a kérvényen, illetőleg a meghatalmazáson bírói vagy közjegyzői hitelesítéssel kell ellátva lennie. 4. §. Az adós köteles a kérvénnyel egyességi ajánlatát előterjeszteni. A kérvényhez mellékelni kell a hitelezők jegyzékét és oly ideiglenes mérleget, amely legalább a vagyon és a tartozások végösszegeinek szembeállítását tüntesse fel. Meg kell jelölni továbbá az adós ingatlanait és telekkönyvi jogait a rájuk vonat kozó telekkönyvi adatokkal (13. §.). A hitelezők jegyzékében fel kell sorolni az összes tartozásokat, valamennyi hitelező lakóhelyének és ha a hitelező az adósnak rokona vagy sógora, ennek a viszonynak feltüntetésével. A jegyzékbe fel kell venni azokat is, akiket visszakövetelései vagy külön kielégítési jog illet meg, valamint azokat is, akiknek követelése váltókötelezett, adóstárs vagy kezes kötelezettségével vagy külön kielégítésre jogot nem adó más módon van biztosítva, és ezeknél a hitelezőknél fel kell tüntetni azt is, hogy a visszakcvetelési vagy a külön kielégítési jog minő vagyontárgyakra vonatkozik, úgyszintén, hogy a jog vagy a biztosíték mely időből származik és minő jogcimen alapszik. Az egyességi ajánlatnak, a hitelezők jegyzékének és az ideiglenes mérlegnek eredetijét az adósnak ala kell írnia. Ha más személyek az adós kötelezettségeiért felelősség vállalására készeknek nyilatkoznak, e nyilatkozatot birói vagy közjegyzői hitelesítéssel ellátva a kérvényhez kell mellékelni. Az adós kérelmére a biró a mellékletek előterjesztésére és a pótolható hiányok pótlására az adósnak legfeljebb tizenöt napi halasztást engedhet. 5. §. Az adós egyességi ajánlatát vissza nem vonhatja és a szavazatra jogosult összes hitelezők beleegyezése nélkül a hitelezők hátrányára nem módosíthatja. Ugyanez áll oly személyre is, aki az adós kötelezettségeiért felelősség vállalására késznek nyilatkozott. A biró azt az adóst, aki az eljárás megindítását nyilván alaptalanul kérte, bármely érdekelt kérelmére az ennek okozott költség megtérítésében marasztalja. Az adóst előzetesen meg kell hallgatni. 6. §. Az igazságügyminiszter a kereskedelemügyi minisz térrel egyetértőleg altalános rendelettel megállapíthatja a tartó zások k egyenlítésére fizetendő azt a legkisebb hányadot, valamint a tartozások kiegyenlítésére megszabható azt a leghoszszabb határidőt, amelynek felajánlása mellett egyességi eljárásnak heiye van. Ily rendelet kibocsátása esetében az eljárást nem lehet megindítani, ha az egyességi ajánlat az e rendelkezésben megállapított kellékeknek meg nem felel. 7. §. Ha a kérelem a megszabott kellékeknek megfelel és a 2. bekezdésben felsorolt hiányok nem forognak fenn, a biró az eljárást megindítja és vagyonfelügyelőt rendel ki, ellenesetben pedig a kérelmet hivatalból visszautasítja. Az eljárást nem lehet megindítani : 1. ha az adós ellen korábban már egyességi eljárás volt folyamatban és azt az uj kérelem előterjesztését megelőző egy éven belül az 56. §. 1. bekezdésének 2—6. pontjában említett valamely okból megszüntették; 2. ha az adós korábban már csődben volt és a hitelezők az 1. pontban megjelölt időn belül az adósnak a csődben tett kényszeregyességi ajánlatát el nem fogadták, vagy a bíróság a kényszeregyesség jóváhagyását jogerősen megtagadta. 8. §. Vagyonfelügvelőül megbízható és a kellő szakismeretekkel rendelkező személyt kell kirendelni, aki az adóshoz nem áll oly személyes viszonyban, amely tisztének ellátásában befolyásolhatná. Hatóságok és szaktestületek a biró tudakozódására e tulajdonságok felől haladéktalanul nyilatkozni kötelesek. A kirendelés részleteit az igazságügyminiszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg rendelettel szabályozhatja. A vagyonfelügyelő kötelességeinek lelkiismeretes teljesítésére fogadalmat tesz. A fogadalom letétele után a biró a vagyonfelügyelőneK kirendeléséről tanúsítványt ad. 9. §. Az egyességi eljárás megindítása után a biró haladéktalanul megteszi mindazokat az intézkedéseket, amelyek az adós vagyonának biztosítására szükségesek. A bíró különösen megtilthatja az adósnak, hogy bizonyos jogcselekményeket az eljárás folyama alatt egyáltalában vagy a vagyonfelügyelő hozzájárulása nélkül végezzen. Ha az adós az 1. bekezdés értelmében tett intézkedésnek nem tesz eleget, a biró az eljárást megszüntetheti. Ha a késedelem veszéllyel nem jár, a biró a határozat meghozatala előtt hallgassa meg az adóst és esetleg a vagyonfelügyelőt és a hitelezőket. A biró az adóst az előreláthatólag felmerülő és az eljárás céljára elkerülhetetlenül szükséges költségnek vagy a költség egy részének előlegezésére kötelezheti (56. §. 1. bekezdésének 2. pontja). A biró az adósnak kérelmére rövid halasztást adhat. 10. §. Az egyességi eljárás megindítását hirdetménnyel haladékta'anul közzé kell tenni. A hirdetménynek különösen tartalmaznia kell: 1. a vagyonfelügyelő nevét és lakcímét; 2. a hitelezőkhöz intézett felhivást, hogy követeléseiket a hirdetményben meghatározott időn belül, a 28. §-ban megszabott módon jelentsék be (43. §. 1., 2. bekezdése); 3. az egyességi tárgyalás határnapját; 4. annak a napnak a megjelölését, amellyel az eljárás megindításának joghatálya beáll (16. §.). Az egyességi tár'" alás határnapját legfeljebb harminc napra kell kitűzni. Fontos okból a biró hosszabb időközzel tűzhet ki határnapot. A tárgyalás elnapolásának és elhalasztásának csak fontos okból van helye. A Pp. 240. §-a nem nyer alkalmazást. 11. §. A hirdetményt a bíróság hirdető tábláján ki kell függeszteni. Ha az adós lakóhelye vagy vállalatának székhelye a birósng székhelyén kívül van, a hirdetményt e helyek járásbíróságának hirdető tábláján is ki kell függeszteni. A bíró elrendelheti a hirdetménynek valamely tőzsdén vagy más oly helyen való kifüggesztését, ahol az adós hitelezői üzleti ügyekben nagyobb számban szoktak megfordulni. A hirdetményt az adósnak és oly személyeknek, akik kötelezettségeiért felelősség vállalására készeknek nyilatkoztak, továbbá azoknak a hitelezőknek, akiknek lakcíme i-méretes, ugy kell kézbesíteni, mint az idézéssel ellátott keresetlevelet az alperesnek, de hirdetményi kézbesítésnek nincs helye. Oly hitelező részére, akinek belföldön sem lakóhelye, sem telepe nincs és belföldön kézbesítésének átvételére meghatalmazottja sincs vagy az fel nem található, a kézbesítés a postára feladással történik (Pp. 154., 155. és 169. §-ai). Ez a szabály egyéb határozatok közlésére is áll. A hitelezőknek egyidejűleg kézbesíteni kell a kérvénynek egy-egy példányát mellékleteivel. A kézbesítés meg nem történte vagy szabálytalansága nem gátolja a tárgyalás megtartását és határozathozatalát. A hirdetményt meg kell küldeni a pénzügyigazgatóságnak, Budapesten az adófelügyelőnek és a m. kir. központi dij- és illetékkiszabási hivatalnak és ha kiskorú vagy gondnokság alatt álló érdekeltek vannak, a gyámhatóságnak. 12. §. A hirdetmény lényeges tartalmát (10. §. 2. bekezdése) a hivatalos lapban egyszer közzé kell tenni. A biró elrendelheti, hogy a hirdetményt egész terjedelmében, úgyszintén, hogy azt más, a körülményekhez képest külföldi hírlapokban is és a megállapított időközben többször is közzétegyék. 13. $. A biró az egyességi eljárás megindításának az adós