Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 27. szám - Az uj perrend a kolozsvári táblán

27. szám. Ennek az ősi erénynek egyik szép emlékkövét állítjuk fel I mi a beke munkásai ma e magasztos helyen az igazságszolgáltatás templomában, törvénykezésünk új, modern rendjének e helyen való beköszöntője alkalmával. A világért, sem akarom ezzel az egybefoglalással a mi j feladatunkat és kötelességteljesitésünket párhuzamba állítani a mi hőseink küzdelmeivel, de viszont a mi békés munkánk jelentőségét sem lehet lekicsinyelni, mert a nemzeteknek szüksége van, hiszen a nemzeti létnek megingathatlan alapját képezi a jó igazságszolgáltatás. Ebből a szempontból és társadalmi erejét bizonyítandó, büszkén hivatkozom én is arra, hogy a nemzeti erőpróbánk nagy napjaiban, amikor a világháború minden tetterős harc- és | munkaképes férfiú teljes odaadását, egész életét magának köve- I teli, a magyar jogászvilág elég erőt és képességet érzett magában arra, hogy a modern új törvénykezési rendet életbe léptesse, j jól tudván azt, hogy a nemzet polgári és gazdasági életrendjé- j nek fentartása a nemzetnek majdnem oly fontos életigénye, mint a katonai célok minél teljesebb megvalósítása, ugy, hogy egyiket a másik rovására elhanyagolni nem szabad, mert különben a nemzet életfáját gyökerében támadjuk meg. Ezen okból s az uj Ppsban lefektetett modern alapeszmék mellett — mi ügyvédek — szintén teljes örömmel üdvözöljük ez alkalommal is ez új Pps életbeléptetését. De épen ezen most emiitett életrendünk teljes megvédelmezéséért s hogy erőpróbáink az igazságszolgáltatás termeiben is teljes diadalt arasson : mi az itthonmaradottak fokozott buzgalommal, ügyszeretettel és kötelességtudással, a legnagyobb lélekerővel és odaadással kell hogy végezzük feladatainkat. Nincs kétségem az iránt és Önagyméltóságának szavai még jobban megerősítenek azon hitemben, hogy a magyar birói kar, ugy amint a múltban mindég megtette, most is meg fogja tenni a maga kötelességét, sőt kötelességén felül is, szokásos ügymeneteiével és buzgalmával törekedni fog azon, hogy az új Ppsban lefektetett nagy hármas alapelv: a szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság modern fegyverei segélyével mindég is csakis a teljes anyagi igazságot juttasson diadalra. Ezen szent cél elérésére hatalmas fegyvert adott az új Pps. a biró kezébe, amikor a pervezetés terén kiváló jogkört j biztosított részére. • Mi ügyvédek hinni akarjuk és hisszük is, hogy ez a hatalmas fegyver nem fog a birói omnipotonciára vezetni, hanem csak annak a célnak a minél közelebbi eléréséhez fogja segíteni a birót, amely célt mi is szolgálunk: az anyagi igazság megtalálásához. Hiszen az egész Pps alapeszméje ebben a pár szóban foglalható össze: keressük az anyagi igazságot. A közvetlenség és szóbeliség alapelvének célja is csak az, hogy a nyilvánosság ellenőrzése mellett működő és így a felek megingathatlan bizalmát élvező bírót, közelebb hozza a félhez és ügyhöz, ledöntse azokat a válaszfalakat, amelyek eddig az akták hatalmától épitve elválasztották öt magától az ügytől és az ügyfelestől és így a közvetlen érintkezésben keresse és találja j meg magát az igazságot. Hiszen a jogkereső íél, amúgy jogi elveszett, megkövese- j dett szabályokat keres, hanem igazságot a maga ügyében, amely- ! hez az eljárási szabályok, mint eszközök, csak hozzásegítik a birót és felet egyaránt. ' Jól tudom azonban azt is, hogy a bírónak minden törekvése, ügyszeretete és buzgalma, kötelességtudása s önfeláldozása meddő marad, ha munkájában nem segiti és támogatja az ügyvédi kar. A birói és az ügyvédi karnak tehát egymást megbecsülve, segítve és támogatva, az apró súrlódásokat kerülve és a szent célt méltányolva, egymás megértését kell keresnie s e megértés- I ben együtt munkálnia a magyar igazságügyet. Hogy ez igy is lesz, abban a hitemben megerősitenek Nagyméltóságod szavai is. Épen ezért mi is hitvallást leszünk ez ünnepélyes órában. Multunkhoz méltó hitvallást. Hitvallást arról, hogy mi ügyvédek az új modern törvénykezés minél tökéletesebb megvalósítása érdekében a bíróságok üdvös törekvéseit teljes erőnkből elősegíteni fogjuk és a birói testülettel karöltve őszinte loyalitással, igazságszeretettel s buzgalommal fogunk közremunkálni aziránt, hogy uj törvénykezési rendünkben valóban elérjük az ideális célt: az anyagi igazság teljes érvényesülésének a joguralom és a demokratikus jogrend megszilárdítását. A üz uj perrend a Kolozsvári táblán. A m. kir. Curia az egyik tábla, mint felebbezési bíróság által a Pp. szerint elbírált ügyben június 22-én tartott fölülvizsgálati tárgyalást. A táblák, mint felebbezési bíróságok tevékenysége ezáltal már eljutott az első gyümölcs megéréséhez. A kolozsvári kir. Ítélőtábla, mint felebbezési bíróság június hó 28-án tartotta az első szóbeii tárgyalást. Időszerűség szempontjából érdekes tünet azonban, hogy amidőn mi hosszú küzdelem és vajúdás után végre eljutottunk a szóbeliségen nyugvó polgári perrendhez — akkor Németországban erős agitáció foly az Írásbeliségen nyugvó perrend visszaállítására. E tünet minket gondolkozásra késztet, mert mindig a német perrendre való utalással kívántuk a szóbeliség behozatalát; sőt némi helyesbítéssel a magyar perrend a német perrendnek néhol szövegszerű utánképzése. Ez az irodalmi lárma azonban minket nem szabad, hogy megtévesszen. Nem kisebb ember, mint Wach Adolf száll sikra a szóbeliség védelmére.1 De különben is a magyar jogászság mindig a szóbeliség híve volt és Günther Antal curiai elnök a magyar jogtörténet helyes tanítására támaszkodva, büszkén hirdethette, hogy a magyar igazságszolgáltatásban az idegen, átültetett írásbeliség a jelzett belső okból nem okozhatott akkora kárt, mint nyugaton.2 Fekete Gábor táblai elnök szerint is a szóbeliség előnyeitől várható az anyagi igazság jobb érvényesülése.3 Azok a perjogi garantiak, amelyek a szóbeliség, nyilvánosság és közvetlenség által az anyagi igazság kiderítésére adva vannak, semmiféle theoreticus surrogatummal nem pótolhatók. Az Írásbeliségnek semmiféle rendszere, vagy az ismert rendszereknek semmiféle combinatioja nem képes azt az egységesített tárgyalást biztosítani, amit a helyes szóbeliség által elérni tudunk. A sommás eljárásnak 20 évi tapasztalata erről mindnyájunkat meggyőzhetett. Ha hibák vannak, ezek nem annyira a szóbeliség rendszerének hiányaira, mint a rendszer megvalósítására kiadott szervek nem kifogástalan működésére vezethetők vissza. Wach találóan mondja: Man mag nun das Partei-interesse inn Zivilprocess noch so sehr dominireu lassan, und noch so stark das „benefitia nou obtruduntur" betonén : bis zur Negation des Staatsinteresse an den geordneten, stracken Lauf der Justiz darf das nicht gehen. Emez elméleti megállapítás gyakorlatias igazságát Fekete Gábor táblai elnök localis vonatkozásban igy juttatta kifejezésre: A kolozsvári ügyvédi kar magas erkölcsi és szellemi niveauja, törvénytisztelete és erős hazafias érzése biztosítékul szolgálnak arra, hogy ... a bírósággal eqyértelemben fognak az anyagi igazság kiderítésére törekedni. Vagyis az ügyvédnek nem szabad azzal a helyzettel visszaélnie, hogy a per ura a fél és viszont a szóbeliség által nyomatékosan követelt birói pervezetés nem szabad, hogy birói omnipotentiává fajuljon. Ugyancsak érdekesen mutat reá Fekete Gábor táblai elnök mindazokra a további hibákra is, amelyek miatt a szóbeli eljáráshoz fűzött várakozások meg nem valósulhatnak. Ilyenek: a per elhúzása (Verschleppungsabsicht), a tárgyalások elhalasztása különböző okokból és az igazmondás kötelessége. Reá mutat mindezekkel kapcsolatban azokra a perjogi megtorló intézkedésekre is, amelyeket a törvény felállít. A jelzett hibák a kir. táblák, mint felebbezési biróságokT helyzetét a jövőben nagy próbára fogják tenni. A rendkívül magas illetékeken kivül a fél érdekei a perköltségek által is érintve lesznek. A táblák előtti szóbeli eljárás eme vagyoni hátrányokon fölül az 5-ös tanácsot is aránytalanul fogja nyomni. Itt ezeket azért emeljük ki, hogy Wach Adolf,°az elméleti tudós, a nagy német processualista is ugyanezeket az okokat állapítja meg olyanokul, amelyekkel Németországban a gyakorlati jogászok annyira discreditaltúk a szóbeliséget, hogy azok, a kik az okokat nem helyesen látják: képesek a középkor rettenetes Írásbeliségét is inkább vállalni, csakhogy a szóbeliségtől szabaduljanak. Nekünk ezek a jelenségek intőpéldául kellene, hogy szolgáljanak a tekintetben, hogy az ügyvédek az őket terhelő hiba1 Grundfragén und Reform des Civilprocesses. Berlin, 1915. 2 L. J. Közlönyben közölt elnöki megnyitóját. 3 Erre vonatkozólag 1. az egyidejűleg közölt megnyitót.