Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 27. szám - A revisio a polgári perben. Tanulmány a magyar perrend revíziójához. Folytatás

146. oldal. 27. szám. kat és a bírák az ő rovásukra irható pervezetési szabálytalanságokat teljes odaadással igyekezzenek elkerülni, mert különben a fölhalmozódó szabálytalanságok nálunk is a szóbeliséget disoreditálni fogják. Arról, hogy a perek elhúzásában a mi labilis gazdasági morálunk közepette a megbízó peres-feleknek, vagy a tulproduktio által sajátos kényszer alatt álló ügyvédeknek van-e nagyobb szerepe, ezúttal nem kívánunk bővebben nyilatkozni. A tárgyalások halasztásának különböző jelenségeivel sem tartjuk helyén valónak ezúttal hosszasabban foglalkozni. Arra azonban reámutatunk, hogy a törvényhozó a táblák felebbezési hatáskörét akként kellett volna, hogy szabályozza, hogy szóbeli tárgyalásnak csak akkor legyen helye, ha a felebbező fél a tényállást is megtámadja és azt kiegészíteni akarja, vagy egészen más tényállást kíván megállapítani. Enélkül elegendő lett volna a táblákon a nyilvános előadásokat előtérbe helyezni. Ennek tárgyi indoka az, hogy a tszékek társas-bíróságként elég biztosítékot nyújtanak a helyes ténymegállapításokra. Céltalan tehát ilyen ügyekben a táblákon szóbeli tárgyalásokat tartani. Ez a táblákat agyon fogja nyomni. Az igazmondási kötelesség tekintetében az ünnepélyes aktussal bevezetett táblai tárgyalás alkalmából szintén Wach-ra utalunk. Szerinte a fél és a képviselő igazmondási kötelessége nem azonos. Ez a kétségtelenül helyes distinctio azért érdemel nagyobb figyelmet, mert a Pp. 222. §. bek. szerint s a felet vagy képi iselőt azonos elbírálás alá helyezi a törvény. Fejtegetéseinek eredményében reá is vezet, hogy az ügyvédi kar méltósága és becsülete által adott igazmondási kötelesség nem tartalma a fél és ügyvéd közötti szerződési viszonynak. Az igazmodási kötelesség az ügyvéd közjogi állásából folyó kötelesség és mint ilyen nem állhat a megbiző rendelkezése alatt. Vagyis a perbeli hazugságot az ügyvéd nem vállalhatja.4 Ezért helyes Fekete Gábor táblai elnöknek az a magas nézőpontot képviselő kijelentése, hogy az ügyvédi kar szellemi és erkölcsi niveauja biztosíték arra nézve, hogy az igazmondás tudatos megsértése miatt a törvényes megtorló intézkedésekre alkalmat szolgáltatni nem fog. Ezt a nézőpontot az ügyvédi kamara, mint erkölcsi testület köteles megszívlelni és a kar méltóságát sértő esetekben szigorúan eljárni. Az uj rend hozzon az írásbeliség helyett uj szellemet az igazságszolgáltatás minden ágába és minden fokozatába. / 9 reuisio a polgári pesta. * Tanulmány a magyar perrend revíziójához. Irta: Dr. Tóth György tanácsv. kir. tszéki biró. (Folytatás.) IV. könyv. Második cim. A polgári folyamodásról (requéte civile). 480. Ama kontradiktorius Ítéleteknek, melyben az elsöbiróság vagy felebbviteli birósáu utolsó fórumként járt el és ama mulasztási ítéleteknek, amelyeket az illető ügyben utolsófoku bíróság hozott és amelyek perorvoslattal meg nem támadhatók, polgári folyamodás utján annak hatálytalanítása kérelmezhető a peres, vagy a megidézett felek által a következő okok alapján: 1. Ha perben valamelyik fél csalást követett el, 2. ha akár az Ítélethozatalnál, akár a megelőző eljárásban olyan eljárási szabálysértés történt, amelyet a törvény semmiség terhe alatt tilt, kivéve ha a semmiség a felek által utóbb elhárittatott, 3. ha olyan tárgy felett lett határozat hozva, amely a felek kérelmében nem foglaltatott, 4. ha a bíróság többet ítélt meg, mint amennyit a fél követelt, 5. ha a felek kérelmének valamely fontos része tekintetében a bíróság a határozat hozatalát mellőzte, 6. ha ellentmondást tartalmaznak azon ítéletek, amelyeket utolsó fokban eljárt ugyanazon bíróságok, ugyanazon felek között ugyanazon tárgyban hoztak. 4 A független bnói kar eme morális kötelességét mindig komolyan fogta föl, de a tulproduktió és a háborús tanulságok hatása alatt nem forognak-e fenn jogos aggodalmak abban az irányban, hogy a jövőben bajok lehetnek? 7. Ha ugyanazon egy Ítéletben ellentmondó rendelkezések foglaltatnak. 8. Ha azon esetekben, amelyekben a törvény az államügyészség és közhatóságok értesítését előírja, ez értesítés nem történt meg és az Ítélet ellenkezik ama hatóságok érdekével, amelyek részére az értesítésnek történnie kellett volna. 9. Ha az Ítélet alapját olyan bizonyítékok képezték, amelyeknek hamissága az ítélet hozatala után megállapittatott. 10. Ha az ítélet hozatala után olyan döntő bizonyítékok fedeztettek fel, amelyeket a perben a felek nem érvényesítettek.1 481. Az állam, a községek, közintézetek és a kiskorúak ezenfelül még akkor is élhetnek e jogorvoslattal, ha a perben vagy egyáltalában nem. vagy nem joghatályosan voltak képviselve. 482. E jogorvoslat folytán a bíróság az ítéletnek csak ama részét vonja vissza, amely ellen a jogorvoslat irányul, kivéve, ha az ítélet részei egymástól el nem választhatók. 483. A polgári folyamodás nagykorúak részéről két hónap alatt adandó be azon naptól kezdve, amikor a megtámadott ítélet a fél részére kézbesítve lett. 484. Kiskorúakkal szemben a két hónapi határidő nagykorúságuk elérte után történt kézbesítés napjától számit. 485. Ha a folyamodó közszolgálat okából a köztársaság európai területén, vagy Algir területén kivül tartózkodik, a folyamodás a rendszerinti kéthónapos határidő helyett az ítélet kézbesítésétől számított 8 hónapon belül áll jogában. Ugyanezen kedvezményben részesülnek azok is, akik tengeri uton vannak. 486. Akik Franciaország kontinentális területén kivül laknak, azok részére szolgáló határidőt a 73. cikkely határozza. 487. Ha a marasztalt fél a részére fennálló folyamodási határidő lefolyta előtt elhal, az örökösökre vonatkozólag a folyamodási határidőt a 447. cikkely szabja meg. 488. Amennyiben a polgári folyamodás alapját hamisítás, csalás, vagy uj bizonyítékok felfedezése képezi, a határidő akkortól számit, amikor a hamisítás vagy csalás megállapittatott, illetőleg az okirat felfedeztetett; e körülmények azonban az utóbbi két esetben okirattal bizonyitandók és nem másképen. 489. Ha a folyamodás alapját ellentmondó Ítéletek képezik, a határidő az utolsó ítélet kézbesítésétől számit. 490. A polgári folyamodás ugyanazon bíróságnál adandó be, amely a megtámadott ítéletet hozta ; tárgyalható ugyanazon birák által is. 491. Ha a fél egy folyamatban levő ügyben hozott ítéletet akar megtámadni más bíróságnál, mint amely a megtámadott ítéletet hozta, a folyamodást bejelenti ama bíróságnál, amely a megtámadott Ítéletet hozta, ez esetben az ügyet tárgyaló bíróság e folyamodást a körülményekhez képest figyelmen kivül hagyhatja, vagy a folyamatban levő ügyet felfüggesztheti. 492. Ha a folyamodás a megtámadott itéiet hozatalától számított hat hónapon belül adatott be, ugy az a másik fél ügyvédjének kézbesítendő, e határidő után azonban a félnek személyesen. (Folytatjuk) i Magyary a felülvizsgálati kérelem eseteit a fenti pontok további értelmezéseként a következők szerint határozza meg: A felülvizsgálat francia eredetű, noha a francia jog több tekintetben máskép alkalmazza, mint a magyar, német és az osztrák perjogok. A francia jog szerint a felülvizsgálat — pourvoi en cassation — oly perorvoslat, melynek csak felebbezéssel meg nem támadható első vagy másodbirósági Ítéletek ellen van helye. Az esetek, melyekben a pourvoi en cassation előfordulhat, kétfélék. Van négy eset, melvekben az kizárólag előfordul; vannak ismét mások, melyekben a körülményekhez képest majd pourvoi en cassation, majd requéte civile foglalt helyt. Ama négy eset a következő: 1. az alsóbb bíróság nyilvánvalóan megsértett egy (anyagi) jogszabályt, 2. a bíróság oly ügyben határozott, amelyben hatásköriéi nem bir, 3. az alsóbb bíróság nem határozott az előirt számú tagból alakított tanácsban, az összes birák nem voltak jelen a szóbeli tárgyalásnál, vagy az alsóbb bíróság nyilvánosság kizárásával járt el, 4. két bíróság ugyanazon felek ügyében utolsó fokban ellentélesen határozott. A többi esetek: 1. a bíróság megsértett egy lényeges alaki jogszabályt, 2. a bíróság a kérelmen tul marasztalt el, 3. a bíróság a felek ugyanazon ügyében ellentétesen határozott. Ezen három esetben a pourvoi en cassation azon feltétel alatt foglalt helyt, hogy a bíróság tudatosan követte el a sértést, tehát annak dacára, hogy a felek által arra figyelmeztetve lett. Ezen esetekben ugyanis nem tehető fel, hogy a bíróság az okozott sérelmet önmaga orvosolná ; azért nem is foglal helyt a requéte civile, melynek utján különben ezen sérelmek orvoslandók volnának (Alaptanok 316. 1.)