Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 18. szám - Eskü alatti kihallgatás - Nemzetközi jogsegély végrehajtási ügyekben. Folytatás

18. szám. számú közlemény (fii. VII. évf. 691. 1.) a végrehajtásnak osztrák megkeresésre költségelöleg nélkül foganatosításáról. Ellenben nem irányadók többé, illetőleg tárgyalanokká váltak az 1915. evi január hó 1. napjától kezdve a következő közlemények: 1. a 25.282/1894. L M. számú közlemény (M. IV. k. 392. L) osztrák bíróságnak magyar bírósághoz végrehajtási zálogjog bekebelezése végett intézett megkereséséről; 2. a 24.848/1898. I. M. számú közlemény (M. Vil. k. 691; (.), mely szerint Magyarország és Ausztria közt a biztositasi végrehajtást illetőleg viszonosság nem áll fenn; 3.a76.353/1898. es 3.062— 1900. [. M. számú közlemények (M. VII. k. 691. 1.), amelyek szerint az ausztriai bírósághoz intézett végrehajtási megkereséshez az osztrák végrehajtási eljárás 80. §. 1. pontja szerinti jogerősségi külön bizonyítvány nem kell: 4. az 52.009/1899. I. M. és 48.210/1899. I. M. számú közlemények (M. VII. k. 692. L), amelyek szerint osztrák bíróság a magyar bíróságtól megkívánhatja a végrehajtás alapjául szolgáló Ítélet vagy esyesség átküldését; 5. az 5.817/1901. I. M. számú közlemény (M. VII. k. 693. J.), amely szerint osztrák bíróság által váltóbiztositásra irányuló s jogerőre emelkedett meghagyás alapján kért végrehajtás teljesítendő. Az osztrák bíróság megkeresésére Magyarországon hivatalból foganatosítandó végrehajtásnak a magyar bíróság által az 1875. évi szeptember 22-én 26952. I. M. sz. kelt rendelet alapján előlegezett költségeit behajthatatlanság esetén a megkereső osztrák bíróság téríti meg. (8324/1890. I. M. sz. közi.) Az 1881: LX. tc. 20. §-ának az a rendelkezése se, mely szerint a kiküldött a nem helyben foganatosítandó végrehajtások eseten a költségek előlegezését követelheti, nem helyezte hatályon kivül a 26952/1875. I. M. sz. rendeletnek azt az utasítását, hogy az osztrák bíróságok által elrendelt végrehajtás költségelöleg nélkül is íoganatosittassék; az előleg ugyanis ily esetben a megkeresett magyar bíróság iroda átalányából adandó. (23014/1891. I. M. sz. közi.) Egyik kii-, járásbíróság a 26952/1875. I. M. sz. rendeletet ugy értelmezte, hogy annak alapján az ausztriai bíróságok megkeresésére hivatalból foganatosítandó végrehajtási ügyekben csak a bíróilag megállapított költségek előlegezendők. Tekintettel azonban arra, hogy az id. rend. az előlegezendő költségek tekintetében különbséget nem tesz : annak értelmében ausztriai bíróságtól származó megkeresés folytán hivatalból foganatosítandó végrehajtás foganatosításához szükségelt minden költség a bírósági irodaátalányból előlegezendő. Ha tehát a bírósági kiküldött nem helyben foganatosítandó végrehajtás esetében az 1881 : LX. tc. 20. §-a értelmében a végrehajtás foganatosítása előtt a végrehajtási költségek előlegezését kívánja, ezen költségeket a 26952/1875. I. M. sz. a. kelt rendelet értelmében szintén a megkereső ausztriai bíróság, illetve a végrehajtó fél helyett a bírósági irodaátalányból kell előlegezni. (29445/1893. I. M. sz. közi.) A magyar községi bíróságoknak és békebiráknak kisebb polgári peres ügvekben hozott ítéleteit az osztrák bíróságok végrehajtják. (&3621/1891, I. M. sz. közi.) A kir. igazságügyminiszternek volt alkalma kijelenteni, hogy a kisebb polgári peres ügyekben hozott Ítéletek végrehajtása körül a magyar és osztrák bíróságok közt viszonosság áll fenn. (26628/1893. I. M. sz. közi.) Az Ausztriában és megszállott (jelenleg annektált) tartományokban levő katonai pénztárak által kezelt fizetésekre magyar bíróság által elrendelt végrehajtás az illető katonai pénztár által nem foganatosítható, hanem ilyen végrehajtás foganatosítása iránt az illetékes osztrák vagy bosznia-hercegovinai bíróság keresendő meg. (15300/1893. I. M. sz. közi.) tígyik magyar bíróság megkeresést intézett egyik osztrák bírósághoz kielégítési végrehajtásnak hivatalból leendő foganatosítása iránt. Az osztrák biróság a foglalás és becslés foganatosítása után az árverésnek hivatalból való teljesitését megtagadta, támaszkodva az osztrák eljárási szabályok ama rendelkezésére, mely szerint a végrehajtása csak a végrehajtató fél részéről benyújtandó szabályszerű kérvény alapján eszközölhető. Figyelemmel az 1881: LX. tc. 4. §-ában és 20. § ának 2 ik bekezdésében föltételezett vis/.onosságra, a kir. igazságügyminiszterium közvetítésével intézkedés történt, hogy az illető osztrák biróság az 1805. évi február 15-én 711. sz. a. kibocsátott udvari rendelet értelmében a végrehajtató fél részére gondnokot rendeljen a további végrehajtási lépések megtétele végett. (45689/1893. I. M. sz. közi.) Az Ausztria területén állomásozó közös hatóságok és pénztárak a magyar biróság által engedélyezett végrehajtások és viszont a magyar területen állomásozó közös hatóságok és pénztárak az osztrák bíróságok által engedélyezett végrehajtásoknak foganatot nem szerezhetnek anélkül, hogy erre a terület szerint illetékes biróság által utasíttatnának, mert csakis a magyar és osztrák bíróságok hatásköréhez tartozik, hogy egymásnak kölcsönösen jogsegélyt nyújtsanak, az ö megítélésükhöz tartozik annak megállapítása, vájjon a viszonosság előfeltételei fennforognak-e és vájjon azon teljesítmény, mely végrehajtás utján érvényesíttetni szándékoltatik, a megkeresett bírósagok törvényeibe ném ütközik-e. (44.172/1894. L M. sz. közi.). A kir. igazságügyminiszter egy konkrét eset alkalmából kijelentette, hogy miután az 1881 : LX. tc, 4. §-a az Ausztriával végrehajtási ügyekben gyakorlatban levő viszonosságot továbbra is fenntartotta, a 26952/1875. I. M. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet ma is hatályban van és ennélfogva ausztriai biróság által elrendelt kielégítési végrehajtás foganatosításához az osztrák féltől költségelöleg nem követelhető, a felmerült s az irodaátalányból előlegezett költségeket pedig elsősorban a végrehajtás során befolyt pénzösszegből kell levonni. (67504/1897. I. M. sz. közi.) 2. BuSgária. 1912: XXLVIII. t.-c. a polgári eljárás egyes kérdései, a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági Ítéletek és egyességek végrehajtása, valamint a csődök tekintetéhen Bulgáriával az 1911. évi május hó 31/18-ik napján kötött egyezmény becikkelyezése tárgyában. 1. §. A polgári eljárás egyes kérdései, a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett birósági ítéletek és egyességek végrehajtása, valamint a csődök tekintetében Bulgáriával az 1911. évi május hó 31/lS-ik napján kötött egyezmény a hozzá tartozó záró jegyzőkönyvvel együtt az ország törvényei közé iktattatik. Szövege a következő : A (névszerint megnevezett) meghatalmazottak közölték egymással szabályszerű alakban talált meghatalmazásaikat és azután a következő cikkekben állapodtak meg: A. Peres és nem peres ügyiratok közlése: megkeresések. (1—4. cikkek nem a végrehajtási jogsegélyre vonatkoznak). B. Bíróságok igénybevétele. Perbeli biztosíték. 5. cikk. Az egyik szerződő fél állampolgárai szabadon fordulhatnak a másik szerződő fél bíróságaihoz és az emiitett bíróságaihoz és az említett bíróságoknál ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan módon állhatnak perben, mint a belföldiek. Nevezetesen a szerződő felek valamelyikének állampolgárai, akiknek lakóhelye a szerződő felek egyikének területein van és akik a másik szerződő fél bíróságai előtt mint felperesek vagy beavatkozók lépnek fel, nem kötelezhetők semmiféle biztosítékra vagy bármi néven nevezendő letétre, sem azon az alapon, mert idegenek, sem pedig azon az alapon, mert az országban nincsen lakóhelyük vagy tartózkodóhelyük. 6. cikk. Az eljárási költségek és kiadások tekintetében hozott elmarasztaló határozatok alapján, amelyek a szerződő felek egyikének bíróságai előtt olyan felperes vagy beavatkozó ellen keletkeztek, aki a perbeli biztosíték vagy letét alól akár az 5. cikk, akár pedig azon állam törvénye értelmében, ahol a pert megindították, fel van mentve, a másik szerződő fél illetékes hatósága a végrehajtást diplomáciai uton előterjesztett kérelemre ingyenesen elrendeli. 7. cikk. A költségekben és kiadásokban marasztaló határozatok alapján a végrehajtást a lelek meghallgatása nélkül kell elrendelni, de elrendelés után a felfolyamodás utja azon ország törvényeinek megfelelően, ahol a végrehajtást folyamatba teszik, az elmarasztalt fél számára nyitva marad. Az a hatóság, amely a végrehajtási kérelem tárgyában a határozat hozatalára illetékes, csak annak vizsgálatára szorítkozik : 1. vájjon annak az országnak törvénye szerint, ahol az elmarasztaló határozat keletkezett, a határozat kiadmánya tartalmazza-e mindazokat a kellékeket, amelyek közhitelességéhez szükségesek; 2. vájjon ugyanazon törvény szerint a határozat jogerőre emelkedett-e; 3. vájjon a határozat rendelkező része az 1. cikk 2. bekezdésében foglalt szabálynak megfelelően van-e szerkesztve vagy fordítással ellátva. Az előbbi bekezdés 1. és 2. pontjában megszabott előfeltételek teljesítésének igazolására elég, ha a megkereső állam illetékes hatósága tanúsítványt állit ki arról, hogy a határozat jogerőre emelkedett. A most emiitett tanúsítvány "az 1. cikk 2. bekezdésében foglalt szabálynak megíelelöen kell szerkeszteni vagy fordítással ellátni. C. Szegénységi jog. 8. cikk. A szerződő felek mindegyikének állampolgárai a másik szerződő fél területein éppen ugy fognak részesülni a