Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 18. szám - A m. kir. miniszteriumban 1040-1915. M. E. számu rendelete magánjogi kötelezettségek teljesítésére ujabb halasztás engedése (moratórium) tárgyában. Befejező közlemény - A m kir. minisztériumnak 1040-1915. M. E. számu rendelete magánjogi kötelezettségek teljesítésére ujabb halasztás engedése (moratórium) tárgyában [5. r.]

94. oldal. Krdélyrésza Jogi Közlöny. 18. szám. szegénységi jogban, mint maguk a belföldiek, ha alkalmazkod­nak azon állam törvényhozásához, ahoi . a szegénységi jogot kérik. 9. cikk. A szegénységi bizonyitványt vagy a szegénységi nyilatkozatot minden esetben az idegen rendes tartózkodó helyé­nek hatóságai állítják ki vagy veszik át, vagy ha rendes tartóz­kodó helye nincs, tényleges tartózkodó helyének hatóságai. Abban az esetben, ha a kérelmező lakóhelye nincsen a szerződő felek területein és a lakóhely hátóságai nem állitanak ki ily bizonyít­ványokat vagy nem vesznek át ily nyilatkozatokat,' elég oly bizonyítvány vagy nyilatkozat, amelyet a kérelmező hazájának diplomáciai vagy konzuli tisztviselője állított ki vagy vett át. Ha a kérelmező nem tartózkodik annak a szerződő félnek térülőiéin, amelynek hatóságaihoz a kérelmet intézi, a szegénységi bizonyítványt vagy szegénységi nyilatkozatot azon országnak valamelyik diplomáciai vagy konzuli tisztviselője fogja ingyene­sen hitelesíteni, ahol az okmányt használni kell. 10. cikk. A szegénységi bizonyítvány kiállítására vagy a szegénységi nyilatkozat átvételére illetékes hatóság felvilágosí­tásokat szerezhet a másik szerződő fél hatóságaitól a kérelmező vagyoni helyzetéről. A hatóság, amely a szegénységi jog iránt előterjesztett kérelem tárgyában határozni hivatva van, megtartja saját hatás­körének korlátai közt azt a jogát, hogy ellenőrizhesse az eléje terjesztett bizonyítványokat, nyilatkozatokat és felvilágosításokat. D. Bírósági ítéletek és egyességek végrehajtása polgári és keres­kedelmi ügyekben. 11. cikk. Peres vagy nem peres ügyekben mindegyik szer­ződő fél polgári vagy kereskedelmi bíróságainak Ítéletei, fizetési meghagyásai és egyéb határozatai a másik fél területein végre­hajtás alá esnek a következő rendelkezések szerint. 12. cikk. A jelen egyezmény rendelkezései értelmében végre­hajtásnak csak akkor van helye, ha a végreha jtási kérelem pénz­összegre vagy más vagyonra irányul és amennyiben a kérelem nem vonatkozik a végrehajtás iránt megkeresett államban fekvő ingatlanokat illető tulajdonjogokra vagy ily ingatlanokat illető egyéb dologi jogokra. Az 1. bekezdésben foglalt rendelkezés nem gátolja, hogy a végrehajtás iránt megkeresett államban fekvő ingatlanok végre­hajtás alá vonassanak, ha olyan végrehajtandó közokiratokról (11. cikk) van szó, amelyek nem vonatkoznak tulajdonjogokra vagy egyéb dologi jogokra abban az államban fekvő ingatlanok tekintetében, ahol a végrehajtásnak történnie kell. 13. cikk. Nem lesz végrehajtásnak helye, ha a végrehaj­tással oly jogviszony vagy igény érvényesülne, amelytől a végre­hajtás helyének törvénye a közrend szempontjából vagy erkölcsi tekintetekből az érvényességet vagy a kereshetőséget megvonja. 14. cikk. Bírósági határozat alapján csak a következő fel­tételek mellett lesz végrehajtásnak helye : 1. ha az ügyben eljáró bíróságot, a jelen egyezmény 15. cikkének rendelkezései szerint illetékesnek kell tekinteni; 2. ha a határozat jogerőre emelke­dett és végrehajthatóvá vált. 15. cikk. Az ügyben eljáróbiróságot a 14. cikk 1. pontja értelmében illetékesnek kell tekinteni, ha a megkeresett állam törvényei szerint abban az ügyben a másik szerződő fél vala­melyik bírósága eljárhatott volna. (Folytatjuk.) 9 m. hír. miníszteriutnnah 10*0—1915. ffi. E. számú rendelete, magánjogi kötelezettségek teljesítésére ujabb halasztás engedése (moratórium) tárgyában. Hatodik moratóriumi rendelet. (Befejező közlemény). VI. Vegyes és záró rendelkezések. 25. §. A lejáratkor való nemteljesités esetére bárminő módon megállapított jogkövetkezmények nem állanak be, ha a pénztartozással terhelt fél a moratóriumot vette igénybe. 26. §. Abból az okból, hogy az adós a 4. §. I. 3., 10., 12., 13., 16., IS. és II. pontjai, az 5. §., vagy a 10. §. második bekezdése szerint halasztás alá nem eső tartozásokat nem tel­jesítette, a hitelező a nemteljesités esetére megállapított jogkö­vetkezményeket — amennyiben ebből a rendeletből más nem következik (4. §. I. 3. pontjának második bekezdése, 5. §. ne­gyedik bekezdése) — a minisztérium további intézkedéséig nem érvényesítheti, kivéve a lejárt kamatoknak és tökerészleteknek, valamint járulékaiknak érvényesítését, ideértve a kamat vagy tökerészlet nemfizetése esetére ez után kikötött kötbért is. Ez a rendelkezés visszaható hatállyal azokra a tartozásokra is áll, amelyek 1914. évi augusztuk hó L napja óta voltak fizetendők. 27. §. Annak a biztosítási díjnak a megfizetését, amely valamely korábbi vagy a jelenlegi moratóriumi rendi-let szerint egészen vagy részben moratórium alá esett vagy esik, a bizto­; sitott (a szerződő fél) a halasztás idejének eltelte után nem ; tagadhatja meg arra való hivatkozással, hogy a biztosítás a dij l nemfizetése következtében megszűnt: kivéve ha a biztosított ! (a szerződő fél) a biztositasi dij lejáratának napját vagy a biz­tositótól engedett avagv a törvényes halasztás (1875. XXXVJÍ. t.-c. 505. §. 3. pontja) leteltét követő tizenöt napon b<>lül a biztositóval írásban közli, hogy a biztosítást megszüntetni kívánja vagy e határidőn belül a biztosító, cimére ily tartalmú ajánlott levelet postára ad. Amennyiben azt a biztosítási dijat, amely korábban mora­tórium ala esett, a harmadik vagy későbbi moratóriumi rendelet a moratórium alól kiveszi és a biztosított (a szeiződö fél) a moratórium alól kivett dijak vagy annak a moratórium alól ki­vett részletét a törvényes határidőben (első bakezdés) nem fi­zette meg, a biztosító a szerződést megszüntetheti, de csak úgy, i ha a biztosítottat (a szerződő felet) a dij megfizetésérc ajánlott levélben felhívta és a biztosított (a szerződő fél) a dijat vagy annak a moratórium alól kivett részletét a levél vételétől szá­: mitott harminc nap alatt meg nem fizette. A megszüntetést a i dij nemfizetésének esetére a felhívásban előre is ki lehet je­i lenteni. i 28. §. A negyedik moratóriumi rendelet 28. §-ának ren­delkezését az időközben megalkotott 1914. L. t.-c. 13. §-á fog­lalja magában, amely törvényszakasz szövege a következő: A törvényes népfelkelői kötelezettség teljesítése esetére, i vagy az ily kötelezettség teljesítése következtében beálló halál, ! sérülés vagy megbetegedés esetére akár törvényben, akár szer­| zödésben biztosított magánjogok és magánjogi kötelezettségek | szempontjából törvényes népfelkelői kötelezettségnek kell tekin­teni azt is, amelyet a népfelkelőköteles korban levő egyén ön­! kéntes belépése folytán teljesít. 29. §. Az a körülmény, hogy valamely követelés morató­j rium alá esik, nem zárja ki a követelésnek beszámításra való felhasználását. 30. §. a halasztás ideje a moratórium alá eső tartozások ; tekintetében sem az elévülés idejébe, sem a jogok érvényesité­! sére vagy fenntartására megállapított határidőbe nem számitható ! be. Ez a szabály a váltónak és más értékpapírnak láttamozás vagy elfogadás végetti bemutatására megszabott határidő tekin­tetében is áll. Az elévülés a moratórium alól a negyedik moratóriumi ! rendelet 4. §-ának 18. pontja és utolsó bekezdése, az ötödik moratóriumi rendelet 4. §-ának 18. és 19. pontja és a jelen rendelet 4. §. II. pontja alapján kivett tőkerészlet, valamint az idézett rendelkezésekben felsorolt papírok után járó kamatok tekintetében csakis a tartozás hátralékára vonatkozó elévüléssel együtt fejeződik be. 31. §. A vasutak alkalmazottainak illetményeiből az 1914: XVII. t.-c. 25. §-a alapján engedett levonásokat a moratórium ideje alatt a következő szabályok szerint kell eszközölni: I. A hadba nem vonult alkalmazottaknak illetményeiből a levonásokat — a moratóriumra való tekintet nélkül — ezután is változatlanul kell eszközölni. II. A mozgósítás folytán katonai szolgálatra bevonult alkal­mazottak illetményeiből teljesítendő levonások a következőkép szabályoztatnak: 1. Mindaddig, amig a hadbavonult alkalmazott állandó illetményeit a vasúttól csorbítatlanul megkapja, a levonásokat az illetményekből változatlanul, azaz úgy kell teljesíteni, mintha az illető katonai szolgalatra be nem vonult volna. 2. Azoknál az alkalmazottaknál, akiknek állandó illetmé­nyei a hadbavonulás folytan csökkenést szenvednek, az állandó illetmények csökkenésének időpontjától kezdve a levonásokat a következőkép kell teljesíteni: a) az 1914: XVII. t.-c. 22. § ában emiitett jóléti intézetek tagsági dijait és járulékait az illető intézetek alapszabályai sze­rint a csökkent illetményekből is változatlanul le kell vonni; b) a zálogjoggal biztosított követelések levonásánál ügyelni kell arra, hogy- — a katonai havi dijnak évi összegét teljesen figyelmen kívül hagyva — fizetésnek nem a fizetés természeté­vel biró állandó illetményeknek eredeti összegét, hanem csak a

Next

/
Oldalképek
Tartalom