Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 18. szám - A m. kir. miniszteriumban 1040-1915. M. E. számu rendelete magánjogi kötelezettségek teljesítésére ujabb halasztás engedése (moratórium) tárgyában. Befejező közlemény - A m kir. minisztériumnak 1040-1915. M. E. számu rendelete magánjogi kötelezettségek teljesítésére ujabb halasztás engedése (moratórium) tárgyában [5. r.]

94. oldal. Krdélyrésza Jogi Közlöny. 18. szám. szegénységi jogban, mint maguk a belföldiek, ha alkalmazkodnak azon állam törvényhozásához, ahoi . a szegénységi jogot kérik. 9. cikk. A szegénységi bizonyitványt vagy a szegénységi nyilatkozatot minden esetben az idegen rendes tartózkodó helyének hatóságai állítják ki vagy veszik át, vagy ha rendes tartózkodó helye nincs, tényleges tartózkodó helyének hatóságai. Abban az esetben, ha a kérelmező lakóhelye nincsen a szerződő felek területein és a lakóhely hátóságai nem állitanak ki ily bizonyítványokat vagy nem vesznek át ily nyilatkozatokat,' elég oly bizonyítvány vagy nyilatkozat, amelyet a kérelmező hazájának diplomáciai vagy konzuli tisztviselője állított ki vagy vett át. Ha a kérelmező nem tartózkodik annak a szerződő félnek térülőiéin, amelynek hatóságaihoz a kérelmet intézi, a szegénységi bizonyítványt vagy szegénységi nyilatkozatot azon országnak valamelyik diplomáciai vagy konzuli tisztviselője fogja ingyenesen hitelesíteni, ahol az okmányt használni kell. 10. cikk. A szegénységi bizonyítvány kiállítására vagy a szegénységi nyilatkozat átvételére illetékes hatóság felvilágosításokat szerezhet a másik szerződő fél hatóságaitól a kérelmező vagyoni helyzetéről. A hatóság, amely a szegénységi jog iránt előterjesztett kérelem tárgyában határozni hivatva van, megtartja saját hatáskörének korlátai közt azt a jogát, hogy ellenőrizhesse az eléje terjesztett bizonyítványokat, nyilatkozatokat és felvilágosításokat. D. Bírósági ítéletek és egyességek végrehajtása polgári és kereskedelmi ügyekben. 11. cikk. Peres vagy nem peres ügyekben mindegyik szerződő fél polgári vagy kereskedelmi bíróságainak Ítéletei, fizetési meghagyásai és egyéb határozatai a másik fél területein végrehajtás alá esnek a következő rendelkezések szerint. 12. cikk. A jelen egyezmény rendelkezései értelmében végrehajtásnak csak akkor van helye, ha a végreha jtási kérelem pénzösszegre vagy más vagyonra irányul és amennyiben a kérelem nem vonatkozik a végrehajtás iránt megkeresett államban fekvő ingatlanokat illető tulajdonjogokra vagy ily ingatlanokat illető egyéb dologi jogokra. Az 1. bekezdésben foglalt rendelkezés nem gátolja, hogy a végrehajtás iránt megkeresett államban fekvő ingatlanok végrehajtás alá vonassanak, ha olyan végrehajtandó közokiratokról (11. cikk) van szó, amelyek nem vonatkoznak tulajdonjogokra vagy egyéb dologi jogokra abban az államban fekvő ingatlanok tekintetében, ahol a végrehajtásnak történnie kell. 13. cikk. Nem lesz végrehajtásnak helye, ha a végrehajtással oly jogviszony vagy igény érvényesülne, amelytől a végrehajtás helyének törvénye a közrend szempontjából vagy erkölcsi tekintetekből az érvényességet vagy a kereshetőséget megvonja. 14. cikk. Bírósági határozat alapján csak a következő feltételek mellett lesz végrehajtásnak helye : 1. ha az ügyben eljáró bíróságot, a jelen egyezmény 15. cikkének rendelkezései szerint illetékesnek kell tekinteni; 2. ha a határozat jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. 15. cikk. Az ügyben eljáróbiróságot a 14. cikk 1. pontja értelmében illetékesnek kell tekinteni, ha a megkeresett állam törvényei szerint abban az ügyben a másik szerződő fél valamelyik bírósága eljárhatott volna. (Folytatjuk.) 9 m. hír. miníszteriutnnah 10*0—1915. ffi. E. számú rendelete, magánjogi kötelezettségek teljesítésére ujabb halasztás engedése (moratórium) tárgyában. Hatodik moratóriumi rendelet. (Befejező közlemény). VI. Vegyes és záró rendelkezések. 25. §. A lejáratkor való nemteljesités esetére bárminő módon megállapított jogkövetkezmények nem állanak be, ha a pénztartozással terhelt fél a moratóriumot vette igénybe. 26. §. Abból az okból, hogy az adós a 4. §. I. 3., 10., 12., 13., 16., IS. és II. pontjai, az 5. §., vagy a 10. §. második bekezdése szerint halasztás alá nem eső tartozásokat nem teljesítette, a hitelező a nemteljesités esetére megállapított jogkövetkezményeket — amennyiben ebből a rendeletből más nem következik (4. §. I. 3. pontjának második bekezdése, 5. §. negyedik bekezdése) — a minisztérium további intézkedéséig nem érvényesítheti, kivéve a lejárt kamatoknak és tökerészleteknek, valamint járulékaiknak érvényesítését, ideértve a kamat vagy tökerészlet nemfizetése esetére ez után kikötött kötbért is. Ez a rendelkezés visszaható hatállyal azokra a tartozásokra is áll, amelyek 1914. évi augusztuk hó L napja óta voltak fizetendők. 27. §. Annak a biztosítási díjnak a megfizetését, amely valamely korábbi vagy a jelenlegi moratóriumi rendi-let szerint egészen vagy részben moratórium alá esett vagy esik, a bizto; sitott (a szerződő fél) a halasztás idejének eltelte után nem ; tagadhatja meg arra való hivatkozással, hogy a biztosítás a dij l nemfizetése következtében megszűnt: kivéve ha a biztosított ! (a szerződő fél) a biztositasi dij lejáratának napját vagy a biztositótól engedett avagv a törvényes halasztás (1875. XXXVJÍ. t.-c. 505. §. 3. pontja) leteltét követő tizenöt napon b<>lül a biztositóval írásban közli, hogy a biztosítást megszüntetni kívánja vagy e határidőn belül a biztosító, cimére ily tartalmú ajánlott levelet postára ad. Amennyiben azt a biztosítási dijat, amely korábban moratórium ala esett, a harmadik vagy későbbi moratóriumi rendelet a moratórium alól kiveszi és a biztosított (a szeiződö fél) a moratórium alól kivett dijak vagy annak a moratórium alól kivett részletét a törvényes határidőben (első bakezdés) nem fizette meg, a biztosító a szerződést megszüntetheti, de csak úgy, i ha a biztosítottat (a szerződő felet) a dij megfizetésérc ajánlott levélben felhívta és a biztosított (a szerződő fél) a dijat vagy annak a moratórium alól kivett részletét a levél vételétől szá: mitott harminc nap alatt meg nem fizette. A megszüntetést a i dij nemfizetésének esetére a felhívásban előre is ki lehet jei lenteni. i 28. §. A negyedik moratóriumi rendelet 28. §-ának rendelkezését az időközben megalkotott 1914. L. t.-c. 13. §-á foglalja magában, amely törvényszakasz szövege a következő: A törvényes népfelkelői kötelezettség teljesítése esetére, i vagy az ily kötelezettség teljesítése következtében beálló halál, ! sérülés vagy megbetegedés esetére akár törvényben, akár szer| zödésben biztosított magánjogok és magánjogi kötelezettségek | szempontjából törvényes népfelkelői kötelezettségnek kell tekinteni azt is, amelyet a népfelkelőköteles korban levő egyén ön! kéntes belépése folytán teljesít. 29. §. Az a körülmény, hogy valamely követelés moratój rium alá esik, nem zárja ki a követelésnek beszámításra való felhasználását. 30. §. a halasztás ideje a moratórium alá eső tartozások ; tekintetében sem az elévülés idejébe, sem a jogok érvényesité! sére vagy fenntartására megállapított határidőbe nem számitható ! be. Ez a szabály a váltónak és más értékpapírnak láttamozás vagy elfogadás végetti bemutatására megszabott határidő tekintetében is áll. Az elévülés a moratórium alól a negyedik moratóriumi ! rendelet 4. §-ának 18. pontja és utolsó bekezdése, az ötödik moratóriumi rendelet 4. §-ának 18. és 19. pontja és a jelen rendelet 4. §. II. pontja alapján kivett tőkerészlet, valamint az idézett rendelkezésekben felsorolt papírok után járó kamatok tekintetében csakis a tartozás hátralékára vonatkozó elévüléssel együtt fejeződik be. 31. §. A vasutak alkalmazottainak illetményeiből az 1914: XVII. t.-c. 25. §-a alapján engedett levonásokat a moratórium ideje alatt a következő szabályok szerint kell eszközölni: I. A hadba nem vonult alkalmazottaknak illetményeiből a levonásokat — a moratóriumra való tekintet nélkül — ezután is változatlanul kell eszközölni. II. A mozgósítás folytán katonai szolgálatra bevonult alkalmazottak illetményeiből teljesítendő levonások a következőkép szabályoztatnak: 1. Mindaddig, amig a hadbavonult alkalmazott állandó illetményeit a vasúttól csorbítatlanul megkapja, a levonásokat az illetményekből változatlanul, azaz úgy kell teljesíteni, mintha az illető katonai szolgalatra be nem vonult volna. 2. Azoknál az alkalmazottaknál, akiknek állandó illetményei a hadbavonulás folytan csökkenést szenvednek, az állandó illetmények csökkenésének időpontjától kezdve a levonásokat a következőkép kell teljesíteni: a) az 1914: XVII. t.-c. 22. § ában emiitett jóléti intézetek tagsági dijait és járulékait az illető intézetek alapszabályai szerint a csökkent illetményekből is változatlanul le kell vonni; b) a zálogjoggal biztosított követelések levonásánál ügyelni kell arra, hogy- — a katonai havi dijnak évi összegét teljesen figyelmen kívül hagyva — fizetésnek nem a fizetés természetével biró állandó illetményeknek eredeti összegét, hanem csak a