Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 2. szám - Javítás elvi alapon

4. oldal. •Jogesetek Tára 1. szám. A terhelt és törvényes képviselője, tehát védőválasztási jogukat versenyzőleg nem gyakorolhatják s több védő együttes működésére csak a terhelt kirendelése alapján s a szakasz negyedik bekezdéséhez képest, főleg a főtárgyalási szakban kerülhet sor. Felperesnek tudnia kellett, hogy a védelem tárgyában alperesekkel létesített jutalom-szerződés érvénye függ attól, vájjon a terhelt a korábbi megbízástól elállva, ellátja-e őt meghatalmazással ; ily meghatalmazást a terhelttől magától és pedig az 1874 : XXXIV. t.-c. 61. §-ban előirt formaszerü alakban t. i. Írásban meg kellett volna szereznie, másfelől gondoskodnia kellett volna arról, hogy a dijlevélen alapuló jogai a megbízásnak a terhelt által való utólagos elvonása esetén se szenvedjenek csorbát. Mindezeknek hiányában az A) alatti szerződés tartalma, amely alperesek fiának célravezető védelmére és ennek fokozott jutalmazására vonatkozott, jogilag lehetetlenné vált s helyesen döntött a felebbezési bíróság akkor, amidőn az optkv. 878. §-ára hivatkozva, a dijlevelet érvénytelennek jelentette ki. Ilyen körülmények között jogvitára mi jelentőséggel sem bir az, hogy alperesek — felperes állítása szerint — a megbízás adásakor elhitették voina, hogy ők a terhelt beleegyezésével intézkednek a védelemről s hogy utólag, február hó 7-én a terhelt maga is szóval elfogadta felperesnek a védelemre történt kirendelését. E're vonatkozóan érvényesített, az 1894 : XVIII. t.-c. 35. §-ának megsértésére alapitott panasz tehát meg nem állhat. Érvénytelen ügyletből jog nem származhatik a teljesítés helyett kártérítés követelésére sem, felperest tehát kártérítés sem illeti, sem az optkv. 1155. § nál, sem más jogszabálynál fogva. Felperes e perben a dijlevelet érvényesiti, az a kérdés tehát, hogy felperest a dijlevélre való tekintet nélkül illeti-e és mennyi ügyvédi dij, e perben el nem bírálható. Ennélfogva az e kérdést érintő felülvizsgálati panaszok is súlytalanok. A minden irányban sikertelen felülvizsgálati kérelem tehát elutasítandó volt. (1914. okt. 28. 1914. G. 279.) 7. A bírói gyakorlat állandó abban a kérdésben, hogry a vétel tárgyát képeid áru mennyiségi hiányából származtatott kereseti jog nem esik a kereskedelmi törvény 349. §-ának rendelkezései alá, mert a 349. §. a Tevőnek csakis az ára minőségi hiányaira alapitott kereseti joga elévüléséről intézkedik s igy kétségtelen, hogy a vevőnek a mennyiségi hiányokból eredő kereseti joga elévülésére nézve, tekintve, hogy ilyen esetekben nincs is szó már átadott áru vagy tárgy hiányáról, hanem az eladó szerződésszerű kötelezettségének pontos teljesítéséről, nem is az optkv. 933. §-ában foglalt s a kereseti jog rövidebb idejű elenyésztét eredményező jogszabályok, hanem az optkv. 1479. g-ában foglalt anyagjogi rendelkezések irányadók. A marosvásárhelyi királyi ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati biróság: A felülvizsgálati kérelemnek helyt nem ad. Indokok: Nincs megtámadva az elsőfokú biróság által megállapított s a felebbezési biróság által elfogadott az a tényállás, hogy felperes az alperessel, mint szeszgyárossal, 1906. évtől 1911. év tavaszáig állandó üzleti összeköttetésben állván, ez alatt az idő alatt az alperes szeszgyárából ugyanazon, 480 liternek jelzett hordóval, összesen 94 izben vásárolt és vitt el további eladása végett szeszt, és hogy mindannyiszor a megfelelő vételárat 480 liter mennyiség után fizette meg az alperesnek, az 1911. évi május havában azonban felperes a kérdéses hordót szabályszerűen meghitelesittetvén, ekkor tünt ki, hogy a mintegy 20 év óta forgalomban és használatban állott hordó a hitelesítéskor a természetes összehúzódás következtében mar 20 literrel kevesebb űrtartalommal bírt, mint azt a rajta levő ürjelzés mutatta; s minthogy a hasonló nagyságú és oly minőségű anyagból készült hordók — tapasztalat szerint — a természetes összehúzódás folytán évenkint egy-egy litert veszítenek űrtartalmukból, az 1906. évben t. i. amikor felperes a szeszvásárlást az alperesnél megkezdte, a szóban forgó hordónak űrtartalma már 15 literrel csökkent; ily körülmények között fél az 1906. évtől 1911. év tavaszáig az alperes szeszgyárából összesen 1618 literrel kapott kevesebb szeszt, mint amennyi szeszért a megfelelő vételárat az alperesnek valósággal megfizette. A vételárkülömbözet tehát a felek emiitett üzleti összeköttetésének ideje alatt, illetve annak 1911. év tavaszán történt megszűntekor már 845 korona 92 fillért tett ki és a felperes ennek az összegnek visszafizetését követeli e perben alperestől. A felülvizsgálati eljárásban irányadó eme tényállás mellett helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a felek között létesült sorozatos vételi ügylet mindenike mind a két félre nézve kereskedelmi ügyletet (1875 : XXXVII. 258. § 1. pontja) képezett, továbbá, hogy amennyiben a felek között vitássá vált jogkérdésekre a kereskedelmi törvény kifejezetten j nem intézkedik, sem pedig megfelelő kereskedelmi szokás ki nem | fejlődött, az általános magánjog (optkv.) ide vonatkozó érvényj ben álló rendelkezései irányadók. A birói gyakorlat állandó abban a kérdésben, hogy a vétel ! tárgyát képező áru mennyiségi hiányából származtatott kereseti jog nem esik a kereskedelmi törvény 349. §-ának rendelkezései alá, mert a 349. §. a vevőnek csakis az áru minőségi hiányaira alapitott kereseti joga elévüléséről intézkedik s igy kétségtelen, hogy a vevőnek a mennyiségi hiányokból eredő kereseti joga elévülésére nézve, tekintve, hogy ilyen esetekben nincs is szó már átadott áru vagy tárgy hiányáról, hanem az eladó szerződésszerű kötelezettségének pontos teljesítéséről, nem is az optkv. 933. § ában foglalt s a kereseti jog rövidebb idejű elenyésztét eredményező jogszabályok, hanem az optkv. 1479. §-ában foglalt anyagjogi rendelkezések irányadók, vagyis felperesnek a tartozatlanul teljesített fizetések fennforgására alapitott visszakövetelési igényének érvényesíthetősége a 30 évi elévülési idő alá esik, ) s a felebbezési biróság panaszolt anyagjogi döntése is az optkv. | 1431. és 1479. §-ai alapján megáll. Ezekből folyik, hogy az optkv. 1487. §-ában foglalt anyagjogi jogszabály megsértéséről sem lehet ezúttal szó, mivel a felperes a nem vitás tényállás szerint olyan kötelezettség teljesítése céliából eszközölt pénzbeli szolgáltatásokat tett visszakövetelése tárgyává, amelyekre nézve mindkét fél a mindenkori szeszvásárlás alkalmával abban a feltevésben volt, hogy felperes azokkal a. pénzbeli szolgáltatásokkal (vételárakkal) a vásárolt szesz tartályául szolgált hordó külső ürtartalmi jelzésére tekintettel, amely hordót mind a két fél a jelzésnek megfelelő ürtartalmunak tartott, teljes összegében tartozott. A felperes keresete tehát nem arra irányulván, hogy a felek i között létrejött adásvételi ügyleteket a szerződéskötéskor fennforgott, de az alperes rosszhiszeműsége (ravaszsága) nélkül közbenjött tévedés miatt megtámadja, hatálytalanítsa, hanenv hogy az alperesnek nem szerződésszerű, illetve arányszem teljei sitése dacára megtartott vételári részleteket, mint tartozatlanul j teljesített fizetéseket tőle visszakövetelje; alperesnek a kereseti | követeléssel szemben az optkv. 1487. §-ára alapitott elévülési ! kifogása sem alapos, minélfogva a felülvizsgálati kérelemnek | helyt adni nem lehetett. Alperes a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeit az 1893: XVIII. t.-c. 204. 168. §-ai értelmében önmaga viseli. A képviseleti járandóság megállapítása indokát az 1868 : LIV. t.-c. 252. §-ában találja. 1914. évi június hó 24. 1914. G. 215. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : DEÁK FEREMCZ-U. 43. SZÁSI. TELrEFOKSZÁM: 333. -