Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 15. szám - Nemzetközi jogsegély végrehajtási ügyekben. Folytatás

15. szám. Erdélyrés/i Jogi Közlöny 75. oldal. által elrendelt polgári végrehajtások költségelöleg nélkül is foganatositandók. Utasítom ennélfogva a nevezett bíróságokat, hogy az 1868 : LIV. t.-c. 355 §-ában (később 1881 : LX. t.-c. 4, illetve 20, jelenleg 1912 : LIV. t.-c. 33 és 1881 : LX. t.-c. 20 §-aiban) megjelölt esetekben, amidőn a birói kiküldött a foglalást hivatalból tartozik teljesíteni, a végrehajtás foganatosításához szükségelt költséget a bíróság irodaátalányáböl előlegezze s az esetben, ha az előleg a végrehajtás eredményéül befolyt pénzöszszegből le nem vonható, annak megtérítése végeit válasziratában a végrehajtást elrendelő cs. kir. bíróságot keresse meg. (Folytatjuk.) i) budapesti hír. törvényszék és a Központi járásbíróság elui megállapodásai. I. A budapesti kir. törvényszék tanácsvezetőinek 1915. március hó 8-án megtartott értekezletén a következő elvi jelentőségű kérdésekben történt megállapodás : Könyvkivonati illetékesség alapjául szolgáin kereseti mellékletek. A Pp. 50. §-ának 3. bekezdése értelmében a bíróság az illetékességnek vagy az illetékesség hiányának megállapítására előadott tényállások valóságát, — ha azok a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával nem ellenkeznek — csak az ellenfél tagadása esetében vizsgálja. Ebből következik, hogy a Pp. 32. §-án alapuló (könyvkivonati) illetékesség megállapítása céljából hiteles könyvkivonatot, továbbá felperes bejegyzett voltáról és az alperes kereskedői minőségéről hitelesített cégjegyzékkivonatokat vagy helyhatósági bizonyítványt a keresethez mellékelni nem szükséges. E tekintetben elegendő, ha az egyszerű könyvkivonattal felszerelt keresetben elő van adva, hogy felperes bejegyzett kereskedő és az alperes kereskedő. Ügyvédi meghatalmazások tartalma. A Pp. 103. §-ának az a rendelkezése, hogy az ügyvédnek a per kivitelére szóló meghatalmazással kell bírnia, nem értelmezhető akkép. hogy a me-hatalmazás szövegében az illető pert, a felek neve, a per tárgya vagy más adatok idézésével különösen megjelölni kellene. Polgári peres ügyben tehát a felek képviseletében fellépő ügyvéd meghatalmazotti minőségének igazolására alkalmas az oly meghatalmazás is, amelynek szövegében a pervitelre szóló megbízás általánosságban jut kifejezésre. Különös meghatalmazásra csak a törvényben kifejezetten előirt esetekben van szükség: Pl. házassági és személvállapotot tárgyazó perekben. (Pp. 643., 696., 716., 717., 720., 729., 731. §§-a). Meghatalmazások másolatainak a kereset több példányához csatolása. A Pp. 133. §-a értelmében a kereset első példányához eredetiben vagy egyszerű, illetőleg, — ahol a törvény rendeli, hitelesített másolatban csatolt okiratok egyszerű másolatait a keresetlevél többi példányához csatolni kell. E kötelező szabály alól a törvény a keresethez csatolt meghatalmazásokra nézve sem tesz kivételt és igy a meghatalmazás egyszerű másolatainak a kereset többi példányaihoz csatolása nem mellőzhető. Csak igy jut érvényre a Pp.-nek az az egyik főelve. hogy az ellenfél csak a vele közölt okiratokat, illetőleg ezek tartalmának vele a tárgyalás előtt közölt részét köteles figyelembe venni. A Pp. alapjául szolgált törvényjavaslat vonatkozó indokolásában világosan ki is van fejezve, hogy a törvényhozó a meghatalmazás másolatainak csatolását szükségesnek és megvalósitandónak találta azzal a megokolással, hogy az ellenfélnek tudnia kell, vájjon a meghatalmazás terjedelme nincs-e korlátozva. Végre a meghatalmazás másolatainak melléklését az azok után esedékes illeték lerovásának kötelezettsége is (1914. XLIII. t.-c. 8. §-a) maga után vonja. Uj határnap kitűzése iránti kérvény példányának száma. A Pp. 137. §-a kivételek megállapítása nélkül állítja fel azt a szabályt, hogy a szóbeli tárgyaláson kívül előadható kérelmet és bejelentést magában foglaló Írásbeli beadványokat a bírósági iratokhoz csatolandó első példányon kivül a Pp. 134. §-ában előirt annyi további példányban kell benyújtani, hogy mindegyik alperesnek egy-egy példány jusson. Mivel az ellenfélnek minden esetben joga van az újbóli megidéztetésnek ! alapjául szolgált beadvány tartalmát ismerni és velő előre nem I közölt beadványt figyelembe venni sem köteles, a fent előre bocsátott általános szabály az uj határnap kítfizÓM iránti kárfényekre is vonatkozik. De a felhívott § alá eső headványok többi példányai csatolásának szükségét az azok után esedékes illeték lerovásának kötelezettsége is maga után vonj:i. Alaptalanul védekező felek és képviselőik megbüntetése. A Pp. 222. §-a második bekezdésének az az intézkedése, hogy a birósag a felet vagy képviselőt, aki jobb tudomása ellenére, az ügyre tartozó oly tényt állit, amely nyilvánvaló alaptalanul tagad, vagy nyilvánvalólag alaptalanul hivatkozik valamely bizonyítékra, pénzbirsággal köteles büntetni, az ügy erdemének eldöntésétől függetlenül büntetés jellegű rendelkezés. Ebből következik, hogy a) az emiitett pénzbírság kiszabása felöl az ügy elbírálásának bármely szakában határozni kell, mihelyt büntetés alkalmazásának alapjául szolgáló tények az addigi perbeli fejleményéből kétséget kizáró módon megállapíthatók. Eszerint előfordulhat, hogy ugyanegy ügyben ugyanaz a bíróság az említett ! büntetést az annak alapjául szolgáló tények ismételt felmerülése esetén többször is alkalmazhatja. b) A kérdéses pénzbírság kiszabása tárgyában mindig az ügy érdemét eldöntő határozattól elkülönített külön végzéssel I kell határozni; vagyis akkor is, ha a bíróság ezt a végzést a per érdemét eldöntő ítélettel egyidejűleg hozza meg. Ha a pénzbírságot kiszabó határozat ellen irányuló fel1 folyamodás felülbírálásához az összes perbeli iratokra szükség I van, az ügy érdemében az eljárást felfüggeszteni nem kell. | hanem ily esetben a felfolyamodás felterjesztése az érdemi I eljárás befejezésének idejére halasztható. Ezen határozatokon kivül, a tanácsvezetök értekezlete egyéb elvi jelentőségű kérdésekkel is foglalkozott, különösen azzal, hogy a váltómeghagyás ellen beadott kifogás tárgyalására kitűzött határnap felperes által való elmulasztásának mik a perjogi következményei? Továbbá a meg nem jelent tanuk terhére megállapítandó költségek a perköltség megállapításánál figyelembe veendők e ? Ezekben a kérdésekben azonban még végleges megállapodás nem jött létre, hanem ezek a kérdések, még az összes bírák részvételével megtartandó teljes ülés elé fognak terjesztetni. A kir. törvényszék elnöksége különös gondot fordított arra, ! bogy az uj ügyviteli és azokkal összefüggő ügykezelési szabályok| nak számos rendeletben szétszórt rendelkezései minél áttekinthetőbb alakban álljanak a bírák és kezelők rendelkezésére. Ebből a célból oly kivonatos összeállítást készített, amelyben a törvényszéki eljárásban leggyakoribb ügyviteli rendelkezések áttekinthető csoportosításban, megfelelő elnöki utasításokkal vannak összefoglalva. II. A budapesti központi kir. járásbíróságnak 1915. évi március hó 13. napján létrejött megállapodásai. 1. Az életbeléptetési törvénz 18. §-a nem tartalmaz parancsoló rendelkezés aziránt, hogy az ügyvédi járandóság megállapítása kérdésében akár tárgyalás tartassék, akár a fél meghallgattassék. Teljesen a bíró belátására van tehát bizva, hogy tart-e tárgyalást, meghallgatja-e a felet, avagy mindezek mellőzésével határoz. Amennyiben tehát az ügyvédi járandóság megállapítása tárgyában a rendelkezésre álló adatok alapján is lehet határozni s igy a meghallgatás fölösleges: a bíró jogosítva van a meghallgatást is mellőzni. 2. A fél személyes megjelenésre, vagy eskü alatti kihallgatásra a perbeli képviselő előtt kihirdetett végzéssel is idézhető. Mert a Pp. 153. §-a értelmében a perbeli képviselő mindennemű birói határozat átvételére jogosult s igv a határozatoknak vele való közlése ugyanazon joghatállyal bir, mintha a határozat magával a féllel közöltetett volna. 3. Ha a bérlő hadbavonulása folytán a bíróság az eljárást a 9146 —1914. I. M. sz. rendelet 1. §-a értelmében felfüggesztette és felperes a hiva'kozott rendelet 5. §-a alapján a felfüggesztés megszüntetését kérte: az e kérelem fölött az 5. §. 3-ik bekezdése alapján megtartott tárgyalásra a hadbavoi ult fél maga, vagy igazolt képviselője idézendő.