Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 14. szám - A m. kir. minisztériumnak 1940-1915. M. E. számu rendelete magánjogi kötelezettségek teljesitésére ujabb halasztás engedése (moratorium) tárgyában - A m. kir. miniszteriumnak 1040-1915. M. E. számú rendelete, magánjogi kötelezettségek teljesítésére ujabb halasztás engedése (moratórium) tárgyában [1. r.]

70. oidal. Erdélyrésai Jogi Közlflny 14. szám. A m. hip. minisztériumnak 10*0—1915. M. E. számú rendelete, magánjogi kötelezettségek teljesítésére ujabb halasztás engedése (moratórium) tárgyában. Hatodik moratóriumi rendelet *) A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912: LXIII. t.-c. 16. §-ában, valamint, az ugyanezen törvénycikket és az 1912: XLVIII. törvénycikket kiegészitő 1914: L. t.-c. 14. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. Halasztás ali esö pénztartozások. 1. §. A magánjogi kötelezettségek teljesítésére az 1915. évi január hó 14. napján 224—1915. M. E. szám alatt kiadott ötödik moratóriumi rendelettel engedélyezett halasztás mindazokra a pénztartozásokra nézve, amelyeket a jelen rendelet a halasztás alól ki nem vesz, 1915. évi július hó 31. napjáig bezárólag meghosszabittatik. Az 1915 évi március hó 31. napja után 1915. évi július hó 31. napjáig bezárólag lejáró pénztartozások teljesítésére, amelyek 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kiállított váltón, kereskedelmi utalványon, közraktári jegyen, csekken vagy egyáltalán olyan kereskedelmi ügyleten vagy más magánjogi cimen alapulnak, amely 1914. évi agusztus hó 1. napja előtt keletkezett 1915. évi július hó 31. napjáig bezárólag halasztás (moratórium) engedtetik. Oly pénztartozások tekintetében, melyek után kikötés alapján vagy törvénynél fogva kamat jár, a kamatot a halasztás idejére is lehet számítani. Nem kamatozó tartozás után törvényes kamat számitható. 2. §. A halasztás ideje alatt a halasztás alá eső váltó, kereskedelmi utalvány, közraktári jegy és csekk tekintetében a j fizetés végetti bemutatás és a fizetés hiánya miatt felvett óvás, j csekknél pedig az 1908: LVIII. t.-c. 17. §-ában emiitett igazolás j is hatálytalan, amennyiben a 4. §. II. pontjából, valamint az i 5. §. utolsó bekezdéséből más nem következik. Látra vagy lát után bizonyos időre szóló váltónál a lejárat megállapítását célzó bemutatás hatályos. Az óvás feltételére hivatott személy az óvás feltételét meg nem tagadhatja arra való hivatkozással, hogy az a jelen rendelet szerint hatálytalan. A váltóbirtokos az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt moratórium alá eső követelés okából kapott kitöltetlen váltót csak 1914. évi augusztus hó 1. napja előtti kelettel van jogosítva kitölteni. Az ezzel ellenkező kitöltést megallapodásellenesnek kell tekinteni. Az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kiállított váltó tekintetében a halasztás ideje alatt az 1876: XXVII. t.-c. 25—29 §-aiban szabályozott biztosítási visszkeresetnek helye nincs. Halasztás alá nem eső olyan váltó, kereskedelmi utalvány és közraktári jegy tekintetében, amely 1915. évi augusztus hó 1 napja előtt járt vagy jár le, a fizetés végetti bemutatásra és a fizetés hiánya miatti óvás felvételére az elözö moratóriumi rendeletekben vagy a törvényben megszabott határidő 1915. évi augus tus hó 3. napjáig bezárólag meghosszabbittatik. Ugyanezen idö alatt történhetik halasztás alá nem eső váltónál a névbecslési fizetés végetti bemutatás. Az alábbi bekezdésben emiitett papirok tekintetében az 1876: XXVII. t.-c. 40 §-ában meghatározott letétel joga az el- | fogadót a lejáratot követő két köznap elteltével illeti meg. j Ugyané papirok tekintetében bármelyik előző követelheti, hogy j a papír birtokosa a papirt lejárata után fizetés végett mutassa \ be; ha a papír birtokosa a hozzá intézett felhivás vétele után | ennek haladéktalanul nem tesz eleget, az ebből eredő kárért j felelős. 3. §. A találmányi szabadalmi évi dijakra vonatkozó halasztásról a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a m. kir. minisztérium 6.981—1914. M. E. számú rendelete alapján kibocsátott külön rendelete intézkedik. II. Halasztás alá nem esö pénztartozások. 4. §. I. Az 1. §-bn engedett halasztás alá nem esnek: 1. állami és államilag biztosított adósságok kamatai, tőketörlesztő részletei és járadékai; 2. zálogleveleknek, valamint gyámi pénzek elhelyezésére •1 Azok a szövegrészek, amelyek tekintetében ez a rendelet a 224—1 öli. M. E. számú ötödik moratóriumi rendelettől eltér, dült betűkkel vannak jelezve. alkalmas vagy óvadékképessé nyilvánított egyéb kötvényeknél; kamatszelvényei és kisorsolt címletei; 3. törlesztéses záloglevélkölcsönöknek 1914. évi augusztus hó 1 napján és az után esedékessé váló kamatai és tőketörlesztő részletei a jelzálogadóssal szemben — ideértve az ingatlan tulajdonosa, mint személyes adós elleni követelést is — valamint olyan követeléseknek ily kamatai és tőketörlesztő részletei, amely követelések az I. 2. pontban említett egyéb kötvényeknek kibocsátására alapul szolgálhatnak; ha az adós az előbbi bekezdésében megszabott fizetési kötelezettségének a hitelező felhívásának vételétől számított tizenöt nap alatt bármely részben nem tesz eleget, a hitelező az összes korábban lejárt kamatok és tőketörlesztő részletek megfizetését is követelheti; annak a bizonyitására, hogy a hitelező az adóst a fizetésre felhívta, elegendő, ha a hitelező postai igazolvánnyal bizonyítja, hogy az adós részére ajánlott levelet adott fel; az adóst terheli annak a bizonyítása, hogy a levél nem fizetési felhívást tartalmazott vagy hogy a fizetésre megszabott határidő még nem telt el; törlesztéses kölcsönnek a jelen és az I. 10. pont alkalmazásában azt kell tekinteni, amelynél a tőke lefizetése előre megállapított törlesztési terv szerint legalább tizenöt évre van elosztva ; 4. a vízvezetéki és világítási müveknek, általában közüzemeknek használatáért fizetendő dijak, a kéményseprési dijak, ha szerződébilcg vannak is megállapítva, továbbá egyesületi tagdíjak ; 5. oly pénztartozások, amelyek az adóst a Vörös-KeresztEgylettel szemben vagy a hadbavonultak hozzátartozóinak segélyezésére vagy a háború alkalmából másnemű segélynyújtásra rendelt alappal szemben közvetlenül vagy utalványozás alapján terhelik; 6. tartásdijak és életjáradékok; 7. a biztosítási ügyletből eredő tartozások közül: a) a hadiszolgálatban bekövetkezett halál esetére külön kötött vagy arra külön dij fejében kiterjedő biztositásnál, amenynyiben a halál a hadiszolgálat következménye, valamint a katonai szolgálat esetére szóló biztositásnál az egész biztosítási öszszeg kifizetése és a biztosítási dijak fizetése egészen ; úgy azonban, hogy a hadiszolgálatban bekövetkezett halál esetére külön dij tejében kiterjedő biztositásnál csak a külön dij fizetendő egészen, mig az alapdij a b) pont alá esik; b) más életbiztosításnál, ideértve a balesetbiztosítást is, a biztosítási összeg huszonöt százalékának, de legfeljebb ötezer koronának és legalább ötszáz koronának kifizetése, valamint a biztosítási dijak fizetése a dij huszonöt százaléka erejéig; járadékbiztosításnál a biztosító a járadékot egészen (I. 6. pont), a biztosított (a szerződő fél) pedig a dijakat huszonöt százalék erejéig köteles fizetni; c) a biztosító azon tartozása, amely az életbiztositási kötvény visszavásárlására vagy az ily kötvény alapján kölcsön folyósítására irányul, huszonötszázalék, de legfeljebb kétezer korona és legalább kétszáz korona erejéig; d) tüz- és jégkárbiztositásnál, valamint állatbiztosításnál az egész kárösszeg kifizetése és a biztosítási dijak fizetése egészen; e) minden más kárbiztositásnal a kárösszeg huszonöt százalékának, de legfeljebb négyezer koronának és legalább négyszáz koronának a kifizetése, valamint a biztosítási dijak fizetése a dij huszonöt százaléka erejéig; f) a viszontbiztosítónak a biztosításból eredő tartozásai az a)—e) pontok értelmében a biztosító által fizetendő összegek arányában, a viszontbiztosítási dijak pedig abban az arányban, amelyben a biztosított (a szerződő fél) a biztosítási dijakat fizetni köteles; g) a biztosítási dijak fedezetéül adott váltók és a biztosítási dijak cimén fennálló folyószámlatartozások, a folyószámlái viszonyra vonatkozó megállapodások sérelme nélkül, ugyanabban a mértékben vannak kivéve a moratórium alól, mint maguk a biztosítási dijak; h) az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kötött biztosítási szerződésen alapuló biztosítási dijak egészen moratórium alá esnek, ha akkor, amikor fizetendők volnának, a biztosított katonai szolgálatot teljesít vagy a katonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá esik; ha a jelen pontban emiitett tartozásra akár korábbi, akár a jelen moratóriumi rendelet értelmében már egy vagy több ízben huszonöt százalék volt fizetendő, az előbbi huszonöt százalék esedékessége napjától számitott két-ket hónap elteltével további huszonöt-huszonöt százalékot kell fizetni; a biztosító által fizetendő ujabb részletek tekintetében szintén a b), c) és e)