Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 14. szám - A m. kir. minisztériumnak 1940-1915. M. E. számu rendelete magánjogi kötelezettségek teljesitésére ujabb halasztás engedése (moratorium) tárgyában - A m. kir. miniszteriumnak 1040-1915. M. E. számú rendelete, magánjogi kötelezettségek teljesítésére ujabb halasztás engedése (moratórium) tárgyában [1. r.]

14. szám. Brdélyrészi Jogi Közlöny 71. oldal. alpontokban meghatározott legkisebb és legnagyobb összegek irányadók; 8. ingó dolgok, lakások vagy egyéb helyiségek bérletéből eredő bértartozások; kivéve a lakás vagy egyéb helyiség bérleté­ből eredő bértartozásokat, ha a kötelezett fél katonai szolgálatot teljesít vagy a katonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy tekin­tet alá esik; nem esik azonban moratórium alá a katonai szolgálatot teljesitö vagy ezzel egy tekintet alá eső egyén lakbértartozása, ha a kötelezett szolgálati vagy alkalmazási viszonyból folyó rendes járandóságaiban vagy legalább lakpénzben vagy lakbér céljaira nyújtott közsegélyben részesül; ha a kötelezett fél csupán lak­pénzben vagy lakbér céljaira nyújtott közsegélyben részesül, a bértartozás csak az élvezett lakpénznek vagy közsegélynek meg­felelő mértékben fizetendő; a lakásnak vagy egyes részeinek albérletbe adása esetében a bérösszeg az albérlőtől járó bér ere­jéig szintén ki van véve a moratórium alól; nem esik továbbá moratórium alá az üzleti vagy üzemi helyiségek bére, ha az üzlet vagy üzem a tulajdonos hadbavo­nulása ellenére is tovább folyik; 9. haszonbértartozások; 10. bérbe vagy haszonbérbe adott ingatlanokon jelzálog­joggal biztositolt s az I. 3. pont alá nem eső törlesztéses köl­csönöknek 1914. évi augusztus hó í. napján és azután esedé­kessé váló tőketörlesztő részletei a jelzálogadóssal szemben — ideértve az ingatlan tulajdonosa, mint személyes adós elleni követelést is — kivéve, hu a kötelezett igazolja, hogy a tényleg betolyt bér vagy haszonbér az ingatlant terhelő köztartozások­nak, az I. 3. pont értelmében fizetendő kamatoknak és tőke­törlesztő részleteknek, végül az ingatlant előző rangsorban ter­helő s az 5. §. éltelmében fizetendő többi kamattartozásnak levonása után — amennyiben mindezek az illető bérleti vagy haszonbérleti időszakra esnek — a jelen pontban emiitett többi töketörlesztő tartozást nem fedezi; amennyiben az így kiszámí­tott összeg az utóbb említett töketörlesztő tartozásokat csak részben fedezi, a fizetés ezen részösszeg erejéig teljesítendő, a fizetési kötelezettségek sorrendjére nézve pedig a telekkönyvi rangsor irányadó ; 11. szolgálati viszonyokból eredő tartozások, ideértve a mezőgazdasági, kereskedelmi vagy ipari munkaviszonyból eredő tartozásokat is, tekintet nélkül arra, hogy melyik szerződő fél az adós; 12. az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt adott meg­bízásból és hasonló más személyes munkateljesítmények iránt ezen nap előtt kötött szerződésekből eredő költség- és díjtarto­zások, ideértve az orvosi, ügyvédi, mérnöki, irói és művészi, alkuszi, közvetítői, ügynöki és bi/.ományi költségeket és dijakat, a lejárt tartozás huszonöt százaléka erejéig, tekintet nélkül a munka teljesítésének idejére ; ha pedig az ilyen tartozásra korábbi moratóriumi rendelet értelmében már egy vagy több ízben huszonöt százalék volt fizetendő, az első huszonöt százalék esedékessége napjától számított két-két hónap elteltével további huszonöt-huszonöt százalékot kell fizetni; az ügyvéd a felével szemben bíróilag megállapított dij- és költségkövetelését az ellenféltől az érvényesített követelésre befolyt összeg erejéig teljes ös-zegében érvényesítheti; a szállítmányozási és a fuvarozási ügyletből eredő tarto­zások általában nem esnek moratórium alá, kivéve a szállítmá­nyozó által a megbízónak adott kölcsönöket és előlegeket; 13. az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kötött szer­ződés alapján szállított ingó dolgok vételára címén és az e nap előtt kötött szerződés alapján végzett ipari munkateljesítmények ellenértéke cimén fennálló tartozások, tekintet nélkül a szállítás vagy a munka teljesítésének idejére, havonkint a lejárt tartozás tiz százaléka erejéig, amely tíz százalékot mindig a lejárt tar­tozás eredeti összege után s ha a tartozás a szerződés értel­mében részletekben fizetendő, külön mindegyik részlet után kell számítani; az egyes tiz százalékos részleteket minden hónapnak azon a napján kell megfizetni, amely számánál fogva megfelel a tar­tozás lejárata napjának, illetőleg az első részletre nézve meg­állapított fizetési napnak és ha ez a nap az illető hónapban hiányzik, a hónap utolsó napján ; ha a fenti szabályok érielmében a tartozásból akár a jelen rendelet életbelépése előtt, akár azután már legalább öt részlet vált fizetendővé, az adós fizetési kötelezettsége a további részletekre nézve a minisz'ermm ujabb rendelkezéséig nem áll be; ha a tartozás a szerződés szerint tiznél több részletben fize­tendő s egy egy részlet nem halad meg huszonöt koronát, a rész­letek fizetésére a jövőre nézve a szerződés kikötései irányadók; vételi bizomány esetében a bizományos az általa fizetett vételár megtérítését ugyancsak a jelen pont rendelkezései értel­mében követelheti megbízójától; 14. a munkavállalót alvállalkozójával szemben terhelő tar­tozások, az I. 13. pont szerint fizetendő részleteken felül is, abban az arányban, amelyben a munkavállaló a teljesített mun­káért az ellenértéket kézhez kapta; 15. idegen vagyon kezeléséből — ideértve az eladási bizo­mányi is — akár a halasztás ideje alatt befolyó, akár az azt megelőzően befolyt értékek kiszolgáltatása, a vagyonkezelőt meg­illető jogok épségben tartásával; továbbá a biztosító társaságok ügynökeinek a biztosító társaságokkal szemben ezen viszonyuk alapján fennálló tartozásai, ideértve az e cimen fennálló folyó­számlatartozásokat is, a folyószámlái viszonyra vonatkozó meg­állapodások sérelme nélkül: (Folytatjuk ) KÜLÖNFÉLÉK. = Az országos ügyvédi gyám- és nyugdíj intézet f. évi április hó 18-án, vasárnap, fogja Budapesten az ügyvédi kamara dísztermében megtartani ez évi rendes közgyűlését. A közgyűlést előkészítő igazgatósági ülés ugyancsak Budapesten t. hó 27-én tartatott meg. Az igazgatósági ülés mindenekelőtt a jövedelemadóból az ügyvédi kar részére íolyósitott hadisegély felosztásával foglalkozott. A hadsegélyező bizottság 1915. márc. l-töl kezdődő joghatálylyal egyelőre havi 100.000 koronát juttat az ügyvédi kar segélyezésére s ez az összeg osztatik szét a segélyre szorult ügyvédek s ügyvédjelöltek számához viszonyítva az egyes kamarák között. A kolozsvári ügyvédi kamara tagjai ekként egyelőre havi 4500 korona segélyhez jutnak, amely össze­get a kamara elnöksége a legközelebbi napokban már szét is íog osztani. Az igazgatóság a közgyűlés tárgysorozatának elő­készítése után folyósította az időközben elhalt ügyvédek család­jainak járó nyugdijakat. Ez idő szerint az intézet által már folyósított nyugdíjjal évi összege 47.514 koronát tesz ki. = A jogi szakosztály vitaülése. A szakosztály fel­olvasó ülése február hó 23-án akként határozott, hogy a dr. Menyh írt Gáspár egy. ny. r. tanár előadása fölött tartandó vitát, a kérdés fontosságára való tekintettel, egy későbbi ülésre ha­lasztja. Határozatba ment az is, hogy az előadás kivonata a szak­osztályi tagokkal közöltessék, hogy a hozzászólani akarók a vitára előkészülhessenek. Előadó szíves volt fölolvasását kivonatosan elkészíteni. (L. E. J. Közlöny 10. számát.) A szakosztály tagjait kéri, hogy az 1915. évi április hó 17. napjának d. u. 6 órájára kitűzendő vita­ülésen megjelenni s esetleg a vitában résztvenni szíveskedjenek. A vitában résztvenni akarók ezt a szakosztály elnökénél vagy titkáránál szíveskedjenek egy lapon, a vita napját meg­előzőiéi: legalább 24 órával bejelenteni. Természetesen ez a bejelentés csak arra szolgál, hogy a vita kereteiről az elnökség tájékozódást szerezzen és a hozzá szólás sorrendjét megállapíthassa, de a vitában való részvételre az ülésen is lehet jelentkezni. Célszerű volna, ha a vitázó álláspontját vázlatosan (vagy teljes szöveggel) előre le is irná, hogy a szakosztály kiadmányá­ban hiteles alakban jelenhessék meg. = Jogállam. A Jogállam ez évi 5-ik füzete a következő tartalommal jelent meg: Wlassics Gyula: A hadifogoly es a nemzetközi jog. Vargha F.-renc : A correctionált vétség elévü­lése. (A Curia 59. sz. döntvényéhez). Dr. Degré Miklós: A B. P. N. kérdésfeltevési rendszeréről. Kipp Tivadar berlini egyetemi tanár: Az öröklési jog a magyar polgári törvénykönyv terveze­tében. Dr. Szabó Imre: A bérleti szerződések és a haboru. (Hatodik moratóriumi rendelet) Dr. Kovcs Marcel: Jogesetek az uj Pp. köréből. Az 19l4. év magánjogi gyakorlata. Dr.^Baum­garten Nándor: A m. kir. közigazgatási bíróság pénzügyi osz­tályának 1914. évi joggyakorlata. A budapesti ügyvédi "kamara 1914. évi jelentése. A Jogállam előfizetési ára egy évre 24 K. iMegrendelhetö a Jogállam kiadóhivatalában. (Budapest IV. Hav«s­utca 7.) Akik az ez évi VI—X. füzetekre 12 koronával előfizet­nek, ingyen és bérmentve kapják a Jogállam perrendtartási füze­tének második bővített kiadását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom