Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 1. szám - A román büntető törvénykönyv. Folytatás

1. szám. Erdélyréssi Jogi Közlöny 5. oldal. Negyedik szakasz. A köztisztviselők megvesztegetéséről. 144. (Az 1874. februúrius 17-iki törvény által módosítva.) A közigazgatás vagy a jogszolgáltatás bármely ágában működő tisztviselő, ügynök vagy közigazgatással megbízott, ki azért, hogy müködésköréhez tartozó, törvényileg azonban fizetéstől nem föltételezett ügyet, habár igazságosan is elintézzen, adományt vagy ajándékot követelt, vagy aki ilyesmire vonatkozó Ígéretet elfogadott, két évtől három évig terjedő fogsággal és az elfogadott vagy igért dolgok értéke kétszeresének megfelelő, kétszáz leinél nem kisebb pénzbüntetéssel büntettetik; a pénzek vagy ajándékok, illetve azok értéke pedig azon helység korházai vagy jótékony intézetei javára fordíttatik, ahol a megvesztegetés történt. Ezek közhivatalra soha sem fognak alkalmaztatni és nyugdíjjogukat is elveszítik. Ugyanezen büntetéssel fog az a választott biró, meg a bíróság vagy a felek részéről kinevezett szakértő is büntettetni, ki azért, hogy a felek valamelyike részére kedvező ítéletet mondjon, vagy szakértői véleményt adjon, adományt vagy ajándékot, vagy ezek iránti Ígéretet elfogadott. (L. fr. 177., porosz 309, 310.) 145. Az 1874. februúrius 17-iki törvény által módosítva.) Midőn bünfenyítő ügyben a vádlott előnyére vagy ellenére ítélkező biró vagy esküdt vesztegettetett meg, büntetésük a legnagyobb mértékű fogság, az egész életre szóló közhivatalra képtelenítés, meg a nyugdíjjogelvesztés fog alkalmaztatni. Ha kisajátítási ügyben ítélkező esküdt vesztegettetett meg, büntetésül egytől kéíévig terjedhető fogság, az egész életre szóló közhivatalra képtelenítés, meg a nyugdíjjogelvesztés fog alkalmaztatni. (L. fr. 181.) 146. Az a magánszemély, ki a saját, vagy közigazgatási, avagy jogszolgáltatási közhivatalnok nevében, ennek tudtával vagy anélkül, közvetve vagy közvetlen, azért, hogy kieszközölje, miszerint az illető hivatalnok valamely hatásköréhez tartozó cselekmény megtétessék vagy abban hagyassék, adományt vagy más törvénytelen előnyt követel vagy elfogad, hat hónaptól két évig terjedhető fogsággal és az igért vagy elfogadott dolgok értéke kétszeresének megfelelő, de a kétszáz leinél nem kisebb összegű pénzbüntetéssel fog büntettetni. Az elfogadott dolgok vagy azok értéke azon helység kórházai vagy jótékony intézményei javára vétetnek el, ahol a cselekmény elkövettetett. Ha a közvetítő közhivatalnok, közhivatalképességét mindenkorra s egyúttal nyugdíjjogát is elveszíti. (L. fr. 178.) Ötödik szakasz. A hatalommal való visszaélés. 1. §. A magánosok elleni hatalommal való visszaélés. 147. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) Az a közigazgatási vagy bírósági tisztviselő, ki hivatali hatalmával visszaélve valakit valamely cselekmény teljesítésére vagy attól való tartózkodásra kényszerít, egy hónaptól két évig terjedhető fogsággal büntettetik és azon felül egy évtől három évig megállapííhatólag közhivatalra képtelenné nyilvánítható. (L. porosz315.) 148. Az a tisztviselő, ki hivataloskodásában vagy működése alkalmával valakit szóbeli megtámadásokkal gyötör, hat hónapig terjedhető fogsággal büntettetik. Az ily tisztviselő egy évtől három évig megállapíthatólag közhivatalra képtelenné nyilvánítható. (L. porosz 316, fr. 186.) 149. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva!) Az a tisztviselő, ki a törvényben megállapított eseteken kívül és a törvényi alakiságok mellőzésével valamely személyt letartóztat, vagy letartóztatását elrendeli, vagy fogságát törvénytelenül meghosszabbítja, három hónaptól két évig terjedhető fogsággal fog büntettetni és egy évtől három évig megállapíthatólag közhivatalra képtelenné nyilvánítható. Ha a törvénytelen letartóztatás három napot meghaladott, a büntetés mértéke négy hónapnál kevesebb nem lehet és egy évtől három évig megállapíthatólag közhivatalra képtelenné nyilvánítható. Ha a törvénytelen letartóztatás egy hónapot meghaladott, büntetése kétéves fogság lesz. Ez utóbbi két esetben a tisztviselő nyugdíjjogát is elveszíti. (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK. = Évzáró ülés az ügyvédi kamarában. 1918. dec. 31-én, szerdán délután tartotta meg a kolozsvári ügyvédi kamara 1913. évi záróülését, amelynek végén az újév alkalmából a kamara nevében dr. Papp József ü. k. titkár üdvözölte a kamara érdemes elnökét dr. Czihmántori Ottót, reámutatván azokra az érdemekre, amelyeket a kamara élén, a kamara és kartársak érdekében teljesített önzetlen munkásságával szerzett. Az üdvözletre dr. Czikmántori mondott tartalmas s egyhangú tetszéssel fogadott viszonzó beszédet, visszapillantván 9 évi elnöki működésére s ez idő alatt a választmány egyetértő, buzgó munkásságára, kiknek munkásságát jövőre is kéri. Kijelenti egyben, hogy bár az elnökségtől visszavonulni óhajt, hogy az aktiv vezetés fiatalabb kezekbe helyeztessék, de megtartja a kar iránti szeretetét, érdeklődését és munkásságát. — Tanácsbeosztás a kolozsvári kir. Ítélőtáblánál az 1911.évre. I. Polgári tanács az összes közpolgári, úrbéri, váltó-, keresk-, csőd- és bányaperck és ügyek. Elnök : Fekete Gábor kir. Ítélőtáblai elnök. Birak: Borbély Sándor dr. polgári; dr. Ákontz János polg., váltó, keresk. és csőd ; dr. Jékey Dániel polg., váltó, keresk., csőd és bánya; dr. Bella János polg., váltó, keresk., csőd és bánya; dr. Nyisztor Adorján polgári ; Szálé János polgári; Antalífy Gábor polgári és urberi; Madaras Gábor polgári és úrbéri; dr. TVrnovszky Bela polgári, váltó, keresk., csőd és bánya. Kisegítő bírák: Pozsoni Antal, dr. Schartner Sándor, Dózsa Ferenc. Tanácsjegyző: dr. Vékás Lajos, szükség esetén a többi tanácsjegyzők is. IÍ. Sommás felülvizsgálati tan les. Elnök: Hamza Géza kir* Ítélőtáblai tanácselnök. Bírák: Pozsoni Antal curiai biró, előadószükség szerint tanácsvezető; dr. Schartner Sándor, előadó; Dózsa Ferenc, előadó. Kisegítő bírák: Szükség esetén az I-sö tanácsba beosztott birák. Tanácsjegyző: Dr. Vékás Lajos. Kisegitö tanacsjegyzők szükség szerint az összes tanácsjegyzők. Jegyzői iroda vezetője: Dr. Vékás Lajos. III. Büntető és pénzügyi tanács. Elnök: Gál Jenő kir. ítélőtáblai tanácselnök. Birák: Nyirö Géza, szükség esetén tanácsvezető is; dr. Újvárosi Miklós, dr. Diószeghy Gábor és Szabó Jenő bünetető és pénzügyi. Kisegítő birák szükség esetén az összes polgári birák. Tanácsjegyző: Dr. Demeter Attila, egyszersmint a büntető íőtárgyalásra kitűzött ügyek felügyelője, szükség esetén a többi tanácsjegyzők is. 1. Sommás felülvizsgálati tárgyalások hétfőn és a következő napokon. 2. Polgári tanácsülések hétfőn és a következő napokon. 3. Büntető tanácsülések kedden. 4. Büntető felebbviteli fötárgyalások szerdán és a következő napokon fognak tartatni. Büntető ügyekben semmiségi panaszok felett tárgyalások szükség szerint szerdán íognak tartatni. Ha a kijelölt nap ünnepre esik, a tárgyalások a következő napokon kezdődnek. = Figyelmeztetés. A kolozsvári ügyvédi kamara tagjaihoz. Gyakran előfordul, hogy a kamarai tagok, a náluk gyakorlaton levő ügyvédjelöltek katonai szolgálatra történt bevonulása alkalmával, az erről szóló jelentést ugy szövegezik meg, hogy abból nem lehet megállapítani minden kételyt kizáróan, hogy az ügyvédjelölt akkor, midőn katonai szolgálatra bevonult, végleg kilépett-e az irodából, vagy pedig csak a katonai szolgálat idejére szakította meg a joggyakorlatot. Hogy az ilyen homályos jelentések alapján keletkező — a felek által épen nem célzott — bejegyzések elkerülhetők legyenek, felkéretnek a kamarai tagok, hogy minden olyan esetben, midőn a katonai szolgálatra bevonule ügyvédjelölt az irodából végleg kilép, a jelentést a következőkép szövegezzék meg: „N. N. ügyvédjelölt katonai szolgálat teljesítése okából irodámból év hó napján kilépett, kérem a lajstromból való törlését." Ha pedig az ügyvédjelölt katonai szolgálata után újból vissza szándékozik lépni az irodába, ugy a jelentés a következőkép szövegezendő meg: „N. N. ügyvédjelölt az irodámban folytatott joggyakorlatát katonai szolgálat teljesítése okából .... év hó .... napján félbeszakította; kérem ezen körülményt a lajstromban kitüntetni." A Magyar Jogászegylet az igazságügyminiszter ur Önagyméltóságának felkérésére Bpesten a polgári perrendtartás alapelveit ismertető előadás-sorozatot rendez. Az előadásokat a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében