Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 1. szám - A román büntető törvénykönyv. Folytatás

(V., ker., Szemere-utca 10. sz.) minden hét szerdáján délután 6 órakor tartják. Az előadásokat a lehetőséghez képest a tárgyhoz fűződő fesztelen eszmecsere követi. Az előadások rendje a következő: 19 13. december 3. dr. Magyary Géza : Területi, időbeli, személyi hatály. Jogsegély. 1913. december 10. dr. Térfi Gyula: Bíróságok. 1913. december 17. dr. Meszlényi Artúr: Felek. 1914. január 14. dr. Pap József: Meghatalmazottak, ügyvédek. 1914. január 21. dr. Fodor Ármin: Kereset. Idézés. 1914. január 28. dr. Fodor Ármin: Perfelvétel. Előkészítés. Érdemleges tárgyalás. 1914. február 4. dr. Gaár Vilmos: Bizonyítás. 1914. február 11. dr. Fodor Ármin: Birói határozatok. 1914. február 18. dr. Pap József: Mulasztás és orvoslása. Félbeszakadás. 1914. február 25. dr. Fodor Ármin: Felebbvitel. 1914. március 4. dr. Gaár Vilmos: Sommás visszahelyezés. Bányabiráskodás. Bérleti viszonyok. Okirat megsemmisítése. 1914. március 11. és 18. dr. Magyary Géza: Személyáilapotot tárgyazó perek. 1914. április 1. dr. Meszlényi Artúr: Meghagyásos eljárás. Választott bíróság. 1914, április 8. dr. Térfi Gyula: Községi bíróság. Ügyvitel; kézbesítés. Vendégeket szívesen lát az egylet. — Kártérítés a házasság megszegéséért. Nemcsak az amerikai Egyesült-Államokban és Angliában, hanem már Németországban is hódit az a felfogás, hogy a házassági Ígéret megszegéséért anyagi kártérítést követelhet a szenvedő fél, ha a női nemhez tartozik. Erre vall, hogy a német birodalom különböző bíróságai mostanában hozott ítéleteikkel úgyszólván felbiztatják és bátorítják a cserbenhagyott menyasszonyokat, hogy hűtlen jegyesük erszényén törvényes és érzékeny eret vágjanak. Eddig azonban csak olyan esetekben ítélték meg a kártérítést, ha a jegyváltásnak nyilvános jellege volt, vagy legalább is a gyürücsere megtörtént. A werdeni kerületi bíróság most ezzel a felfogással is szakított, amennyiben kimondotta, hogy a nyilvánosság nem szükséges az eljegyzéshez, elég, ha ez minden különösebb jel nélkül a fiatalok között megtörténik és a kártérítés megilleti a menyasszonyt ilyen esetben is, ha a házassági Ígéretet a férfi megszegi. Égy fiatal leány ugyanis 6C00 márka kártérítésért pörölte hűtlen jegyesét, egy ügyvédet, akinek irodájában dolgozott és aki egy önfeledt pillanatban házasságot ígért neki és a bíróság a leány esküje alapján a kártérítést megítélte. Az ítéletet a felsőbíróság is már jóváhagyta. = Elkészült az új váltótörvény. Az igazságügyminisztériumban elkészültek az uj váltótörvényre vonatkozó javaslatokkal, amelyek már legközelebb nyilvánosságra kerülnek. Két törvényjavaslatról van szó, amelyek egyike a hágai, 1912. évi június hó 13 án kelt és az egységes váltóeljárásra vonatkozó nemzetközi megállapodás becikkelyezését célozza, mig másika az uj magyar váltójogot tartalmazza és a következő címmel van ellátva: „A saját- és az idegen váltóról szóló törvénytervezet." Ez az utóbbi törvényjavaslat 117 szakaszból áll és kiterjeszkedik azokra a váltójogi viszonyokra, amelyek a nemzetközi megállapodásban foglaltatnak. Ebben a lörvényjavaslatban önálló intézkedések csak azokban a vonatkozásokban szerepelnek, amelyek tekintetében a nemzetközi megállapodásban — tekintettel a jogi intézmények különleges jellegére — intézkedés nem szerepel, aminő például a váltóóvás rendje. Az uj váltótörvénynyel elveszti hatályát az eddig érvényes 1876 : XVII. t.-c. A váltójog nemzetközi alapon való egységesítése nagy jelentőséggel fog birni a magyar váltók forgalmára és kétségtelen hasznára lesz közgazdaságunknak is. Az igazságügyminiszter az uj törvényt a jövő év első napjaiban a Ház elé szándékozik terjeszteni. = Fiatalkornak Mr áj a. Az igazságügyminiszter Anocán Viktor kőrösbányai járásbirót az 1913 : VII. t.-c. 2. §-a alapján, 1914. évi január 1-től kezdődő három év tartamára a fentnevezett járásbírósághoz a fiatalkorúak birájává jelölte ki. = Magánjogi határozatok. 1. A törvény csak a folyamatban levő vagy foganatosítandó árverés eredményét védi a meghiúsítás ellen, de egy már foganatosított árverésre vonatkozó utóajánlat vagy egy jogorvoslat tekintetében nem zárja ki a felek szabad egyezkedését és annak szükség esetében birói uton való érvényesítését. (G. 2990/1913.) 2. A szülő, illetve nagyszülő részéről a leszármazónak Tisszteher nélkül adott érték a leszármazó kötelesrészének megállapításánál számításba veendő és a leszármazónak betudandó. (C. 486/1913.) 3. Az ítélet késedelmes teljesítése nem jogosítja fel a felperest az ellenszolgáltatás tárgya felett az alperes terhére és veszélyére való rendelkezésre. (C. 5808/1912.) 4. Sorrendi tárgyaláson azt a kifogást, hogy az elárverezett ingatlanokat terhelő adók kifizettettek, nem lehet érvényesíteni, mivel a bíróság az adóhátraléki kimutatások valódiságát, illetve az azokban feltüntetett adókövetelés fenállását nem vizsgálják. (C. 1628/1913.) 5. A jelzálogos követelésnek a sorrendi tárgyaláson felszámítása és a kifogás alá nem vett tételek rovatába iktatása, főleg pedig a vonatkozó jegyzőkönyv berekesztése és aláírása után emelt kifogás elkésett. (G. 6416/1912.) = Közigazgatási határozatok. 1. Bérkocsis iparűzési jogától meg nem fosztható. Szabályrendelet alapján csakis hajtási jogosítvány megvonását lehet kimondani. (Belügyminiszter 1913. évi 301 sz. hat.) 2. Aki kivándorlásra készülő egyént váltókezességgel pénzhez juttat, kivándorlás elősegítésében bűnös. (Belügyminiszter 4011/1913. sz. hat.) 3. Ha rendőri büntetőügyben magánvádló a tárgyalásra nem idéztetik meg, az eljárás megsemmisítendő. (Beíügym. 4216/1913. hat.) 4. Kivándorlási kihágási ügyekben büntetőparancs kibocsátásának helye nincs. (Belügym. 4511/1913. hat.) 5. A 12 életévet meg nem haladott egyén ellen kihágási eljárás nem indítható. (Keresk. miniszter 46128/IV. D. sz.) = A biztosítás és a hirói gyakorlat cimen közhasznú és értékes munka hagyta el a sajtót. Szerzője CsongrádiSchopf Endre, a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácselnöki. A munka célja : a biztosításra vonatkozó összes joganyag teljes és rendszeres összefoglalása. Ezt a feladatát szerző kitűnően oldotta meg, mert a feldolgozott anyagot szerves egységben és könnyen hozzáférhető rendszerben állítja az olvasó elé. A munka főképen a gyakorlati jogászközönség igényeit szolgálja. Aüg van a jognak területe, melyen a birói gyakorlat oly sokoldalú és aprólékos munkát végzett volna, mint a biztosítási jog terén s ma már alig képzelhető oly kérdés, melyben bíróságaink állást ne foglaltak volna. Viszont jogéletünkben alig találunk a birói gyakorlat oly nagyfokú ingadozására, mint épen a biztositásjog területén. A szerző azzal, hogy a biztosítási judikaturát úgyszólván irányító budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék fellebbezési tanácsainak, továbbá a királyi Guria elvi jelentőségű és legújabb határozatait rendszerbe foglalva tárja elénk, biztos vezérfonalat ad birák, ügyvédek és a biztosító társaságok vezető embereinek a kezébe. Különösen nélkülözhetetlen a munka ügyvédeknek. Alig van az ügyvédi karnak olyan tagja, akár a fővárosban, akár a vidéken, akinek biztositásjoggal ne volna dolga. Nagy előnye a munkának, hogy az Apáthy-féle tervezet indokolását és az u. n. értekezleti jegyzőkönyvek nagybecsű és alig ismert anyagát is felöleli a tervezet eredeti szövegével együtt. A szerző gyakorlati értékéről tesz tanúságot, hogy közli a hazánkban működő biztosító társaságok jegyzékét, a tüzkárbiztositásra vonatkozó belügyminiszteri rendeleteket, a birói szemlére vonatkozó törvényes intézkedéseket és biztosítást érdeklő bélyeg- és illetéktörvényeket. A könyv végén kimerítő és bőséges tárgymutató áll rendelkezésre. A könyv a „Pátria" irodalmi vállalat és nyomdai r.-t. (Budapest, IX., Köztelek) kiadásában jelent meg. Megrendelhető a szerzőnél. I. A kolozsvári kir. Ítélőtáblánál 191á. évi december hó 17. és következő napjain előadott ügyek az alábbiak szerint elintézésben részesültek. Polgári szakosztályban. 721. Szilágyi Palkó Maxlan és neje — Orendi Dániel és neje szerződés teljesítése s jár. — r. m. v. 803. Harsányi P. László — Onetz Anna férj. Onetz Györgyné 608 K s jár. — hh. 866. Harsány P. László — özv. Zsurzs Simonné és tsai 58 K 88 f. s jár. — hh.