Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 51. szám - Elévülés és elbirtoklás. Jegyzetek az Optk. 1451- 1502. §.-aihoz. Befejező közlemény

VII. évfolyam. 51. szám. Kolozsvár, 1914. december 20. I KÖZLÖNY R KOLOZSVÁRI ÉS MRROSVRSRRHELYI KIR. ÍTÉLŐTRBLRK HRTRROZRTTRRRVRL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ÉS AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LAPJA Főmunkatársak: Dr. Biró Baláss, ügyvéd, Dr. Por de a Gyula, ügyvéd, Dr. Tóth György, kir. törv.-széki biró. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dr. Papp Jóssef, ügyvéd, a Kolozsvári Ügyvédi Kamara elnöke, Kolozsvár sz. kir. város tb. főügyésze. Rovatvezetők: Dr. Szitás jfenő és Dr. Stefáni Károly. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Deák Ferencz-utcza 42. szám. Megjelen minden vasárnapon. Előfisetési-dif: Egész évre 16 K. Félévre .... 8 K. Negyedévre .... 4 K. Késiratok bérmentve a szerkesztőséghez. Előfisetések és hirdetések a kiadóhivatallá: intézendök. TARTALOMJEGYZÉK : Elévülés és elbirtoklás. (Jegyzetek az Optkv. 1451 —1501. §-aihoz.) Irta: dr. Szitás Jenő, m. kir. törvényszéki albiró. (Befejező közi.) — Az E. Al. E. jogi szakosztályának munkássága. — Jogirodalom. KÜLÖNFÉLÉK. X Elévülés és elbirtoklás. y (Jegyzetek az Optk. 1451—1502. §-aihoz.) Irta: dr. Szitás Jenő, kir. járásbirósági albiró. ^(Befejező közlemény.) 1498. §. Aki valamely dolgot vagy jogot elbirtokolt, az előbbi tulajdonos ellen a bíróságnál a tulajdon odaitéltetését kérheti s a neki itélt jogot, amennyiben ez a nyilvánkönyvek tárgyát tenné, azokba be is kebelezietheti. 1499. §. Hasonló módon eszközölheti az elévülési idő lefolyta után a kötelezett a nyilvánkönyvekbe beiktatott kötelezettsége kitöröltetését, vagy a jogosítottat eddig illetett jognak és az arról kiadott okiratoknak érvénytelenítését. Az elbirtoklás hatálya abban áll, hogy azáltal joggá lesz az, ami addig jognak csak 1 .tszott és pedig abban a terjedelemben, au int biratott, tehát minden tartozékaival s terheivel együtt. Védelmére a keresetindítás szükségtelen, mivel a birtokos magát szükség eseten az elbirtoklás kifogásával (1501. §.) védelmezheti. Ha azonban az elbirtoklás tárgyát nyilvánkönyvi jog képezi, az előbbi tulajdonossal szemben a jog megítélését és nyilvánkönyvi bekebelezését (436. §.) kell kérni. Hasonló elvek jönnek alkalmazásba az elévülés tekintetében is. 1500. §. De az elbirtoklás vagy elévülés által szerzett jog annak, ki a nyilván könyvekhez biztóban, valamely dolgot vagy jogot még annak bekeblezése előtt szerzett meg, kárára nem válhatik. Az elbirtoklás vagy elévülés által szerzett jog mindenkivel szemben megszere/.tetik. Azt tehát a befejezés után mástól senki sem szerezheti meg. Ezen, az ingókra a 367. §-ban irt esettől eltekintve, feltétlenül alkalmazandó elven rést üt a telekkönyvi közhitel intézményéből magyarázható 1500. §-ban foglalt rendelkezés. E §. azonban csak a jóhiszemű tkvi szerzőnek nyújt védelmet, tehát annak, aki bizhatott a tkvben, aki a tkvi szerzéssel magát az ingatlant is átkapta, vagy aki alaposan hihette, hogy más a tkvi tulajdonos jogán vagy annak nevében birja az ingatlant. Ingyenes ügyletet az 1500. §. védelemben nem egyesit. Az ingyenszerző tehát az elbirtoklónak jóhiszeműsége esetén is engedni kénytelen Egyébiránt e §. nemcsak a tulajdonjog, hanem bármely jog szerzésére vonatkozik. Kérdéses, hogy van e az elbirtoklónak a tkvi jogszerző jóhiszeműsége esetén azzal szemben, akinek a jogát elbirtokolta, megtérítésre igénye? Az elbirtokló tulajdonjogára, tekintettel a kérdésre, igenleges választ kell adnunk. A megtérítés lehet kártérítés, ha a tulajdonos tudta az elbirtoklást (1295. §.) s lehet gazdagodási felelősség, ha arról tudomása nem volt (1447. §.). II. Az optkv. 1500. §-ában kifejezést nyert jogelvnél fogva, a be nem kebelezett dologi jog is hatályos olyan telekkönyvi jogszerző ellenében, aki a be nem kebelezett dologi jog fennállásáról a tkvi jogszer/.és időpontjában tudott. (Mv. 1911. G. 18.) Az optkv. 1500. § ában létesített telekkönyvi elbirtoklási jogvédelem már ezen törvényhely mondattani szerkesztésénél is „de, stb." egyenesen az 1498. és 1499. §-ok rendelkezéseivel van viszonylatba hozva. (Ko. 1912. G. 231.). Árverési vevővel szemben a rosszhiszeműség nem állapitható meg az alapon, hogy harmadik személyek tkvön kívüli jogáról s birtoklásáról tudtak, hanem azt kell bizonyítani, hogy magának az árverésnek kieszközlése, valamint annak foganatosítása a jelzálogos hitelezővel a felperes jogárwik sérelmére irányuló összejátszás folytán történt s erről az árverési vevő tudott. (Mv. 1912. G. 317.). Az 1500. §-ra az hivatkozhat, aki a vétel alkalmával rendes gondossággal utána járt annak, vájjon a vétel tárgyát képező ingatlan az eladók birtokában van-e, vagyis, hogy az utóbniakat valóban teljes tulajdonjoggal illeti. (Ko. 1908. G. 64.). A/, elbirtoklás által megszerzett jog annak hátrányára nem szolgálhat, ki a telekkönyvekben bizva, valamely dolgot még az illető jog bekebelezése előtt megszerzett, de hotry valaki a nyilvánkönyvekben bizva cselekedett: csak akkor állapítható még ha a szerzett szolgalmi jog fennállásáról más uton tudomást nem szerzett, vagy kellő gondosság mellett tudomást nem szerezhetett. (C. 5448/1886.). A jóhiszemű vevővel szemben a korábbi telekkönyvön kívüli elbirtoklás megszakad. (C. 5727/1898.). A rosszhiszemüieg szerzett tulajdonjogi bejegyzés az elbirtoklás félbeszakítására nem alkalmas; a megtartott"árverés egymagában a folyó elbirtoklást meg nem akadályozza (C 5404 —1899.). Alperesnek az elbirtoklás állal szerzett joga érvényesítését az optkv. 1500. §-a nem zárja ki felperessel szemben, miután alperes, aki a 30 évet meghaladó idő óta az ingatlan tényleges birtokosa, ugyanazon községben lakik s mint ilyen meggyőződést szerezhetett a tényleges birtokállapotról. (C. 1873/1896.). Az elbirtoklás félbeszakittatik, ha az elbirtokló tűri, hogy az ingatlan az elbirtoklási idő alatt telekkönyvileg másnak nevére Írassék, másnak hagyatékába leltároztassék és hagvatékbirósá^ilag másnak átadassék. (C. 2857/1891.). A telekkönyvi szerző jóhiszemünek vélelmezendő (C 9788 —1897. Gr. VIII. 182.). ' ) ' ™ Az 1500. §. az elévülés és elbirtoklás által szerzett jognak érvényesítését csak az ellen zárja ki, aki csupán a nyi'vánkonyvekben birtokában szerzett telekkönyvi tulajdonjogot • ezen feltétel azonban nyilván hiányzik akkor, ha a tulajdont szerző meggyőződött vagy kellő figyelem mellett meggyözödheteU volna arról, hogy a szolgalom tényleg gyakoroltatott, mert ily esetben az uj szerződő a nyilvánkönyv által félre nem vezettethetik és a nyilvankönyvbe való bizalom vele semmi esetben sem hitetffA^T^/Wes láthalólag e^011-^--,