Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 51. szám - Az E. M. E. jogi szakosztályának munkássága

354. oidal. 51. szám. 1501. §. Az elévülés, a felek ellenvetése nélkül, hivatalból teJcintetbe nem veendő. I. Az elévülés csak a felek kifogása folytán vehető igénvbe. (1501. §.). II. Az elévülés hivatalból figyelembe nem vehető s a felülvizsg. kérésben már fel nem hozható. (Mv. 1896. G. 40.) Az elévülés csak annak a félnek kifejezett kifogása következtében vehető figvelembe, akinek javára szolgál. (C. 8318 —1895.). A záros határidőket a bíróságnak hivatalból is figvelembe kell vennie. (Mv. 1910. G. 162.). A kereset elutasítása iránt előterjesztett kérelemben az elévülési kifogás bennfoglaltnak nem tekinthető. (C. 1674/1904.). Az elbirtoklás hivatalból nem észlelhető. (C. 6914/1889.) A kamat elévülése hivatalból figyelembe nem vehető. (Ko. 1898. G. 94.). Abban az állításban, hogy a k*mat csak a kereset beadásától jár, az elévülési kifogás is bennfoglaltatik. (G. 5444/1903.). Az elsőbiróság felperest keresetével alperes érdemi kifogásai alapján, azonban a kereseti követelés elévült voltára alapított kifogás mellőzésével és annak megállapítása mellett, hogy a kereseti jog el nem évült, utasította el; az ítéletnek ezen része ellen alperes felebbezéssel nem élvén s így a kereseti követelés elévült voltára alapiiott kifogásukkal jogérvényesen elutasittattak; a miért is a kir. tábla ezt a. kifogást többé elbírálás tárgyává nem teheti s a kereset pusztán az elévülésre alapított kifogás alapján a többi kifogások érdembeni elbírálása nélkül el nem utasítható. (G. 186/1904.). Az elévülés hivatalból figyelembe nem vehető s annak alapján előterjeszthető kifogás csak személvesen gyakorolható. (Ko. 3908. G. 201.). Törvénykezési gyakorlat szerint az elévülési kifogásnak, mint jogkérdést, a követelési jog megszűntét érintő kifogásnak — puszta felhozása és érvényesítése — az 1881. évi LIX. t.-c. 69. §. 2. pontjára fektetett perújítás esetén, perujitási alapul egymagában nem szolgálhat. (Mv. 1909. G. 194.). 1502. §. Az elévülésről sem előre lemondani, sem a törvények által határozottnál hosszabb elévülési határidőt kikötni nem lehet. I. A már befejeződött elévülésről való lemondást a törvény nem tiltja. Úgyszintén azt sem, hogy a törvényben meghatározott időnél rövidebb elévülési idő szerződésileg kiköttessék, ami azonban már nem elévülés, hanem időhatár (dies), melyre nézve nem az elévülés szabályai, hanem a felek megállapodásai irányadók. Az előbbi kétfélekép történhetik: kifejezetten vagy hallgatagon. Amaz pl. olyképen, hogy az adós az elévült tartozását elismeri, emez viszont pl. ugy, hogy az elévült tartozást kifizeti vagy a per rendén az elévülést kifogásként felhozni (1501. §.) elmulasztja. II. A törvényben meghatározott elévülési idő meg nem hosszabbítható következően az adóslevélben foglalt olyan intézkedés, mellyel a kölcsön kamatának elévülésére a törvény által meghatározott határidő meghosszabbítása céloztatik. érvénytelen. (C. 1895. G. 45.). Az elévülés addig, mig be nem fejeződik, nem biztosit szerzett jog jellegével biró igényt annak, akinek javára folyik, ebből következik, hogyha a hatályban levő elévülési idő ujabb törvényes intézkedés által meghosszabbittatik, az elévülési idő meghosszabbítását egyéb intézkedés hiányában a még el nem évült összes igényekre kiterjedőnek kell tekinteni. (G. 38/1900.). Elévült követelésre vonatkozó fizetési Ígérettel szemben nem lehet az előző időre vonatkoz'an elévülési kifogással élni, mert ez visszavonása lenne az elévülési kifogásról való előzetes lemondásnak. (Ko. 1906. G. 143.). Szerződéses viszony keretében a szerződésből folyó jogok elévülési idejének megszorítása az általános magánjog szabályaiba nem ütközik. (Bp. 1909. G. 4.) / az E. M. E. jogi szakosztályánál! munkássága. Az érdeklődők előtt fölösleges a jogi szakosztály eddigi működését ismertetni. Az illetékes helyen is nagy elismerésre méltatott tudományos munkálkodást immár (5) vaskos kötet őrzi a jövő számára. Jelenleg a szakosztály kiadmányainak VI. kötete van nyomás alatt és nagyon örvendenénk, ha a könyv remélhető gyors megjelenésével egyidejűleg a háború is — a mi győzelmünkkel — véget érhetne. Szóval a szakosztály elnöksége a háború kitörése óta is lankadatlanul munkálkodott és zajtalan munkálkodásának mostani eredménye épen oly jogterületre fog vonatkozni, amely Angliát nagy izgalomban tartja. Az ősindus jog kódexe: Manu törvénykönyve kerül rövid idő alatt a könyvpiacra. A szakosztály, kitűzött céljához híven, jogászi szempontból a figyelmet oly irányban kívánja felhívni, amely a keleti kérdés folytán a nagy világproblémák szintere. * Kultúránkkal mindig a nyugati kultúrához igazódtunk s | jogi életünk szabályait is onnan ültettük át, de kár volt tekinte 1 tünket korábban nem fordítani kelet felé, ahol őseink bölcsője rengett, s ahol számunkra sok értékelni való kincs rejtőzött. A világháború, ez a legnagyobb emberi kataklisma tanított meg arra, hogy keleti irányban is volt és van keresni valónk. A társadalmi és gazdasági élet szabályainak mesterei: a jogászok sem zárkózhatnak el a keleti jogélet megismerése elől, mert a gazdasági vonatkozások megnövekedésével a jogélet is meg fog élénkülni. Ennek a ma kézzelfogható igazságnak a Szakosztály volt első hirdetője és ily irányú tevékenységének a már két éve kiadott „Török Alkotmánytörvények" letagadhatatlan bizonyítékát i képezik. Rámutathatunk arra is, hogy a szakosztály 1912. évi nov. I hó 18-án, a szakosztály elnökének kezdeményezésére, a „Török Alkotmánytörvények" fordítójának közreműködésével fényes sikerű felolvasó estélyt tartott az aulában. Az E. M. E. 1911. évi évkönyvében a szakosztály jelentése | (105. lap) a kiadványokra nézve követendő irányt ekkép kör| vonalozta: „Egyfelől arra kell törekednünk, hogy az asszirologia j és papirologia értékes eredményeit s általában a régi kultúra | törvényeit az viredetiböl tudományos értékű fordításokban ültessük át.... De a jelenleg létező s velünk szomszédos (keleti) államok törvényei iránt sem lehetünk teljesen közömbösek. Ma, amidőn az ipar és kereskedelem a forqalmi eszközök tökéletesedése következ| tében csak a vámvonalakat ismeri, de a területbeli távolságokat j kevéssel ezelőtt még alig képzelt módon csökkentette; ma. amikor | a törvényhozások irányzata a nemzetközi jog fejlesztésében mind \ határozottabban jut kifejezésre, azt hisszük, hogy a velünk szomszédos keleti államok törvényeinek közretitésével helyes célt szolI qálunk." Ennek az irányzatnak a „Török Alkotmánytörvények" csak | előhírnökei voltak. Ugyancsak ennek a gondolatnak a továbbfejlesztését tartalmazza az az állásfoglalás is, hogy a szakosztály — hazánk helyzetére tekintettel — adjon megbízást az úgynevezett Balkánállamok jogrendszerének feldolgozására. Ennek értelmében a romániai, bolgár, szerb, görög, montenegrói joganyag kerülne rendszeres feldolgozásra, amely rendszeres feldolgozás mellett az egyes foyitosabb törvények is lefordittatnának. Ezen munkaprogrammnál az élő-jog veendő figyelembe, számolva gazdasági viszonyainkkal és azzal, hogy kereskedelmünk, iparunk természetszerű működési tere a jelzett államokban kell, hogy legyen. Kifej ezésre lett juttatva a szakosztálynak 1912. évi egvik ülésén az a gondolat is: vajha sikerülne szakosztályunknak a jelzett tudományos, de gyakorlati fontosságú munkájának végzésénél megnyerni a jelzett államok jogászférfiait is, ugy, hogy szakosztályunk közvetlen szellemi összeköttetésbe lépne a jelzett államok tudományt mivelő jogászaival. A ma világháborúja megakasztotta az évek óta előkészített nagyszabású terv megvalósítását, de erősen hisszük, ho^v a háború után a megkezdett uton gyorsabb lépésekkel fogunk haladni, mert ezt fogja parancsolni a remélhető szükségesség. E kérdéseket most időszerűségüknél fogva vetettük föl s akármi lesz is a kivitel eredménye: a kezdeményezés dicsősége feltétlenül az E. M. E. jogi szakosztályát illeti minden időkre I* Reméljük, hogy a beállandó kedvező alakulatok a terv megvalósítását előnyösen fogják befolyásolni. A Balkán-államokkal köthető ipari és kereskedelmi vonatkozású szerződések a vonatkozó törvények ismeretét is feltételezik és különösen a követelések behajtására vonatkozó eljárások fogják az illetékes köröket érdekelni. * A budapesti Jogászegylet kiadmányai között csak legújabban jelent meg a Boszniában alkalmazást találó törvények egy része.