Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 49. szám - Negyedik moratóriumi rendelet

344. oidal. Brdélyréigi tóriumot kiván igénybe venni, a másik fél a szerződéstől elállhat; elállása azonban csak ugy hatályos, ha azt a pénztartozással terhelt féllel szemben haladéktalanul (vétkes késlekedés nélkül) kijelenti. Ugyanígy ellállhat a szerződéstől a pénztartozással terhelt fél is, ha a másik fél a lejáratkor csak az esetre hajlandó teljesíteni, ha a pénztartozással terhelt fél lemond arról, hogy a saját tartozására nézve moratóriumot vegyen igénybe s ha egyszersmind ugyanabból a szerződésből vagy hasonló tárgyú szerződésekből eredő hátralékos tartozását teljesiti. Ha a nem-pénzbeli szolgáltatásnak részletekben kell történnie, az 1. és a 2. bekezdés szerint elállani csak az esedékes részlet tekintetében lehet; az egész szerződés tekintetében pedig csak akkor, ha a szolgáltatás oszthatatlan. 14. g. Az elállás joga a nem-pénzbeli szolgáltatásra kötelezett felet akkor is megilleti, ha a pénztartozással terhelt felet már a teljesítés felajánlása előtt nyolc napi határidő kitűzésével nyilatkozatra hívta fel aziránt, hogy hajlandó-e tartozását moratórium igénybevétele nélkül (13. §. 1. bekezdése) teljesíteni, a határidő pedig sikertelenül telt le. Ugyanez az előzetes elállási jog megilleti a pénztartozással terhelt felet is, ha a másik felet nyolc napi határidő kitűzésével nyilatkozatra hivta fel aziránt, hogy a lejáratkor kész-e abban az esetben is teljesíteni, ha a pénztartozással terhelt fél moratóriumot vesz igénybe (13. §. 2. bekezdése), a határidő pedig sikertelenül telt le. Az elállást az 1. és a 2. bekezdés eseteiben magában a felhívásban előre is ki lehet jelenteni. A felhívott fél nyilatkozata nem késett el, ha a fél az azt tartalmazó ajánlott levelet a nyolcnapi határidő alatt postára adta. Az 1. és a 2. bekezdésben emiitett felhívásnak nincs helye, amennyiben a nem-pénzbeli szolgáltatás csak 1915. évi január hó 31. napja után válik esedékessé. A 13. §. 3. bekezdésének szabályát e §. eseteiben is megfelelően alkalmazni kell, azzal a hozzáadással, hogy az elállás jogát csak azon részletek tekintetében lehet gyakorolni, a melyekre a felhívás kiterjed és az előbbi bekezdés értelmében nincs kizárva. 15. g. Ha az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kötött kétoldalú szerződés alapján nem pénzbeli szolgáltatásra köielezett fél késznek nyilatkozik arra, hogy a szolgáltatást a lejáratkor abban az esetben is teljesiti, ha a pénztartozással terhelt fél moratóriumot vesz igénybe (i3. §. 2. bekezdése), a szerződés érintetlenül marad, a pénztartozással terhelt fél azonban saját tartozására nézve a moratóriumot még akkor is igénybe veheti, ha a pénztartozás lejáratkor már nem esnék a jelenleg fennálló moratórium alá, de a moratórium esetleges meghoszszabbitása vagy megszüntetése tárgyában kiadandó rendelet értelmében részesül halasztásban. Itt. g. Az állam vagy állami intézmények és vállalatok részére szükséges szállítások iránt elvállalt kötelezettségek teljesítését a 12—15. §-ok szabályai nem érintik; az ilyen kötelezettséget a fél a moratóriumra való tekintet nélkül köteles teljesíteni. Nem terjednek ki a 12—15. §-ok szabályai az olyan kétoldalú szerződésekre sem, amelyeknél a pénztartozás lejáratára való tekintet nélkül ki van véve a moratórium alól. A 12—15. §-ok szabályai ingatlanok adásvételére azzal a módosítással terjednek ki, hogy elállásnak más megállapodás hiányában nincs helye, ha a vevő az ingatlannak birtokába lépett. Ha a vevő a vételárra nézve moratóriumot vesz igénybe, az eladó akár a tulajdonjognak a vevő javára történő bejegyzésével egyidejűleg, akár az után a vételárhátraléknak az ingatlanon jelzálogjoggal való biztosítását erre irányuló szerződési kikötés nélkül is követelheti. IV. A bérleti viszonyra vonatkozó rendelkezések. 1T. g. Lakás vagy egyéb helyiség bérbeadója a moratóriumi rendelet fennállásának ideje alatt a részére a szerződésben, szabályrendeletben vagy más jogszabályban biztosított azt a jogot, hogy a bér nemfizetése esetére a bérletet a szerződés felbontásával vagy rendkívüli felmondással megszüntethesse, heti vagy havi bérleteknél egyáltalában nem, hosszabb tartamú bérleteknél pedig csak moratórium alá nem eső bér nem fizetése okából és ez alapon is csak akkor gyakorolhatja, ha a bérlő a folyó bérösszegnek egy-egy hónapra eső részét minden hónap ötödik napjának elteltéig meg nem fizeti. Ez a jog azonban az illető bérleti időszak utolsó hónapjának tizedik napja után többé nem gyakorolható. Az előbbi bekezdés rendelkezései a moratórium alá nem fső bértartozásokat nem helyezik moratórium alá, tehát nem r Jogi Kttzinny 49. szám. I i érintik egyebek közt a bérbeadónak azt a jogát sem, hogy ily, bérkövetelését az egész bérösszeg erejéig érvényesíthesse. A bérbeadó a bérnek a lejáratkor ki nem egyenlített része után késedelmi kamatot követelhet. Az 1. bekezdés szabálya lakásbérlet esetében nem áll, ha a bérlő szolgálati vagy alkalmazási viszonyából kifolyóan lakpénzben részesül és a felvett lakpénzt nem fordítja a bértartozás teljesítésére. 1H. g. Főbérlet esetében a főbérbeadó a bér nemfizetése okából nem szüntetheti meg a főbérlővel kötött bérleti szerződést, ha a főbérlő kimutatja, hogy a bérösszegnek hátralékos részét — rendelkezésére álló egyéb vagyon hiányában — azért nem egyenlithette ki, mert a hátralékos bérnek megfelelő összeget az ő bérlői az őket megillető moratórium következtében nem fizették meg. A 17. §. 2. bekezdése erre az esetre is áll. Főbérlet e rendelet értelmében az olyan szerződés, amelynél fogva valaki (a főbérlő) több lakásból álló házat vagy a házban több lakást bérel abból a célból, hogy másnak bérbeadja. 19. g. Ha a főbérbeadó a főbérleti szerződést (18. §. 2. bekezdése) akár felmondással, akár anélkül megszünteti, a megszüntetés alapján nem követelheti a főbérlő bérlőjétől a bérben birt helyiség visszabocsátását, hacsak oly körülmény nem forog fenn, amelynek alapján ezt figyelemmel a 4. §. 8. pontjának és a 17. §-nak szabályaira — a főbérlő is követelhette volna tőle. 20. g. Ha főbérlet esetében (18. §. 2. bekezdése) a főbérlőt a bértartozásra nézve moratórium illeti meg, a főbérbeadónak törvényes zálogjoga van a főbérlönek saját bérlője ellen fennálló bérkövetelésén ; a főbérlő bérlője azonban a folyó bért mindaddig hatályosan fizetheti a főbérlő kezéhez, amig a főbérbeadó őt ettől el nem tiltja. Az eltiltás után a főbérbeadó a főbérlönek saját bérlőjével szemben fennálló törvényes zálogjogát gyakorolhatja. A főbérlönek e zálogjogról való lemondása vagy a főbérlő és az ő bérlője közötti oly megállapodás, mely e zálogjogot kizárja vagy korlátozza, a főbérbeadóval szemben hatálytalan. E §. szabályait egyes lakásnak vagy lakásrésznek albérletbeadása esetére is megfelelően kell alkalmazni. V. Kivételes rendelkezések a háborús események által közvetlenül érintett adósok tekintetében. 21. g. A nemteljesités esetére megállapított jogkövetkezmények — a késedelmi kamat fizetésére irányuló kötelezettséget kivéve — nem állanak be azon idő alatt, amig az adós lakóhelyén vagy üzleti telepén a bíróság működése a háborús események következtében szünetel. 22. g. Ha az adós kimutatja, hogy ellenséges betörés vagy az ennek nyomában járó események következtében az ezek által érintett vidéken levő vagyonában olyan kárt szenvedett, amely miatt pénztartozását — saját vagy vele szemben eltartásra jogosult hozzátartozói megélhetésének vagy gazdasági vállalata, vagy üzeme folytathatásának veszélyeztetése nélkül — teljesíteni nem képes, a bíróság az adós kérelmére moratórium alá nem eső pénztartozása tekintetében, a tartozás keletkezésének idejére való tekintet nélkül, a teljesítési határidőt oly idővel hosszabbithatja meg, amely alatt az adós teljesítőképességének helyreállása várható. Ha a bíróság által engedett halasztás túlterjed azon a napon, amelyet a minisztériumnak a moratóriumot megszüntető rendelete erre való tekintettel meg fog állapítani, a halasztás a most említett napon megszűnik. A bíróság a teljesítési határidő meghosszabbítását akár az egész követelésre, akár annak egy részére mondhatja ki és a meghosszabbítást szabad belátása szerint megállapított biztosítéktól teheti függővé. Az 1. bekezdésnek megfelelően meghosszabbíthatja a bíróság az adós olyan pénztartozásnak a teljesítési határidejét is a mely 1914. évi aug. hó 1. napja előtt keletkezett jogcímen alapul ugyan, de a jelen rendelet 4. §-ának 2., 8., 9., 12., 13. és 18. pontja vagy az 5. §. értelmében ki van véve a moratórium alól, ha a tartozás az adósnak olyan gazdasági vállalatával vagy üzemével kapcsolatos, amelyre nézve az adós kereskedelemügyi miniszter által kiállított bizonyitványnyal kimutatja, hogy a vállalatot vagy üzemet a háborús események következtében szüneteltetni kénytelen, vagy hogy a vállalat vagy üzem túlnyomóan a vamkülföldre vagy Bosznia és Herczegovinának vagy a birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak és országoknak a háborús események által érintett vidékeire való kivitelre szánt árukat állit elő vagy szállít, vagy hogy általában a vállalatban vagy üzemben előállított árukat a háborús események következtében hosszabb ideig nem volt képes forgalomba hozni. Az előbbi bekezdés szabálya kiterjed a gyógyfürdőkre és az idegenforgalomra alapitott más olyan vállalatokra is( amelyeknek idényhez kötött üzemét a háborús események követktetében