Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 48. szám - Elévülés és elbirtoklás. Jegyzetek az Optk. 1451- 1502. §-aihoz

338. oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny 48. szám. Töltse be ez érzés az iskolát, amelyben arra nevelik a nemzeteket, amire a gondviselés predesztinálta. VI. Vajha e sorok mindenkinek lelkében a lelkiismeret szunynyadó érzéseit felébresztenék.. . >( Elévülés és Blbiptaklás. \(jegyzetek az Optk. 1451—1502. §-aihoz.) Irta: dr. Szitás Jenő, kir. járásbirósági albiró. (Folytatás.) A fizetésképtelen adós jogcselekményének csődön kivül való megtámadására irányzott kereset annál az oknál fogva, hogy a hitelező a megtámadott jogügylet által megrövidítést szenvedhet, még nem válik kártérítési keresetté. Mert a hitelező nem kártérítést keres, hanem csak azt követeli, hogy követelését az elidegenített vagyonból ugy elégíthesse ki, mintha az a vagvon, melv kielégítési alapul szolgál, még mindig az adósnál volna. (Mv. 1907. G. 135.) A fizetés természetével biró követelésre nézve a kártérítésre megállapított rendkívüli három évi elévülési idő nem alkalmazható. (Ko. 1903. G. 108.) Ha a kártalanítási követelés büntetendő cselekményből származik, a követelés elévülése csak a büntető Ítélet meghozatalával kezdődik, minthogy a károsult csak akkor jön tudomására a károsító kilétének. (C. 5504/1884.) A testisértésre alapított kártérítési kereset elévülésének kezdőpontja a sérülés megtörténte. (Mv. 1902. G. 106.) A kereset beadását megelőző három évet meghaladó időre elvont haszon nem il élhető meg. (Ko. 1897. G. 24.) Csődön kivüli megtámadásra a kártérítési elévülési szabály nem alkalmazható. (Mv. 1907. G. 135.) Erdei kártételek megtérítésére irányuló kereseti jognak az Optkv. 1489. §-ában megszabott elévülési idejét megszakítja ama körülmény, ha felperes a jelzett cselekmény megtorlása miatt az elévülési időn belül az illetékes járásbíróságnál bűnvádi feljelentést telt a kárttevő alperes ellen s keresetét a büntető ügyben hozott véghatározat kézbesítésétől számított elévülési időn belül beadhatja, ha a kárttevő alperes a büntető cselekményben vétkesnek ki nem mondatott is. (C. 2642/1893.) A mezei kár érvényesítése iránti jog a kár megtörténtétől számítandó hat hónap alatt évül el akkor is, ha a kár 60 koronát meghalad. (D. 1910. G. II. 350.) Községi előljáró fegyelmi határozattal megállapitott kötelezettsége nem az 1489. §-ban meghatározott három évi, hanem a rendes elévülési idő alá esik. (T. 1905. G. 140.) Ha a munkaadó, akit az alkalmazottja álta! szenvedett testisérülések által okozott károkért alkalmazottjaival szemben esetleg felelősség terhel, a testisérülést szenvedett alkalmazottját, a sérülés következtében csökkent munkaképessége mellett és addigi kedvezményeivel felérő, vagy a sérülés következtében csökkent munkaképességének megfelelő kedvezménynél magasabb összegű javadalommal a sérülés után is alkalmazza és ezzel a sérültnek a munkaképessége csökkenéseért az ellenértéket kiszolgáltatja, a munkaadónak ez a ténye a sérült alkalmazott esetleges kártérítési igényének elismerésével azonos hatályú ; ennélfogva a kértéritési követelés elévülése csak akkor veszi kezdetét, mikor a munkaadó alkalmazottját a szolgálatból végleg elbocsátotta. (C. 2733/1907.) 1493. elődjének nem birtoklási, hanem elbirtoklási idejét számithatja be, tehát azt az időt, mit az elődje a maga javára, ha az elbirtoklást maga fejezi be, elbirtokló időként számithatott volna. Ha többszörös utódlás forog fenn az elbirtoklásra megkívánt idő alatt, valamennyi elődnek birtoklási ideje összeszámítható, ha az utódlás kifejtett kelléke, mindenik utódlás fennforog. Ezen szabály a 30, illetve 40 évi elbirtoklási időnél módosulást szenved annyiban, hogy ez esetben a jogszerű cím kimutatása szükségtelen. Megjegyzendő, hogy élők közti ügylettel vagy hozománnyal történő birlokátruházás esetén a birtok minősége nem szükségképen száll át az utódra, épen ezért előfordulhat, hogy a jogszerűtlen birtok az utódra nézve jogszerű, a rosszhiszemű pedig jóhiszemű, az álbirtok valódi lesz és megfordítva. Ezzel szemben az öröklés (universalis successió) esetében, az utód az örökhagyó birtokát folytatván, a birtok minősége (jogszerű, jóhiszemű, valódi stb.) is átszállás tárgyát képezi. Az elévülésnél, annak lényegére tekintettel, a kötelezett jó- vagy rosszhiszeműsége figyelembe nem jön. II. Az elbirtoklást s a jogelőd elbirtoklási idejének beszámítását nem a roKoni viszony, hanem csak az abból folyó (annak alapján) megállapítandó rosszhiszeműség zárja ki. (Ko. 1912. G. 12.) 1494. §. Oly személyek ellen, kik lelki tehetségeik hiánya miatt jogaik igazgatására, magok nem képesek, mint árvák, őrültek és kábák ellen, az elbirlokHsi vagy elévülési idő. hacsak e személyeknelc törvényes képviselőik nincsenek, el nem kezdődhetik. A már elkezdődött elbirtoklási vagy elévülési idő foly ugyan, de soha előbb, mint két esztendő múlva az akadályok elhárítása után be nem végeztethetik. 1495. §. Hasordóul a házastársak között, továbbá ggermekek vagy gyámság alattiak és szüleik vagy gyámjaik között is, mig az elsők házassági szövetségben, az utóbbiak szülői vagy gyámi hatalom alatt állanak, (ÍZ elbirtoklás vagy elévülés sem el nem kezdethetik, sem nem folytathatik. Ki valami dolgot jogszerű és jóhiszemű birtokostól jóhiszemmel vesz át, az mint utód jogosítva van előde elbirtoklási idejét is beszámítani (1363. §.). Ugyanez áll az elévülés idejére nézve is. Harminc vagy negyven évi elbirtoklásnál ezen beszámításnak jogszerű cím nélkül is s a tulajdonképeni elévülésnél még jóhiszem vagy vétlen tudatlanság nélkül is van helye. I. Ezen §. a birtokos személyében az elbirtoklási idő tartama alatt beálló változásokról intézkedik. Ezek a változások bekövetkezhetnek akár élők közti ügylet folytán, akár pedig a birtokos elhalálozása következtében. Minden esetben a birtoknak jogszerü, jóhiszemű és valódinak kell lennie. Ez a birtokutódlás egyik követelménye. A másik követelménye pedig az, hogy az átszállás maga jogszerű és jóhiszemű legyen. Ha tehát az előd rosszhiszemű volt, annak elbirtoklási ideje még a jóhiszemű utód által sem számitható be. Ily esetben az elbirtoklás csak utód birtokbalépésével kezdődik. (1463. §.) Az utód tehát az 1496. Polgári vagy hadiszolgálatbani távollét miatt, vagy igazságszolgáltatás teljes megszűntével, péld. kórvész vagy háború idejében, az elbirtoklásnak vagy elévülésnek nemcsak kezdete, \ hanem mig ezen akadály tart, folytatása is megakad. I. Az 1494—1496. §§. az 1497. § al együtt az elbirtoklás i és elévülés szüneteléséről rendelkezik, mely alatt azt értjük, j hogy az elbirtok'ási és elévülési idő az alatt nem folyik. Ez a i szünetelés háromféle: 1. a határidő kezdőpontja eltolódik (1494 1496. §§.), 2. a határidő továbbfolytatása fennakad (1495—1496. I §§.) és 3. az idő befejezése nyúlik el későbbi időpontig (1494. §.) Ad. 1. Eltolódik az elbirtoklási és elévülési idő, tehát el ; nem kezdődik: a) oly személyek ellen, kik lelki tehetségük hiánya j folytán ügyeiket igazgatni nem képesek azon idő alatt, mig töri vényes képviselőjük nincsen, b) a házastársi, szülői és gyámi | viszony tartama alatt a házastársak, szülők és gyámok között és ' c) polgári és hadiszolgálatban távollevőkkel szemben és az igazI ságszolgáltatás teljes szüneteltetése alatt. A lelki tehetség hiányával biró személyek közt (1494. §.) , felsorolt árvák alatt azok, kik atyai hatalom alatt állanak, nem érte'nek (149—1529., 1634. §§.). Úgyszintén a jogi személyek sem (1472., 1482. §§.). Ha az 1494. §. alá sorozott személyek ellenében az elbirtoklás vagy elévülés oly időben kezdődött meg, midőn törvényes képviselettel bírtak, ez foly tovább még akkor is, ha a törvényes képviselet megszűnt, ily esetben azonban a befejezés tolódik ki. (L. alább). Az érvénytelenített és felbontott házasság esetén a 1495. §. nem nyer alkalmazást. Ellenben alkalmazandó az a gyermekek és gyámság alatti személyekre szülőik és gyámjaik ellenében akkor is, ha ez a viszony a nagykorúság elérte után is fennáll. (173. §.). A távollét (1496. §.) közelebbi értelme tekintetében az 1475. §-nál mondottakra maiunk azzal, hogy állami szolgálatnak veendő a közös minisztériumokban (1868 : XII. t.-c), vagy az annektált tartományokban teljesített szolgálat is. A távollevőnek az ellene folyó elbirtoklásról vagy elévülésről való tudomása az 1496. §-ban foglalt kedvezmény elvesztését vonja maga után. Ad. 2. Megakad a már elkezdett elbirtoklás és elévülés az 1495. és 1496. §§. esetében. Ha tehát azok, kik között az elbirtoklás és elévülés kezdetét vette, egymással házasságra lépnek vagy gyámi és gyámolti kapcsolatba jutnak, vagy ha azok, kik ellen az elbirtoklás vagy elévülés megkezdődött, állami szolga-