Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 48. szám - Elévülés és elbirtoklás. Jegyzetek az Optk. 1451- 1502. §-aihoz

48. szám. ErdéIyrés#i Jogi Köziöny 399. oldaL latban az országból eltávoznak, ezekkel szemben a megkezdődött elbirtoklás vagy elévülés, amíg ez az állapot tart, nem folytatódik. Hasonló a helyzet azon a területen, ahol a biróság működése teljesen szünetel. Ad. 3. Az 1479. §-ban irt személyek ellenében a már megkezdett elbirtoklás, illetve elévülés folytatódik még akkor is, ha az elbirtoklás vagy elévülés megkezdése után törvényes képviselőjük ebbeli minősége megszűnik, csakhogy amig ez az állapot tart, az elbirtoklási idő be nem fejeztetik. A befejezés kitolása tehát csak ott van valójában, ahol a szünetelést előidéző ok oly időben következik be, a mikor az elbirtoklási időből két évnél kevesebb van hátra. (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK. = Cznpor Miklós | naszódi kir. járásbirósági albiró, cs. és kir. 2. gy. ezredbeli tart. zászlós életének 33. évében, az északi harctéren, Nove-Miasto mellett vivott ütközetben, folyó évi október 16-án hősi halalt halt. Rajtársai ott temettek el a harcmezőn. = Uj igazságügyi törvényjavaslatok a képviselőházban. Az Ausztriával való kölcsönös végrehajtási jogsegély. Balogh Jenő i<?azságügyminiszter az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkai és országokkal a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában kötött szerződés XXI. cikkéhez megállapított kiegészítő rendelkezések becikkelyezéséről terjesztett be törvényjavaslatot, amely szerint a két kor mány által ez évi október 24-én megállapított s a moiatörium által szükségessé vált kiegészítő rendelkezéseket óhajtja az állam tör•vényei közé iktatni. Ezek a rendelkezések kimondják, hogy oly követelésekre, amelyek a per bíróságának államában a háború következtében moratórium alá estek s amelyekre nézve a megállapított ideig végrehajtható okirat keletkezett, a végrehajtást a másik államban, 1915 október elsejéig akkor is el kell rendelni, ha a végrehajtás az 1914. XLII. törvénycikkbe iktatott szerződé- hatályosságának kezdetekor érvényes szabályok szerint volt elrendelhető. Az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről. Ugyancsak az igazságügyminiszter nyújtotta be az országos ügyvéd- és gyámnyug<tijintézetröl szóló Í908 : XL. törvénycikk kiegészítését célzó javaslatot. Ez a javaslat az ügyvédi karnak az intézet fejlesztéséhez fűződő óhajtásait igyi kszik kielégíteni. Intézkedései közül kiemelendő az, amely a tagok részére a 65-ik életév betöltése és legalább 10 évi tagság után tekintet nélkül arra, hogy munkaképtelen-e vasy sem, aggkori ellátást biztosit. Fontos szakasza a 6-ik, amely szerint az állam az intézetnek évi 000.000 korona segélyt ad. Az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet f. hó 21-én dr. Papp József intézeti elnök vezetése alatt Budapesten ülést tartván, a hadíkölcsön kötvényekből félmillió névértékre kötvényt jegyzett, amelyet készpénzfizetés mellett vesz át. A nyugdíjintézet az ezúttal rendelkezésére álló összes készpénzeket hadikölcsön kötvénybe fektette s ezzel tanúságot tett arról, hogy mennyire átérzi azt a hazafias kötelezettséget, amely a jelen háborús helyzetben Magyarország honpolgáraira hárul. A nyugdíjintézetnek eddig összegyűjtött 5 milliót felülhaladó vagyona szinten állampapírokba s záloglevelekbe van fektetve. Az igazgatóság ülésén élénk örömmel fogadtatott az elnök azon bejelentése, amely szerint a november 25-iki képviselőházi ülésen a pénzügyminiszter beterjeszti azt a törvényjavaslatot, amelynek alapján a nyugdíjintézet az uj bélyegtörvény alapján elérendő jövedelemtöbbletből 500.000 korona dotatiót fog kapni az államkincstártól. Ezzel a dotációval meg lesz valósítva az ügyvédek aggkori ellátása s egyben lehetővé válik az intézet továbbfejlesztésére. Az igazgatósági ülés ezenkivül több folyó ügyet tárgyalt s több elhalt ügyvéd özvegye s árvái részére folyósította a megillető járadékokat. Az ülésen résztvett dr. Pap]) József, a kolozsvári ügyvédi kamara elnöke is, mint igazgatósági tag. Adalék az optkv. ÍOOO. és 1013. §§-aihoz. Alperesek, mint a felperes megbízottai, akik az optk. 1009. §-a alapján a megbizójuk részére befolyt pénzt kiadni, illetve azt a nyert meghatalmazás alapján a rendeltetésére fordítani kötelesek s ha a meghatalmazás értelmében vállalt kötelezettségöket megszegték, az optk. 1012. §-a alapján az okozott kárt megtéríteni az adott esetben tehát a rendeltetésére át nem adott, hanem jogtalanul visszatartott pénzt a felperesnek kiadni kötelesek. Az a kérdés pedig, hogy az ügylet, amelyből a meghatalmazó adósa a meghatalmazott kezeihez a fizetést teljesíti, tilos volt, a meghatalmazó és meghatalmazott közötti viszonyra egyáltalán nem tartozik, ebből csakis az adós meríthetne kifogást a meghatalmazó, mint hitelezője ellen, de egyáltalán nem szolgálhatna okul arra, hogy a meghatalmazott a felvett pénzt magának tartsa meg. (Kolozsvári ítélőtábla 1914. okt. 7. 1914. G. 308/3.) Kárdij (1891: XII. t.-ez.) követelése. A kolozs vári kir. Ítélőtábla 1914. G. 140/2. sz. határozatában a következőket mondta ki: Indokok : Az 1894: XII. t.-c. 109. §-a értelmében állatok által okozott kárnál a károsultnak jogában áll az okozott kár megtérítése helyett a kárdij megfizetését követelni; ebben az esetben a kár mennyiségének bizonyítása nem szükséges. Ebből folyóan tehát nem lehet kétséges, hogy a kárdij követelhetésének előfeltételét képezi, hogy az állatok jogtalan legeltetése által tényleges kár okoztassék, mert ennek hiányában a törvény fennti kiemelt rendelkezésének helyes értelmezése mellett, kárdij sem követelhető. Ha tehát ez előfeltételt képez, a kárt okozó alperesek tagadásával szemben a kárt szenvedő felperesnek kell bizonyitania azt, hogy neki tényleg kárt okoztak az alperesek a legeltetéssel. Ellenben ha a tényleges kár okozása bizonyítva lenne, a kárdijnál kisebb összegű kárt már a kárt okozóknak kell bizonyitaniok. Az adózás és a háború. A Dr. Klug Emil budapesti ügyvéd által szerkesztett Adó- és Illetékügyi Szemlének most megjelent Hadi-füzete nagy érdekességgel tárgyalja az adózásnak a hadiállapottal összefüggő kiváló fontosságú kérdéseit. A legnagyobb figyelemben részesiti a hadiadó felvetett kérdését, amelvet Hegedűs Lóránt, E.vner Kornél, Olücksthal Samu, Hantos Elemér, Szende Pál és Vas Ferenc tárgyal egy-egy cikkben. Hegedűs Lóránt az uj jövedelemadó-törvénynek végrehajtását kívánja 20.000 koronás létminimummal, Exner a lakásadónak megfelelő korrektivumokkal való behozatalát, Olücksthal a jövedelemadó tényleges behozataláig a földadó régi 25°/o-os kulcsának visszaállítását sürgeti, Hantos a hadiadónak jótékonyságiadó jellegét hangsúlyozza. Szende rendkívüli vagyoni-adot követel 250 millió koronás hozammal, esetleg a pótadók kiépítését és fényűzési adók behozatalát, míg Vas Ferenc minden hadiadót elvet és a kölcsönmiveletet tartja az egyetlen helyes eszköznek a hadviselés és hadsegélyezés költségeinek a megszerzésére. Cikket irt még a füzetbe dr. Klug Emil a nemet hadikölcsönről és hadikölcsön-pénztárakról és Lukács Pál a rozsnak a háború foiytán való kizárásáról az élesztőgyártásnál. A legújabb adó- és illetékügyi joggyakorlatnak ismertetésén felül érdekes közlemények foglaltatnak még a hadifüzetben a nemzeti és porosz hadikölcsönről, a háború folytán keletkezett adóhátrálékokról, a török kapitulációk megszüntetéséről stb. A szemle és hadifüzet külön is megrendelhető a Szemle kiadóhivatalában. (V. Falk Miksa-utca 7.) Mindaddig, inig a jogilag fennálló házasság tartama alatt született gyermek törvénytelensége az illetékes biróság által jogerős Ítélettel kimondva nincs, más férfi ellen a közösülés ténye alapján gyermektartási igény nem támasztható.' A kolozsvári kir. ítélőtábla 1914. G. 172/3. sz. határozatában a következő, a fennti jogi elvet következőleg indokolta meg: A kir. ítélőtábla a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. Indokok: Nem bir törvényes alappal felperesnek az a panasza, hogy a felebbezési biróság az 0. P. T. 155., 163.. 166. és 167. §-aiban jelzett anyagi jogszabályok megsértésével utasította el kérését. A felebbezési l irosá^ által megállapított, illetve az elsöbiróság ítéletében elfogadott és felperes által meg nem támadott és igy a S. E. 197. §-a értelmében irányadó tényállás szerint ugyanis felperes mar több év óta törvényes házastársa H. M. nak, az volt már az 1912. évben is és ez a házassági kötelék jogérvényesen felbontva jelenleg sincs s hogy gyermeke ezen házasság tartama alatt született és pedig — a keresethez A. alatt csatolt születési anyakönyvi kivonatból kitünőleg — 1913. évi március hó 2-ik napján. Minthogy pedig ezen tényállásból kitünőleg a felperes gyermeke mellett az 0. P. T. 138. §-a értelmében a törvényes születés vélelme szól mindaddig, mig a gyermeknek törvénytelen származása az 0. P. T. 158. és 159. £-ai értelmében jogerős birói ítélettel ki nem mondatott, a minek megtörténtét felperes nem is állítja s igy a felebbezési biróság ténvként me* sem állapította. ' 6 Minthogy a törvényes házasságban született gyermek eltartásának kötelezettsége az 0. P. T. 141. §-a és az* 1X77 évi