Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 47. szám - Jegyzetek az Optkv. házassági vagyon jogához

VII. évfolyam. 47. szám. Kolozsvár, 1914. november 22. R KOLOZSVÁRI É5 MRROSVRSRRHELYI KIR. ÍTÉLŐTRBLRK HRTRROZRTTRRRVRL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ÉS AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LAPJA Főmunkatársak: Dr. Biró Balázs, ügyvéd, Dr. Pordea Gyula, ügyvéd, Dr. Tóth György, kir. törv.-széki biró. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dr. Papp József, ügyvéd, a Kolozsvári Ügyvédi Kamara elnöke, Kolozsvár sz. kir. város tb. főügyésze. Rovatvezetők: Dr. Szitás Jenő és Dr. Stefáni Károly. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Deák Ferencz-ittcza 42. szám. Megjelen minden vasárnapon. Elöfizetési-dij: Egész évre 16 K Félévre .... 8 K. Negyedévre .... 4 K. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez. Előfizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. TARTALOMJEGYZÉK : A nemzeti kölcsön és az ügyvédek. — Jegyzetek az Optkv. házassági vagyon jogához. Osszeállitotla: dr. Jékey Dániel, kir. ítélőtáblai biró. — Elévülés és elbirtoklás. (Jegyzetek az Opikv. 1451—1501. §-aihoz.) Irta: dr. Szitás Jenő, m. kir. törvényszéki albiró. (Folytatás.) KÜLÖNFÉLÉK. nemzeti Kölcsön és az ügyvédek. Magyarország mindig hazafias ügyvédi 1* arában teljes megértésre talált az a hivó szózat, amellyel a magyar állam nemzeti kölcsön formájában a haza védelmére pénzt kért a nemzettől. Az ügyvédek, mint egyének és úgyis mint testületek, erejükhöz mérten résztvesznek a nemzeti kölcsönben s nemcsak maguk jegyeztek, hanem minden tőlük telhetőt elkövettek, hogy ezen kölcsönkiboc^átás fényes sikerrel járjon. Az ország ügyvédi kamarái minden rendelkezésükre álló készletüket hadikölcsönbe fektették s a kamarák között nem utolsó helyen áll a kolozsvári ügyvédi kamara, amelyik dr. Papp József kamarai elnök elnöklete alatt tartott választmányi ülésében egész segélyalapját, 50.000 koronát hadikölcsönbe fektetni határozta. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet igazgatósága e tárgyban tartott rendkívüli igazgatósági ülésén elhatározta, hogy összes rendelkezésre álló nagyösszegü készleteit szintén hadikölcsön jegyzésre fordítja. Ily körülmények között azon örömteljes nézetünknek adunk kifejezést, hogy a nemzeti kölcsön kibocsátása a legteljesebb sikerrel fog járni. X Jegyzeteit az Gptks. házassági vagyon jogához. Összeállította : Dr. Jéitcy Dániel, kir. Ítélőtáblai biró. 1260. §. Ha a férj vagyona fölött, még éltében, csőd mjittatilc, akkor a feleség, a hitelezők ellenében, mérj nem követelheti ugyan a hozomány visszaadását és a hitbér kiadatását, hanem csak a házasság felbontása esetérei biztosításokat. Ezenfelül jogosítva van, a csödnyitás idejétől fogva, özvegyi tartás élvezetét s ha ez kikötve nincs, a hozomány élvezetét igényelni. De ezen egyik vagy másik élvezetrei igénynek nincs helye, ha bebizonyittatik, hogy a férj vagyonkörülményei hanyatlásának a feleség az oka. 1. Házasfelek vagyonjogi önállóságánál fogva a férj ellen v nyitott csödnyitás joghatálya az 1881. évi XVII. t.-c. 1. §-a értelvv mében csak a férjnek végrehajtás alá vonható vagyonára téried ki. \ 2. A felvetett jogkérdésben az 1881. évi XVII. t.-c. 46. §-a i intézkedik. ,A közadós neje valamely dolognak, mint tulajdonának szaadását csak az esetben követelheti, ha bebizonyítja, hogy ^ Visszakövetelt dolgot már a házasság megkötése előtt birta, 'vagy a házasság megkötése után, de nem a közadós pénzén szerezte". Utóbbi esetben tehát meg kell jelölnie és bizonyítania a nőnek azt a vagyonszerzési alapot, amelyből tulajdonjogát meríti. 3. Ha a hozomány készpénzből és elhasználható dolgokból, átengedett követelésekből áll, a nő a férj csődje ellen, mint az 1881. évi XVII. t.-c. VIII. fejezete szabályai alá eső csődhitelező léphet föl. (125. §.) Mig ha a hozománv ingatlanból és elhasználhatatlan ingókból áll, ez esetben az 1881. évi XVII. t.-c. V. fejezete szerint visszakövetelési igényt érvényesíthet. V. ö. 1226. §-t és az 1881 : LX. 49. §-t. 4. Szorosan összefügg a hozomány jogi minősítésével az a kérdés, hogy a hozományadás mint vitatott ajándékozás az 1881 : XVII. t. cikk 28. §. 1. pontja alapján megtámadható-e? hogy továbbá a hozományadásból, mint vitatott ajándékozásból eredő igények az 1881 : XVII. t.-c. 65. §. 2. p) alapján érvényesíthetők-e ? A kir. Curia az alább közölt két esetben a hozományfelezésnek ajándékozási jel'.egéből indulva ki, a megtámadási jogot a tömeggondnok részére biztosította, illetőleg a 65. §. 2. p.-ra tekintettel, a hozománykötelezésből eredő igényt a férj csődtömegével szemben nem érvényesíthetőnek mondotta ki. Remélhető, hogy a hozomány jogi természetét helyesebben felismerő ujabb joggyakorlatnak kihatása lesz ezen kétségkívül tulrideg és az Optkv. 1220. §. szellemével ellentétes csődjogi gyakorlat megváltoztatására. „Hozomány adása és biztositása a szülő részéről vissztehernélküli ügyletet képez, mert annak fejében leányától és vejétől mi ellenértéket sem kap, minthogy leánya eltartásának kötelezettsége vejére, mint leánya férjére nem a hozomány fejében, hanem a házasság megkötése miatt törvény alapján száll át és így az a hozomány ellenértékéül nem tekinthető. Ennélfogva a csődnyitást megelőző két éven belől történt hozományadás a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak mondandó ki. (C. 528/1891. sz. a. Gr. u. d. VII. 199. 1.) A kötelezett hozománytartozás az ajándék jogi természetével bírván, a csődtörvény 65. §-a értelmében az ebből eredő igények a csődtömeg ellen nem érvényesíthetők. Indokok; Sem törvény nem rendeli s törvénykezési gyakorlat nem kötelezi a szülőket arra, hogy leányukkal hozományt adjanak, ha mégis a szülők vagy a szülők egyike saját elhatározásából leányának hozományt ad, az a szülő részéről ajándékozás jellegével bir és ajándékozást képez stb. (C. 98/1903. Gr. u. d. VII. 364. 1. Magyar magánjog uralma alatti területről való jogeset.) 3. Sokkal helyesebb alapon áll a hozomány valódi jogi természetét felismerő következő döntés: A kifejlődött joggyakorlat a készpénzbeli hozományra nézve a nőt férje hitelezőjének tekinti, a csődtörv. 65. §-ában pedi^ a hozomány, a csődtömeg ellen nem érvényesíthető taxatíve felsorolt követelések között felemlítve nincs: a hozományt tehát, mint a nő készpénzbeli követelését, a csődtömeg ellen, a csődtörv. 14. §-a alapján, mely szerint a csődnyitással a közadós elleni követelések az időszakonként visszatéröleg teljesítendő fizetések iránti követelések kivételével, a csődtömeg irányában lejártaknak tekintendők, a csődtömeg ellen szintén érvényesíthető követelések közé kell sorolni. (97. június 22. 1070/v.). — C.: Helybenhagyja indokaiból és azért, mert az A. alatti közjegyzői okirattal szemben, melyben a közadós elismeri a hozománynak kézhezvételét,