Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 46. szám - Moratóriumi fogások

330. oldal. Erdélyrészi Jogi Közlönv 46. szám 1490. §. Oly bántalmak iránti keresetek, melyek csupán szóval, Írással vagy tagjártatással elkövetett meggy átázásból állanak, egy év után többé nem indíthatók. De ha a megbántás tettlegességekből áll, ugy az elégtétel iránti kereset jog három esztendeig tart. 1491. §. Némely jogok a törvény által még rövidebb időre vannak szorítva. Az ez iránti rendszabályok azon helyeken fordulnak elő, hol ezen jogok tárgyaltatnak. 1492. §. Meddig szolgáljon a váltójog valamely váltólevél javára, a váltói rendtartásban határoztatik meg. I. Az 1488—1489. §§. három, az 1490. §. egy és három évi elévülési időt állapit meg. Amazok a szolgalmakra és a kártérítésre, emez pedig a megbántásból eredő keresetekre nyer alkalmazást. Szolgalmakra azonban a 3 évi elévülés csak akkor alkalmazandó, ha a kötelezett a szolgalom gyakorlatának ellene szegült. Az elévülés az ellenszegülésnek, mely tiltakozás vagy tényleges akadályozás lehet, időpontjában kezdődik. Az ellenszegülés fenn nem forgása esetében az 1479. és 1485. §§-ok nyernek alkalmazást. (Folytatjuk.) xf fflöiiíéraiÉ forgscsoH. i. A váltókat lejárat és óvás szempontjából három csoportba lehet osztályozni: 1. 1914. aug. 1. előtt kiállított — 1914. szeptember 30-ig lejáró váltók. Ezek 1914. november 30-án járnak ie és csak ezután ovatolhatók é^ perelhetők. 2. 1914. aug. 1. előtt kiállított — 1914. szeptember 30 tói november 30-ig terjedő időben lejáró váltók. Ezekre a lejárattól számított 2 havi halasztás van engedélyezve. Csak ezután ovatolhatók és perelhetők. 3. 1914. aug. 1. után kiállított és 1914. dee. előtt lejáró váltók. Ezekre a H. M. R. 2. §. ut. bekezdése az irányadó. De ovatolhatók és perelhetők a lejárat után is. II. Augusztus 1. előtti időre járó kamat moratórium alá esik váltónál is. Ha a kamatfizetés idejét szerződés állapítja meg, a fizetés a meghatározott napon teljesítendő, ellenkező esetben kéthónaponként utólag. Külön kikötés hiányában csak a törvényes 6°/o kamat követelhető. Pl. a július 1-én lejárt váltó utáni kamatnak — határozott lejárat, hiányában — csak aug. 1-től folyó része kéthónaponként utólag fizetendő. III. A moratórium-rendelet világosan a lejárt tartozás 10n/o ára állapítja meg a fizetési kötelezettséget. Részletfizetés mellett kötött vétel esetében lejárt tartozásnak csakis a lejárt részletek tekinthetők, ennélfogva az eladó csakis az esedékessé vált részletek 10%-át követelheti. IV. A betétkamat felett a betevő korlátlanul rendelkezhetik, hacsak nincs ellenkező megállapodás. A kamat 2 haveriként utólag fizetendő. V. A H. M. R. 5. § a a kamatok tekintetében felállítja azt a különbséget, hogy ha azok határozott napon járnak le és hogy határozott lejárat hiányában mikor követelhetők a kamatok. Határozott lejáratról csak kikötött (szerződéses) kamat esetében lehet szó. Határozott napra szóló lejárat nélkül folyó kamatok — a késedelmi és egyéb törvényes kamatok. A váltó kamatja nem szerződéses kamat, hanem törvényes késedelmi kamat. Kovács Marcel dr. nézete szerint — a váltókamatokon kivül a moraíÓMum alá eső pénztartozásoknak csak kikötött kamatai vannak a moratórium alól kivéve. Dr. Szladits Károly szerint minden késedelmi stb. kamat követelhető 1914. aug. l-e óta. Ez az utóbbi nézet a helyes. VI. Moratórium alá esik a dologi adósság^ is, noha az ilyen adósság szabatos szóhasznTTIaT'szerint ne~m irányul pénztartozás fizetésére. (Er. Szladits K.) VII. A moratóriumos váltó előjegyzése a vis-zkereset alá eső kötelezettre nézve ki van zárva, mert fizetés yégetti bemutatás és óvás nélkül nincs előjegyezhető visszkereseti követelés, a bemutatás és óvás pedig, legalább a. válíóösszegre nézve, hatálytalan. Pusztán a váltókamatra irányuló óvás nem elegendő alap a váltótoké előjegyzésére. VIII. Ha a váltóbirtokos a moratóriumra tekintettel nem mutatja be a lejáratkor fizetés végett a váltót, az adósnak jogában áll a váltótörvény értelmében a váltóösszeget bírói letétbe helyezni. IX. A nem törlesztéses (közönséges) jelzálogkölcsönökről a H. M. R. nem intézkedik kifejezetten. Moratórium alá esnek, ugy, ho::y lejárat után csak késedelmi kamat követelhető. Ide tartozik a bekebelezett váltókölcsön is. X. A 10%, illetőleg 25% fizetésénél alapul veendő összeg kiszámításánál az augusztus hó 1. előtti időre járó kamatot a tökéhez kell számítani. XI. Az aug. 1-én vagy később kiállított váltón alapuló tartó zások egyáltalában ne n esnek moratórium alá, a váltóbirtokos tehát ezek megfizetését korlátlanul követelheti. Ezeknek óvásfelvételi határidejét azonban a rendelet lényegesen meghosszabbította, amennyiben kimondotta, hogy ezekre nézve az óvás felvehető akkor is. amikor felveendő volna, ha a váltó moratórium alá esnék. Vagyis pl. az aug. 15 én ke't és okt. 15-én lejárt váltót a váltóbirtokos megóvatolhatia a rendes határidőben, tehát okt. 17., de nem késett el az óvással, ha ezt dec. l~-én véteti fel. Az aug. 1. előtt kiállított váltó tekintetében a töke egész összegében moratórium alá esik, a kamatnak azonban azon része, amely aug. 1. óta folyik, megfizetendő és pedig, ha a kamat lejárata meg van állapítva, akkor a lejárat napján, de nem október 15. előtt, ha pedig nincs mezáilapitva, ugy kéthónaponként utólag, de szintén nem október 15. előtt. Eszerint pl. az aug. 5-én lejárt váltónál fizetendő tőkének aug. 5-től okt. 5-ig járó 6%, illetve szerződéses kamata október 15-én, az aug. 31-én lejárt váltónál pedig a tökének aug. 31-től okt. 31-ig járó kamata október 31-én (kéthónaponként ut lag). XII. Az uj biztosításiig ifi moratórium azon rendelkezése, mely a tüz-, jég- és állatbiztosításon kivül a többi kárbiztositási ágazatokra (betörés, üveg, szavatossági és balesetbiztosítás) az aránylagos díjfizetést mondja ki azon összeg erejéig, melylyel a társaságok által fizetendő kárösszeg a biztosított összeghez aránylik; sok zavarra és félreértésre fog okot adni. így pl. a balesetbiztosításnál, melynél háromféle biztositasi összeg van. t. i. rokkantság, halál és napi kárpótlásra, az aránylagos díj kiszámításának kulcsa a moratóriumban nincs precizirozva. De érintetlenül hagyja a moratórium azt a kérdést is, hogy azoknál a biztosit.isoknál, melyekre <z aránylagos díjfizetést a felek nem teljesitik, a biztosítási összeg aránylagos résszel csökken-e? Mint látható, a moratórium szóban for,ó intézkedése teljesen el van tévesztve és gyakorlatilag sok kontroverziára fog alkalmat adni. KÜLÖNFÉLÉK. TARTALOMJEGYZÉK: Elévülés és elbirtoklás. (Jegyzetek az Optkv. 1451—1501. §-aihoz.) Irta: dr. Szitás Jenő, m. kir. törvénvszéki albiró. (Folvtatás.) — Moratóriumi forgácsok. KÜLÖNFÉLÉK. = A moratóriumok fokozatos megszüntetése. Valamely nép gazdasági erejének legjobb fokmérője az a tény,