Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 46. szám - Elévülés és elbirtoklás. Jegyzetek az Optk. 1451.- 1502. §- aihoz

VII. évfolyam. 46. szám. Kolozsvár, 1914. november 15. ERDÉLYRÉSZ13061 KÖZLÖNY R KOLOZSVÁRI ÉS MRROSVRSRRMELY! KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HRTRROZRTTRRRVRL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ÉS AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LAPJA Főmunkatársak: Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Rovatvezetők: Dr. Biró Balázs, ügyvéd, Dr. Papp József, ügyvéd, Dr. Szitás Jenő Dr. Pordea Gyula, ügyvéd, a Kolozsvári Ügyvédi Kamara elnöke, és Dr. Tóth György, kir. tö'rv.-széki biró. Kolozsvár sz. kir. város tb. főügyésze. Dr. Stefáui Károly. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Megjelen minden vasárnapon. Kéziratok bérmentve a szerkesztő béghez. Kolozsvár, \ Előfizetési-dij: Egész évre 16 K. Előfizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz Deák Ferencz-utcza 42. szám. i Félévre .... 8 K. Negyedévre .... 4 K. intézendök. elhívás és kérelem olvasóinkhoz 1 A mostani nehéz viszonyok között is az Erdélyrészi Jogi Közlöny hivatásának pontosan megfelelni törekedett. Azonban csak állandó anyagi áldozattal. Anyagi forrásunk — az előfizetésekből összegyűjtött tartalékunk — azonban kezd kiapadni, mert most is — és ezt sajnálattal kell meg állapitanunk — több mint 18ő előfizetőnk van hátralékban, akiknél 2000 koronánál jóval több a künnlevőségünk. Amennyiben olvasóink a hátralékos előfizetési díjak beküldésével nem segítenek, kénytelenek leszünk a lapot — ha mindjárt időlegeseit is — beszüntetni. Kollegiális szeretettel újólag kérjük tehát előfizetőinket, hogy segítsenek a lap fenntartása körüli fáradozásunkban. Küldjék be a hátralékos díjakat, úgyszintén előfizetési díjaikat is, hogy a lap további megjelenése ezáltal biztosítva legyen. Ktvdló tisztelettel: A SZERKESZTŐSÉG. X I A EiEüüiES ES (jegyzetek az Optk. 1451—1502. §-aihoz.) Irta: dr. Szitás jenő, kir. járásoirósági albiró. (Folytatás.) Az Optkv. 1487. §. oly esetben nyer alkalmazást, melyben valamely szerződésnek tévedés okából való érvénytelenítése kéretik ; de nem jöhet tekintetbe, ha valamely adásvételi szerződésnek nem érvenvtelenitése, hnnem épen az érvénvesitése képezi a per tárgyát. (C. 4384/1899.) A hamis végrendelet egyáltalában nem létezőnek lévén tekinthető : az mindaddig, nmig a megtámadó félnek törvényes öröklési joga el nem évült; tehát a meg be nem következett 30 évi elévülési idő alatt keresettel megtámadhat". (C. 6672/19CK Tábl. gyűjt.) Az Optkv. 1487. §-hoz. A jogaiban sértett fél tudomásától, az elévülési idő kezdőpontja, az Optkv. 1487. §-ban felsorolt esetekben független megerősíti ezt az is, hogy az Optkv. 1489. §-a, amely kivételes rendelkezést foglal magában a karkövetelések elévülését illetőleg kivételes szabályként állitja fel azt, hogy a kárnak a károsult tudomására keil esnie. (Mv. 1910. G. 264. E. J. T. IV 39.) Arra nézve, hogy az Optkv. 1487. §-ában meghatározott elévülési határidő mely időponttól számítandó, a törvényben rendelkezés nem foglaltatik. A dolog természetéből folyik azonban, hogy ez az elévülés kezdetét mindaddig nem veheti, mig a végrendeletben ke/deményezetlek a nekik szánt előny eilogadása iránt kötelezően nem nyilatkoztak, mert a végrendeleti előny el nem fogadása esetén a törvény és örökösödésre hivatott, de a végrendelettel sértett személyre nézve a keresetnek minden alapja hiányzanék és mert a végrendeleti örökös csak a reá nézve kedvező végrendeleti intézkedés elfogadásával válik a végrendelettel sértett törvényes örökösnek felelőssé. Minthogy pedig a néhai M. P. és nejének hagyatékára iratok tanúsága szerint, a nevezettek végrendeleteivel kedvezményezett örökösök részéről csak az 1901. évi március 21-én tartott hagyatéki tárgyalásnál totetett nyilatkozat az iránt, hogy ők a kétrendbeli végrendeletijén nekik szánt előnyöket elfogadják és igy felperesre nézve a törvényes elévülési idö csak ettől az idöponltól számítható, ettől kezdve azonban a három évi határidő a kereset beadásáig még le nem járt: ezeknél fogva mindkét alsóbirósagi Ítélet megváltoztatásával ki kellett mondani azt, hogy a keresetelévülés okából el nem utasítható. (C. 899/1905.) I. 164. Ezzel szemben, nézetünk szerint, helytelenek azok a határozatok, melyek az elévülés kezdetét a végrendelet kihirdetésétől, illetve a végrendeletről való tudomásszerzéstől (Gi.IL 778.', a perreutasitö végzés kézbesítésétől (M. D.-tár V. 300)* az örökhagyó halálától (E. J. K. III. 171., Tfi XII. 560.), örökhagyóelhalálozásának tudomásra jutásától (Tábl. gyűjt.) számitjak. Az Optkv. 1487. §. azon kitételének, hogy ama jog, melv szerint valamely közös jószágban történt osztály kérdésbe vétethetik, 3 év alatt érvényesítendő, az a helyes értelme, hogy az osztozkodó felek valamelyike a megejtett osztályból 'kifolyóan az osztályra vonatkozó igényét, vagv jogait csak három év alatt érvényesítheti. (Ko. 1909. G. 16.) 1488. §. A szolgalmi jog nemhasználás állal elévül, ha a kötelezett fel a szolgalom gyakorlatának ellene szegült és a jogosított három egymás után következő esztendő alatt jogát nem érvényesítette. 1489. & Minden kártalanítási követelés elenyészik három év után azon időtől fogva, melyben a kár a károsultnak tudtára esett Ha a kar tudtára nem esett, vagy ha az bűntettből eredeti a keresetjog csak harminc esztendő után évül el '