Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 44. szám - A m. kir. igazságügyminiszternek 19400-1914. I. M. E. számú rendelete a moratórium következtében a polgári peres és nem peres eljárásban szükséges szabályok megállapítása tárgyában

44. szám. Erdllyrészi Jogi Közlöny 319. oldal. y 9 m. hir. igazságűgyminiszternek 19400—1914.1. M. E. számú rendelete a moratórium következtében a polgári peres és nem peres eljárásban szükséges szabályok megállapítása tárgyában. A háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912 : LXIII. t.-c. 13. §-ában nyert felhatalmazás alapján a m. kir. minisztérium által az 1914. évi szeptember hó 30. napján 7205. M. E. szám alatt kibocsátott rendelet (harmadik moratóriumi rendelet) 29. §-a értelmében a következő szabályokat állapitom meg: /. Peres eljárási rendelkezések. 1. §. Moratórium alá eső pénztartozás iránt keresetet indítani nem lehet és a biróság hivatalból köteles visszautasítani az oly keresetlevelet, amelynek tartalmából nem tűnik ki, hogy az azzal érvényesíteni kivánt pénztartozás moratórium alá nem esik. Az 1. bekezdés szabálya áll azokra a keresetlevelekre is, amelyeket 1914. évi augusztus hó 15. napján vagy e nap után a jelen rendelet életbeléptéig adtak be. Az 1914. évi augusztus hó 15. napja előtt érkezett keresetlevél alapján a peres eljárást mind az elsőbiróság előtt mind a felebbviteli biróság előtt a fennálló eljárási szabályok szerint folytatni kell a jelen rendeletben meghatározott eltérésekkel. 2. §. Ha a biróság az előbbi §. utolsó bekezdésében emiitett perben a moratórium alá eső pénztartozásnak és járulékainak — ideértve a perköltséget is — megfizetésében marasztaló határozatot hoz, határozatában a teljesítés idejét a harmadik moratóriumi rendelet 4. §-ának 12. és 13. pontja vagy 5. §-a és a jelen rendelet 5. §-a alá tartozó perben e pontok illetőleg §-ok értelmében vagy a m. kir. minisztériumnak e pontok vagy §-ok helyébe lépő későbbi rendelkezése értelmében, más perben pedig ugy köteles megállapítani, hogy az a határozat jogerőre emelkedésétől számítandó annak az időnek a leteltét követő nappal kezdődjék, amely időt a m. kir. minisztériumnak a moratórium megszüntetéséről szóló rendelete állapit meg. Ezt az utóbbi szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a biróság az alperest csak az ily per költségének megfizetésében marasztalja; ellenben, ha a biróság a kereset elutasításával a felperest marasztalja a per költségében, a teljesítési határidőt moratóriumra tekintet nélkül kell megállapítani. Ugyanez áll a felperest felebbviteli költségben marasztaló határozatra is. Az 1914. évi augusztus hó 15. napja előtt indított perben hozott határozatban, amely az alperest az előbbi bekezdésben meghatározott pénztartozás megfizetésében meg nem jelenése alapján marasztalja, az alperest csak az 1914. évi augusztus hó 15. napja előtt végzett perbeli cselekményekkel okozott költségben lehet a felperes javára elmarasztalni. Moratórium alá eső pénztartozás megfizetésében marasztaló oly határozatban, amely a fennálló eljárási szabályok értelmében felebbvitelre tekintet nélkül végrehajtható lenne, ki kell mondani, hogy a határozat annyiban lesz íelebbvitelre tekintet nélkül végrehajtható, amennyiben a m. kir. minisztériumnak a moratórium részben vagy egészen megszüntetése tárgyában kibocsátandó rendelete a pénztartozást moratórium alól ki fogja venni. 3. §. Ha a harmadik moratóriumi rendelet értelmében a pénztartozás egy része vagy kamatja nem esik moratórium alá és az adós e rész vagy kamat tekintetében nem tett eleget fizetési kötelezettségének, a hitelező keresetét azzal együttesen az egész pénztartozásra — ideértve a kamatot és egyéb járulékot is — megindíthatja, amely esetben a pénztartozásnak moratórium alá eső részére nézve a teljesítési határidőt a 2. §. értelmében kell megállapítani; a 2. §. utolsó bekezdése ide is szól. Ha a hitelező keresetét csak a pénztartozásnak moratórium alá nem eső részére vagy kamatjára indítja, az alperes viszontkeresetet indíthat a pénztartozás fenn nem állásának bírói megállapítására annak kimutatása nélkül, hogy a megállapítás az ő jogállapotának biztosítására a felperessel szemben szükségesnek mutatkozik. 4. §. Ha a hitelező a 3. §. esetében a pénztartozásnak csupán egy része iránt indit keresetet, a bírói hatáskör szempontjából a pertárgy értékének a megállapításában a még fennálló egész követelés értéke, vagyis a lejárt követelésnek a moratórium következtében nem érvényesíthető része is irányadó, de a még le nem járt részletek figyelembe nem vétetnek. 5. §. Ha a kereset oly kamatra irányul, amely határozott lejárat nélkül 1914. évi augusztus hó 1. napjánál régibb idő óta iolyik, a teljesítési határidőt az augusztus hó 1. napja előtti I kamatra nézve a hátralékos töketartozásra irányadó szabályok szerint, az augusztus hó 1. napja utáni időre járó kamatokra nézve pedig a harmadik moratóriumi rendelet 5. §-ának utolsó bekezdése értelmében kell megállapítani. A harmadik moratóriumi rendelet 4. §-ának 12. és 13. pontjában meghatározott részlettörlesztés szempontjából az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtti időre járó kamatot a tökéhez kell hozzászámítani. 6. §. Ha az adós a harmadik moratóriumi rendelet 4. és 5. §-a szerint a moratórium alá nem eső pénztartozásának fedezetéül váltót adott, a váltóval fedezett tartozás tekintetében a marasztalást attól a feltételtől kell függővé tenni, hogy a hitelező a teljesített fizetést az 1876 : XXVII. t.-c. 39. §-a értelmében nyugtatja. A váltóval fedezett üy pénztartozást — váltóeljárás kizárásával — csak köztörvényi uton lehet érvényesíteni, kivéve a a biztosítási dij fedezetéül adott váltót (harmadik moratóriumi rendelet 4. §-ának 7. pontja), amely váltóeljárás utján érvényesíthető. 7. §. Ha a biróság a 2. vagy 3. §. esetében kereseti követelés egyes részeire nézve különböző teljesítési határidőket állapit meg, az összes körülmények mérlegelésével méltányosság szerint határoz a felől, hogy a perköltség melyik teljesitési határidőben és esetleg minő részletekben fizetendő. 8. §. Ha a biróság egészben vagy részben moratórium alá nem eső pénztartozás iránt indított perben marasztaló határozatot hoz, határozatában kimondja, hogy a határozat egészben vagy meghatározott részben moratóriumra tekintet nélkül végrehajtható. Ez a szabály a büntető bíróságnak magánjogi igény felöl hozott pénztartozásban marasztaló határozatára is áll. //. Meghagyásos eljárási rendelkezések. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet az 1893: XIX: t.-c. 4. §-ának alkalmazásával vissza kell utasítani, ha a kérelem tartalmából nem tűnik ki, hogy a meghagyással érvényesíteni kivánt egész pénztartozás moratórium alá nem esik. Ez a szabály az 1914. évi augusztus hó 15. napja előtt érkezett és e nap előtt meghagyás kibocsátásával még el nem intézett kérelemre is áll. Ha az 1914. évi augusztus hó 15. napja előtt kibocsátott fizetési meghagyás ellen ellentmondást adnak be, az előterjesztett idézési kérelem alapján az ügy tárgyalására határnapot kell tűzni akkor is, ha az ellentmondást augusztus hó 15. napján vagy később adták be. 10. §. Ha a moratórium alá eső követelés iránt az 1914. évi augusztus hó 15. napja előtt beadott semmás váltókeresetre e nap előtt a biróság sommás végzést még nem bocsátott ki, vagy ha a kibocsátott sommás végzés ellen kifogást adtak be, a váltókeresetnek rendes váltóeljárás szerenti tárgyalására határnapot kell kitűzni akkor is, ha a kifogást augusztus hó 15. napján vagy később adták be. 11. §. Moratórium alá eső váltó kamatja iránt indított perre a váltóeljárás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eredeti váltó helyett a váltó hiteles másolatát lehet mellékelni. Nem kell a váltó hiteles másolatát sem mellékelni akkor, ha a kamatfizetés hiánya miatt felvett óvás van csatolva. ! Az Osztrák-magyar banknak a váltómásolatra vezetett tanúsítása | a váltómásolat hitelesítését pótolja. ///. Végrehajtási eljárási rendelkezések. Kielégítési végrehajtás. Biztosítéki végrehajtás. Végrehajtási árverés. 12. §. Moratórium alá eső követelés behajtására vagy biztosítására az 1914. évi augusztus hó 15. napjától kezdve kielégítési vagy az 1881 : LX. t-c. 223. és következő §-aiban szabályozott biztosítási végrehajtást foganatosítani nem lehet, tekintet nélkül arra, hogy a végrehajtható közokirat mikor keletkezett. Az elsőbiróság részéről végrehajtás tárgyában 1914. évi augusztus hó 15-ike előtt hozott végzés felsőbirósági elintézést — ideértve a végrehajtást elrendelő végzés helybenhagyását is a moratórium nem gátolja. Az 1. bekezdés rendelkezése nem gátolja az 1914. évi augusztus hó 15. napja előtt foganatosított végrehajtás alapján: 1. az árverés alapján befolyt vételárnak a felosztását'; 2. a közpénztárból vagy letétből felvehető követelésnek utalványozását; 3. ingatlan haszonélvezetére vezetett végrehajtási eljárásnak tovább folytatását.