Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 44. szám - A m. kir. igazságügyminiszternek 19400-1914. I. M. E. számú rendelete a moratórium következtében a polgári peres és nem peres eljárásban szükséges szabályok megállapítása tárgyában

320. oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny. 44. szára. Az 1. bekezdés rendelkezése nem gátolja továbbá: a) az 1881 : LX. t.-c. 237. s következő §-aiban szabályozott és másnemű (pl. hagyatéki) zárlat elrendelését és a további zárlati eljárást; b) birói letétben levő összegre kielégitési végrehajtás elrendelését, foganatositását és ily összegnek kiutalványozását annak a követelésnek kielégítésére, amelynek okából a birói letétel történt, még pedig tekintet nélkül a 2. §-ban meghatározott teljesítési határidőre. Hogy a követelés, amelynek kielégítésére vagy biztosítására a végrehajtás irányul, moratórium alá nem esik, ezt a birói határozatban, a végrehajtást elrendelő végzésben, valamint a letiltó rendelvényben ki kell mondani. Ez a szabály a büntetőbíróság határozatára — ideértve a biztosítási végrehajtást rendelő végzést is — megfelelő alkalmazást nyer. Kamat megfizetése iránt váltómásolat alapján indított váltóperben nincs helye biztosítási végrehajtásnak azon az alapon, hogy a sommás végzés ellen kifogást adtak be. 13. §: Ha a bíróság moratórium alá eső pénztartozás tekintetében marasztaló határozatot hozott és ez a pénztartozás a határozat meghozatala után a moratórium alól egészen vagy részben kivétetett, a moratórium alól kivett pénztartozás, vagy a pénztartozásnak a moratórium alól kivett része tekintetében a kielégitési vagy a biztosítási végrehajtást a minisztériumnak a moratórium részben vagy egészen megszüntetéséről szóló rendeletében megállapított időponttól számítandó teljesítési határidő leteltével el kell rendelni, jóllehet a bíróság határozatában a teljesítési határidő felől másként rendelkezett és nem mondotta ki, hogy a határozat moratóriumra tekintet nélkül végrehajtható. Ha a végrehajtás elrendelésének az előbbi bekezdésben meghatározott előfeltételei az iratokból meg nem állapithatók, a végrehajtási kérelem érdemleges elintézése előtt a feleket meg kell hallgatni. 14. §. Tekintet nélkül arra, hogy az árverés utján kielégítendő követelés moratórium alá nem esik, az 1914. évi augusztus hó 5. napjától kezdve a végrehajtási árverést: 1. ingatlanra csak akkor lehet foganatosítani, ha a telekkönyvi hatóság az 1914. évi augusztus hó 5. napja előtt megtartott árverésre beadott utóajánlat következtében ujabb árverést rendelt és az utóajánlattevő az árverés foganatositását kéri; 2. ingóra csak akkor lehet foganatosítani, ha az árverést az 1881 : LX. tc. 104. vagy 233. §-ának esetében vagy az összes körülmények szorgos méltatásával más esetben a bíróság kérelemre elrendelte. A bíróság ne rendelje el az árverést ingóra akkor, ha azt találja, hogy az árveréstől kellő eredményt nem várhat. Bármelyik érdekelt fél az árverésen megvett ingatlanra zárlat elrendelését kérheti, ha az árverési vevőnek, aki az ingatlant vételi bizonyítvány alapján birtokba vette, oly cselekményét vagy mulasztását bizonyítja, amely az ingatlan állagának jelentékeny sérelmét vagy értékcsonkulását eredményezi. Erre a zárlatra az 1881. évi LX. törvénycikknek az e törvénycikk 273. §-ának f) pontja alapján elrendelhető zárlatra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Külföldi bíróság végrehajtás iránti megkeresése. 15. §. Ha a külföldi bíróságtól végrehajtásra irányuló megkeresés érkezik, a magyar bíróság a végrehajtás elrendelésének kérdésében a felek meghallgatása nélkül határoz, de a végrehajtás elrendelése előtt hivatalból vizsgálni köteles különösen azt, vájjon a külföldi közokirat, amely a végrehajtási kérelem alapjául szolgál, nem olyan-e, hogy érvényességének elismerése az adóst a magyar szent korona országaiban a megkeresés elintézésekor irányadó moratóriumtól vagy az ezzel kapcsolatos jogoktól — ideértve a moratóriumi rendelet érteiméhen gyakorolt elállás jogát is — akarata ellenére megfosztaná (harmadik moratóriumi rendelet 28. §-a). Igenlő esetben a végrehajtást meg kell tagadni, még ha a külföldi bíróság ki is mondotta, hogy a végrehajtás utján kielégítendő követelés nem esik moratórium alá. Meg kell tagadni a végrehajtást abban az esetben is, ha az 1881 : LX. tc. 3., 4. és 5. §-ában megszabott előfeltételek valamelyike hiányzik. A magyar bíróság határozatának meghozatala előtt az 1. bekezdésben tárgyalt körülményekre nézve felvilágosításokat kérhet, ha e körülmények tekintetében kétsége van és a kétséget a megkeresésnek vagy mellékleteinek adatai el nem oszlatják. 16. §. Külföldi birói határozat alapján végrehajtást elrendelő végzés ellen a végrehajtást szenvedő, az 1881 : LX. tc. 34. §-a szerint megengedett felfolyamodáson felül, az elrendelő bíróságnál a végzés kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt kifogást terjeszthet elő amiatt, hogy a végrehajtást a jelen rendelet 15. §-a ellenére rendelték el Kifogás előterjesztésének esetében a már foganatosított végrehajtási cselekmények hatályban maradnak, de a végrehajtási eljárás nem folytatható. A bíróság a kifogás következtében a végrehajtás elrendelésének kérdésében a felek meghallgatása után végzéssel határoz. Egyebekben a kifogásra az 1893. évi XVIII. tc. 14., 15. és 17. §-ai megfelelően alkalmazandók; az idézett törvény 17. §-át akkor is alkalmazni kell, ha a fél a kifogást elkésetten terjesztette elő. Az 1881: LX. t.-c. 10. §-ának utolsó bekezdése nem nyer alkalmazást. Amennyiben nemzetközi szerződés másként intézkedik, a jelen rendelet 15. és 16. §. nem nyer alkalmazást. IV. Csődeljárási rendelkezések. 17. §. A moratórium tartama alatt hitelező kérelmére csődnyitást elrendelni nem lehet. Az 1914. évi augusztus hó 15. napja előtt csődnyitás iránt hitelező részéről beadott kérelem tárgyában az eljárást a panaszlott kérelmére folytatni kell; ha a bíróság ez esetben csődnyitásnak helyét látja, az eljárást félbeszakítja, ha pedig csődnyitásnak nem látja helyét, a csődkérvényt elutasítja. Félbeszakadás esetében a bíróság a netán előbb elrendelt biztosítási intézkedések (1881: XVII. t.-c. 86. §. 2. bek.) fenntartása vagy megszüntetése felől — szükség esetben az érdekeltek meghallgatása után — határoz. A csődtörvény (1881: XVII. t.-c.) 27. §-ának utolsó bekezdésében megszabott hat hónapi határidőbe nem számitható be az 1914. évi augusztus hó 1. napjától a moratórium megszüntetéséig terjedő idő. V. Vegyes rendelkezések. Ha a bíróság az eljárásnak az 1914. évi augusztus hó 2. napján 5761/1914. M. E. szám alatt kibocsátott rendelet 2. §-a alapján kimondott felfüggesztését az idézett rendelet 5. §-a alapján megszüntette, az ellenfél oly ügyben, amelyben az ügyvédi képviselet kötelező, kérheti, hogy a fél uj ügyvédének a bíróság által kitűzendő határidő alatti bejetentésére felhivassék; e felhívást a félnek ugy kell kézbesíteni, mint az idézéssel ellátott keresetlevelet az alperesnek. Ha a felhívás sikertelen marad, a féllel szemben ugy kell eljárni, mint azzal, aki perbeli képviseltetéséről nem gondoskodik. Az idézett rendelet 9. §-a nem gátolja moratórium alá nem eső követelés kifizetése céljából közpénztárból vagy letétből felvehető követelésnek az utalványozását. Az idézett rendelet — amennyiben a jelen rendelet másként nem rendelkezik (14. §.) — egyebekben érintetlenül marad. 19. §. Ha a bíróság működése háború következtében megszűnik, a peres eljárás félbeszakad. Az eljárás félbeszakadásával minden határidő folyása megszakad és a határidő a félbeszakadás megszűnésétől egészen | újból kezd folyni. Az eljárás félbeszakadásának tartama alatt bármelyik fél részéről véghezvitt perbeli cselekmény az ellenféllel szemben hatálytalan. Hatálytalan a bíróság részéről hozott határozatok közlése is. A félbeszakadás azt a napot követő nyolcadik nappal szűnik meg, amely napon a bíróság működésének újból megkezdéséről szóló hirdetmény közzététetett. Ha valamelyik félnek meghatározott határidőben olyan bíróságnál kellene keresetet indítania, amelyiknek működése háború következtében megszűnt, a keresetindítási határidőbe a működés megszűnésének idejét nem lehet beszámítani. Azt a napot, amelyen a bíróság működése megszűnt és amelyen a bíróság működését újból megkezdette, a bíróság vezetője a működés újból megkezdésekor a Budapesti Közlönyben egyszer közzéteszi. Hirdetmény közzétételének nincs helye, ha a bíróság működését a jelen rendelet életbelépése előtt kezdte újból meg. Ilyenkor a bíróság az eset körülményeihez képest határozza meg, hogy a fél a perbeli cselekményt kellő időben teljesitette-e. 20. §. Hogy a pénztartozás móratórium alá esik-e vagy nem, azt a jelen rendelet alkalmazásában a harmadik moratóriumi rendelet szerint kell megítélni, amennyiben a jelen rendeletből más nem következik. 21. §. A moratóriumra vonatkozó rendelkezések nem érintik a telekkönyvi nem peres ügyekre vonatkozó szabályokat. Az a ! körülmény, hogy a követelés moratórium alá esik, nem aka-