Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 44. szám - A törvénytelen gyermek jogi helyzete a magyar törvényes örökösödési jog rendszerében [3. r.]

318. oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny 44. szám. volt. Az anya elhalt, majd elhalt Mária törvénytelen leány 6 törvényes gyermek hátrahagyásával. Láng Juliánná, másik törvénytelen leány végrendelet, leszármazók és házastárs hátrahagyása nélkül halván el, hagyatékára ellentétel igényeket emeltek : Antal törvényes származásúval szemben a törvénytelen Mária 6 gyermeke, kik perreutasittatván, keresetet indítottak Antal ellen a hagyaték 3A ed részére azon az alapon, hogy Juliánná után a természetes apa és közös anya hivatott örökölni, kik azonban elhalván, a természetes apa 2A-ed jutaléka egészen, a közös anya 2A jutalékából pedig felerész őket illeti. így tehát ök a hagyatékból 3A-edet, alperes pedig 7*-edet jogosultak megtartani. A fehértemplomi kir. törvényszék :... .özv. Veszély Jánosné Láng Juliánná hagyatékára a törvényes örökösödési jogot 6/i2-ed >en a felperesek és c/i2-ed részben az alperes javára megítéli. . .. Indokok:.. .. sem törvény, sem birói gyakorlat a természetes apának törvénytelen gyermeke után tervényes öröklési jogát el nem ismeri, az állandó birói gyakorlat azonban a törvénytelen gyermeket és anyját kölcsönös törvényes öröklési joggal ruházza fel még abban az esetben is, ha az anyának törvényes gyermeke is van; annak értelmében özv. Veszély Jánosné Láng Juliánná örökhagyó után az ő anyja Májer Jánosné Láng Mária egyedül örökölt volna, de mivel ez már előbb meghalt, ennek jogán törzs szerint egyenlő arányban öröklésre, származásuk törvényességére vagy törvénytelenségére való tekintet nélkül az ő vérszerinti leszármazói a felperesek s alperes feleferés^ben vannak hivatva.... A temesvári kir. Ítélőtábla: az elsöbiróság ítéletét indokolása alapján s azért hagyja helyben, mert a m. kir. Curiának 79. számú döntvénye szerint az anya hagyatékában a törvénytelen gyermeknek törvényes leszármazók létezése esetében is van törvényes örökösödési joga.... A m. kir. Curia: a másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Régi jogunknak megfelelően a törvénytelen gyermek és anyjának többi ugy törvényes, mint törvénytelen gyermekei között törvényes öröklési kapcsolat nincsen ugyan, minthogy azonban a m. kir. Curia már 6271/1892. számú Ítéletében azt mondotta ki, hogy a midőn a törvénytelen gyermek végrendelet és leszármazók nélkül hal el, vagyona törvényes öröklés alapján az anyára s ennek életben nem léte esetén, a tőle leszármazókra száll; később, jelesül a 6581/1903. és 6884/1904. számú ítéleteiben pedig a m. kir. Curia a törvénytelen gyermek után az anyai oldalági rokonoknak az öröklési jogát is elismerte; és minthogy a rn. kir. Curia 79. számú döntvénye érteimében az anya után való öröklés tekintetében a törvénytelen és a törvényes gyermekek között korábban fennállott különbség többé fenn nem forog: az ezen iléletekben megnyilvánuló alapfelfogás, valamint öröklési jogunkban, az özvegyi jogot kivéve, különben teljes mértékben érvényesülő kölcsönösség és viszonosság elve alapján a jelen esetben is helyesnek kellett elfogadni az alsóbiróságoknak a vérségi köteléknek is megfelelő ama jogi álláspontját, mely szerint a törvénytelen származású örökhagyó után az örökség megnyíltakor már életben nem lévő anyjának többi és pedig részben szintén törvénytelen, részben törvényes gyermeke van egyenlő arányban hivatva az öröklésre. A másodbiróság Ítélete a fenti okok alapján hagyatott helyben. (1911. évi december 28-án 2892/1911. sz.) Lásd a fentebb 4. és 6. sorszám alatt ismertetett jogeseteket s azokhoz fűzött megjegyzéseket. III. A törvénytelen gyermek törvényes örököse mint örökhagyó hagyatékára: 9. A törvényes származású örökhagyó anyjának törvényes örökösödési igénye a nagyanya törvényes leszármazóival szemben. Családfa: anya: , férj : Hanarich Éva Törjék János f 1874. X. 22. örökölt fia. Kozma Mária István János, József felperes. törvénytelen törvényesek, f 1897. VII. 20. alperesek, örökölt leánya. Kk. Hanarich Mária örökhagyó. f 1899. V. 9. Rövid tényvázlat: Hanarich Évának 1 törvénytelen, István és két törvényes fia volt: Törjék János és József, kik mind a hárman örököltek közös anyjuk után. A törvénytelen Hanarich István elhalván, hagyatéka törvényes leányára, a kiskorú Hanarich Máriára szállott és minthogy a hagyatékban nagyanyai ági érték is volt, a kiskorú Hanarich Mária elhaltával ennek hagyatékára a kiskorú anyja és az apai féltestvérek közt érdekellentét merült fel; perreutasitás folytán a kiskorú anyja törvényes örökösödés cimén az egész hagyatékot igényli alperesekkel szemben, mert ezek nincsenek rokonságban a kiskorú örökhagyóval. A szegzárdi kir. törvényszék: felperes kizárólagos örökösödési jogát megállapítja s alpereseset kötelezi annak tűrésére, hogy a hagyaték felperesnek adassék át.... Indokok: alperesek néhai Törjék János és Hanarich Éva törvényes, a kiskorú Hanarich Mária örökhagyó apja, néhai' Hanarich István pedig Hanarich Évának törvénytelen gyermeke voltak s igy a kiskorú örökhagyó s alperesek közt a törvényes vérségi összeköttetés hiányzik; ilyen körülmények közt: valamint a kiskorú Hanarich Mária a saját jogán, a törvény alapján alperesek vagyonában nem örökölhetett volna, ugy alperesek sem birnak öröklési joggal azon a cimen a kiskorú Hanarich Mária hagyatékában, mely tehát felmenő örökösödési jog alapján egészen a felperest illeti.. .. A pécsi kir. ítélőtábla: az elsöbiróság ítéletét részben megváltoztatja akként, hogy a hagyatéknak 573 korona 08 fillért tevő részérc, mely az örökhagyóra néhai Hanarich István közvetítésével néhai Hanarich Éváról hárult, mint ági vagyonra, alperesek egyenlő arányú örökösödési jogát megállapítja.... Indokok: .... a néhai Hanarich Istvánról az örökhagyóra hárult 1312 korona 22 fillér hagyatékban 573 korona 08 fillér a néhai Hanarich Éváról hárult ági vagyon; minthogy pedig nem vitás, hogy alperesek is épen ugy mint néhai Hanarich István az 1874. október 22-én elhalt Hanarich Évának gyermekei, valamint az sem vitás, hogy az elhalt Hanarich Istvánnak Hanarich Mária örökhagyón kivül más örököse nem maradt, ezért az ideiglenes törvénykezési szabályok 10., illetve 1.1. §. értelmében az örökhagyó hagyatékában lévő ági vagyonra alpereseket örökösül annál inkább elismerni kellett, mert valamint Hanarich István törvénytelen származású nem képezett akadályt arra, hogy anyja után örököljön, ép ugy nem lehet akadály arra sem, hogy ez az érték arra az ágra szálljon vissza, amelyről származott.... A m. kir. Curia: a másodbiróság Ítéletét helybenhagyja indokaiból s azért: Mert: az ági öröklésnek az alapja a vér- és jogközösség, alperesek pedig örökhagyó kiskorú Hanarich Máriával egy közös törzstől, Törjék Jánosné Hanarich Évától származtak s az 573 korona 08 fillér a nevezett örökhagyóra erről a közös törzsről hárult, következésképen az örökhagyó s alperesek közt vér- és jogközösség állott fenn, mint nem szüntetett meg, illetőleg erre befolyással nincs az, hogy az örökhagyó elhalt apja, Hanarich István, Törjék Jánosné Hanarich Évának házasságon kivül szült gyermeke volt, nemcsak azért, mivel a most nevezett után Hanarich István, az örökhagyó apja az alperesekkel közösen örökösödött, hanem azért sem, mert: azáltal, hogy Ítélkezési gyakorlatunk a házasságon kivül született gyermekeket anyjuk után.... öröklési képességgel ruházta fel, a házasságon kivül született gyermek.... az általános öröklési elmélet szerint épen ugy, mint a törvényes gyermek, anyjának jogaiba és kötelezettségeibe lép s amazoknak teljes mérvben gyakoilására jogosult, emezeket pedig teljesíteni tartozik; következésképen a házasságon kivül született gyermek öröklés tekintetében anyja jogainak képviseletére hivatva lévén, anyai oldalrokonai után is bir öröklési joggal, de viszont ezek is birnak azzal ő utána. De különben is semmi megállható alapja nem volna annak, hogy a leszármazók és felmenők hátrahagyása nélkül elhalt házasságon kivül született gyermek vagy olyan örökhagyó után, ki egyedül egy házasságon kivül született "anyai unokatestvért hagy hátra, csakis k jzöröklésnek legven helve. (1901. iulius 1-én 3291/1901. sz.) A m. kir. Curia ezen ítéletében határozott kifejezést nyert az a helyes elvi álláspont, hogy a törvénytelen gyermek vérségi kapcsolatban, vérrokonságban van nemcsak anyjával, hanem az anyja rokonaival is, és közte s az anyai rokonok közt a képviselet elvénél fogva kölcsönös és viszonos törvényes örökösödésnek van helye ; úgyszintén kifejezést nyert az Ítéletben, hogy a törvénytelen gyermek anyai ági oldalrokonai, — nemkülönben az oldalrokonok anyai ágán lévő egyetlen törvénytelen gyermek is az öröklésben a kir. kincstárt feltétlenül megelőzik. (Folytatjuk.)