Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1914 / 42. szám - A m. kir. igazságügyminiszetrnek 42.700 -1914. I. M. számu rendelete az önkéntes bírói becslés tárgyában
42. szám. Erdélyrészi Jogi Közlftn.r 307. oldal. jából és figyelemmel az örökösödési jogosultság viszonosságára is, a m. kir. Curia joggyakorlatát a következő csoportok szerint fogom szemügyre venni: A teltett jogkérdés az, hogy ki a törvényes örökös: I. Az anya, mint örökhagyó hagyatékára? Ií. A törvénytelen gyermek, mint örökhagyó hagyatékára? III. A törvénytelen gyermek törvényes örököse mint örökhagyó hagyatékára? IV. A törvényes származású örökhagyó hagyatékára? V. Az oldalrokon örökhagyó hagyatékára? (Folytatjuk.) az önkéntes birói becslés tárgyában. Az önkéntes birói becslést az 1912 : LIV. t.-c. 104. §-ának 1. bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőképen szabályozom : /. A kérelem előterjesztése. 1. §. Az önkéntes birói becslést bárki kérheti, aki valószínűvé teszi, hogy a becsléshez jogi érdeke fűződik. 2. §. A kérelmet annál a járásbiróságnál kell előterjeszteni, amelynek területén a megbecsülendő ingatlan fekszik, avagy amelynek területén tála Iható az az ingó dolog, vagy amelynek területén gyakorolják azt a jogot, amelynek becslését kérik. Ha az 1. bekezdi s értelmében a becslésre több jáiásbiróság illetékes, a kérelmet közülök bármelyikénél elő lehet terjeszteni. 3. §. A kérelem előterjesztésére a polgári perrendtartásnak (1911 : I. t.-c. = Pp.) 13G—138. §-ait kell megfelelően alkalmazni. 4. §. A beadványban vagy a szóbeli kérelemről készített jegyzőkönyvben elő kell adni azt a célt, amelyre a becslést kérik. A beadványhoz vagy a szóbeli kérelemről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell azokat az okiratokat, amelyek a becslés tárgyának pontos meghatározására s a kérelmező jogi érdekének valószínűvé tételére szükségesek. Ha a telekkönyvezett ingatlannak, vagy ilyen ingatlant terhelő jognak becslését kérik, a beadványhoz csatolni kell még: 1. az ingatlan telekkönyvi betétének (telekjegyzökönyvének) birtoklapjáról és tulajdani lapjáról (A) és B) lap, ha pedig ingatlant terhelő jognak becslését kérik, még a C) lap készült legújabb keletű kivonatos másolatot (1880: XLVI. t.-c. 6. §-ának b) pontja); 2. az ingatlannak legújabb keletű kataszteri birtokivét; 3. az ingatlannak az utolsó évről szóló adó- és becslési bizonyítványát. (1914. évi 42.600 I. M. számú rendelet 3. §-a.) Ha nem belsőségnek vagy nem belsőséget terhelő jognak becslését kérik, az azonosításnak helyszíni foganatosítása végett be kell még csatolni a kataszteri vagy a telekkönyvi térképről és ha a kataszteri térkép nem azonos (1886 : XXIX. t.-c. 25. §. 2. bekezdése) a telekkönyvi térképpel, ugy a kataszteri mint a telekkönyvi térképről, ha pedig kataszteri térkép nincs, lehetőleg a legutóbb foganatosított birtokrendezés kiosztási térképéről készült olyan hiteles vázrajzot, amely az ingatlant és a vele szomszédos ingatlanokat telekkönyvi tulajdonosaik és tényleges birtokosaik megnevezésével feltünteti. 11. A kérelem elintézése. 5. §. A bíróság a kérelmet rendszerint az érdekeltek meghallgatása nélkül intézi el. A Pp. 140. §-a megfelelően ide is szól. Ha a becslést nem a megbecsülendő dolognak tulajdonosa vagy tényleges birtokosa, vagy pedig nem az kéri, aki a megbecsülendő jog gyakorlására jogosult, vagy aki azt a jogot valósággal gyakorolja, a bíróság a kérelem elintézése előtt meghallgatja őket, kivéve, ha a becslést kérő hozzájárulásukat közokirattal vagy szabályszerűen kiállított magánokirattal igazolja, vagy ha a meghallgatásukkal járó halasztás a becslést kérőnek jogi érdekébe ütközik. Ha a 2. bekezdésben megnevezett érdekeltek ismeretlen helyen tartózkodnak, vagy meghallgatásuk, tekintettel az ügy sürgősségére, vagy egyébként nagy nehézségbe ütközik és a körülményekhez képest fel lehet tenni, hogy érdekeik a becslésnél képviseletre szorulnak, részükre a bíróság a becslést kérő fél költségére hivatalból ügygondnokot nevezhet. Több érdekelt részére egy ügygondnokot kell kinevezni, ha érdekeik egymással nem ellentétesek. 6. §. Ha a becslés foganatosítására akadály nincs, a bíróság a becslés foganatosítására rendszerint a helyszínére határnapot tűz ki és egyúttal szakértő becsüst nevez ki. Ha olyan ingó dolog becslését kérik, amelyet nehézség nélkül a bíróság eié lehet vinni, a bíróság a becslést hivatali helyiségébe tü.ze ki. A Pp. 350. §-ának 1., 2., 4. és 5. bekezdése, valamint a 351—385. és 367. §-ai megfelelő alkalmazást nyernek azzal a kiegészítéssel, hogy a bíróság egynél több szakértőt csak kivételesen s csak akkor nevezzen ki, ha a becslést kérő ezt kifejezetten kéri, vagy enélkül is, ha igen nagy értékű dolgot vagy jogot, avagy olyan ingatlant kell megbecsülni, amelyen folytatott üzem miatt megfelelő szakismeretekkel biró több szakértő alkalmazása elkerülhetetlen (pl. belterjesen felszerelt mezőgazdasági jószág). 7. §. A bíróság a becslés megtagadásáról csak a becslést kérőt, a becslés elrendeléséről pedig a becslést kérőn felül a kinevezett szakértőt s az 5. §. 1. bekezdésében megnevezetteket is, ha pedig katonai házassági óvadék biztosítására szolgáló becslésről van szó, azt is, akinek házassága a házassági óvadék biztosítását szükségessé teszi, értesíti azzal, hogy ők vagy meghatalmazottjuk a becslés foganatosításánál jelen lehetnek, de elmaradásuk vagy ellentmondásuk a becslés foganatosítását nem akadályozza, a becslési eljárásra s eredményére azonban észrevételeket tehetnek. Evégből legkésőbben a becslés befejezéséig előterjesztett kívánságukra megfelelő határidőt kell tűzni. A becslést elrendelő végzés ellen nincs helye felfolyamodásnak. A kérelmet megtagadó végzés ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye. 111. A becslés foganatosítása. 8. §. A becslést vezető biró (önálló jegyző) a becslés megkezdésekor figyelmezteti a szakértő becsüst, hogy a becslés időpontjának megfelelő érték megállapítására törekedjék és hogy köteles megjelölni azokat a l nyegesebb körülményeket, úgyszintén számításának azokat az egyéb alapjait, amelyeket a becslésben szem előtt tartott, továbbá köteles részletesen előadni azt az utat, amelyen a véleményében meghatározott becsértékhez jutott. A becslést vezető biró (önálló jegyző) a szakértő becsüs figyelmét arra is hívja fel, hogy a fődologgal együtt szintén megbecsült és a fődolog értékét jelentékenyebben emelő egyes alkotórészeknek (például épületeknek), ha pedig a fődologgal együtt a tartozékokat is megbecsülik, a tartozékoknak az értékét külön is tüntesse ki s véleménye előadásában arra is terjeszkedjék ki, hogy a becsérték megálapitásában mennyiben volt tekintettel az adó alá eső tárgyak adóterhére és ha házról van szó, a javításokra és arra, hogy egyes helyiségek esetleg üresen állanak. Hogy ez a figyelmeztetés megtörtént, az eljárásról készített jegyzőkönyvben tanúsítani kell. Ha a bíróság a becslés elrendelésekor a becslés foganatosítására, tekintve a becslés célját is, különös utasítást adott, a szakértő becsüs azokhoz is alkalmazkodjék. 9. §. A 8. § ban jelzett figyelmeztetés után a becslést vezető biró (önálló jegyző) mindenekelőtt megállapítja a megbecsülendő dolog vagy jog azonosságát; az azonosság kérdésében szükség esetében megfelelő szakértőt is meghallgathat. Ha az azonosságot a rendelkezésre álló s a netán azonnal beszerezhető adatokkal nem lehet megállapítani, a becslést vezető biró (önálló jegyző) az eljárást felfüggeszti s folytatására lehetőleg nyomban kitűzi az uj határnapot. Erről a becslést kérőt azzal a figyelmeztetéssel értesiti, hogy az azonosság megállapításához még szükséges adatokat megszabott határidőben mutassa be, mert különben a becslést foganatosítani nem fogják. Ha a folyamodó a felhívásnak nem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni s erről az érdekelteket értesíteni kell 10. §. A becslést vezető biró (önálló j-gyzö) köt. les az eljárás szabályszerűségére és arra ügyelni, hogy a szakértő véleményét a 8. §-nak megfelelően adja elö. A becslés érdemét is ellenőrizni kell. Különösen pedig, ha a megbecsülendő ingatlan térmértéke tekintetében a telekkönyvi és a íöldadókataszleri adatok, vagy pedig az érdekeltek és a szakértő részéről előadott adatok között mutatkozó elterések a valódi termékre nézve alapos kétséget támasztanak, a megbecsülendő ingatlan valódi térmértékét — esetleg evégből kinevezett földmérő szakértő közbejöttével — lehetőleg "pontosan meg kell állapítani s ennek eredményét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Ha a szakértő részéről megállapított becsérték a rendelkezésre álló adatok, mint pl. az ingatlan utolsó vételára, ka'aszXfl ni. hir. ipzssgügpiÉzierneli VZ.70Ó—19W. L19. számú rendelete