Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 22. szám - Dr. Farkas Lajos - Az előzetes letartóztatás mellőzése miatt használt felfolyamodás elintézéséig a királyi ügyészség fogva tarthatja-e a terheltet?

VII. évfolyam. 22. szám. Kolozsvár, 1914. május 31. ERQELYRESZI3061 KÖZLÖNY R KOLOZSVRRI ÉS MRROSVRSRRHELYI KIR. ÍTÉLŐTRBLRK HRTRROZRTTRRRVRL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ÉS AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LAPJA Főmunkatársak: Dr. Biró Balázs, ügyvéd, Dr. Pordea Gyula, ügyvéd, Dr. Tóth György, kir. tö'rv.-széki biró. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dr. Papp yózsef, ügyvéd, a Kolozsvári Ügyvédi Kamara elnöke, Kolozsvár sz. kir. város tb. főügyésze. Rovatvezetők: Dr. Szitás yenő és Dr. Stefáni Károly. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Deák Ferencz-utcza 42. szám. Megjelen minden vasárnapon. Elöfizetési-dij: Egész évre 1H K. Félévre .... 8 K. Negyedévre .... 4 K. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez. Előfizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendök. TARTALOMJEGYZÉK : Dr. Farkas Lajos. — Az előzetes letartóztatás mellőzése miatt használt felfolyamodás elintézéséig a kir. ügyészség fogva tarthatja-e a terheltet? Irta: Dr. Kemény István. — Néhány szó a végrehajtási eljárás 83., 84. és a végrehajtási novella 18. §-aihoz. Irta és összeállította: Dr. Novak Béla. — A román büntető torvénykönyv. Fordította s a kereskedelmi törvénynek a csődre vonatkozó büntető határozataival kiegészítette : Léhmann Róbert jog- és államtudományok tudora, ügyvéd, törvényszéki hites tolmács és keresk. akadémiai nyug. tanár. (Foly.) KÜLÖNFÉLÉK. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. X Dr. Farkas Lajos. A kolozsvári egyetemen kilenc lustrumon át nemcsak a tudománynak, hanem az életnek is a magistere: Tanitása mélyen szántó és lélekemelő. Könyve a gondolatok mély tengeréből felszinre hozott gyöngyszemeknek sorozata. Soraiból a régi jogélet elevenedik fel előttünk, a maga komoly praetoraival és fürge tribunjaival. Érezzük a jus trictum vasszigorát és meg tudjuk érteni a jus aequm igazságosságát. Értékelni megtanuljuk a mai jogélet szempontjából is, a római jogi axióma: honeste vivere, neminem laedere, suum cuique tribuere — mély értelmét és igazi lényegét. Az ő római joga — élőjog. Lelkünket, értelmünket teljesen átformálja és a római korba visz, ahol együtt érzünk a contrahaló íelek ellentétes törekvéseivel és megnyugszunk in idem placitum consensusukban. Sehol sem találjuk a római családi életet oly magasztos erkölcsi szempontból felfogva, mint épen az ő könyvében, úgy, hogy érezni lehet annak bensőséges melegét. Öröklési joga pedig egyenesen úttörő munka s az egyes szakaszoknál, a mély tudással és bámulatos szorgalommal összegyűjtött jegyzetek légiói elé comprimált sorok, a XII. táblás törvények világosságával és rövidségével vetekednek. A ki ilyen munkát végzett — az már ezzel egymagában is lerótta azt, amivel egy egész életnek tartozott. Dr. Farkas Lajos azonban az élet magistere is. Soha félre nem húzódott a munkától, kivánta meg légyen azt tőle egyház, haza vagy a társadalom. Élő példája annak, hogy hogyan kell felfogni a carlylei magasztos gondolatot, hogy: „Az ember ne panaszkodjék környezetére, korára és más effélére; ennek semmi haszna nincs. Rosszak az idők ? helyes, azért van ő itt, hogy javitson rajtuk." S amely gondolat benne követőre talált, az testet öltött. Bárhol megjelent — a centripetális erőt képviselte, mert egyéniségében van abból a lelki fluidumből, amely a nagy emberek sajátsága, s amely a rokonlelkeket magához vonzza, tömöríti és tettre készteti. Mindig a harcvonalban állott — úgy a tudás, mint a tettek mezején és mindig legelői. Mert tudása, gondolat-tárháza kiapadhatatlan, tettereje soha ki nem fáradó. Amellett meleg barátja a szerencsétlen osztályoknak. Senki úgy meg nem érti nyomorúságukat, ugy meg nem hallgatja ezer bajaikat, mint épen ő. A kétségbeesettet megerősiti, a rossz útra tévedtnek atyai jótanácsaival a helyes és becsületes élet ösvényét mutatja meg. A néphivatal, tüdőbeteggondozó — mind ennek a magasztos gondolatnak állnak szolgálatában. Mindenre ráér, mert akarja, hogy ráérjen. Mily kevés embereknek sajátja ez ma már. 45 éves tanárságának jubileuma alkalmából, mi benne a tudás és élet mesterét, az egész embert ünnepeljük. Az ő élete monumentum — aere perennius.... X Hz előzetes letartóztatás mellőzése miatt használt felfolyamodás elintézéséig a királyi ügyészség fogva tarthatja-e a terheltet? Irta: Dr. Kemény István. Ha jól vagyok értesülve, több helyt is, de egyik törvényszéknél és pedig állítólag a Bp. életbeléptetése óta bizonyosan állandóan követett gyakorlat, hogy a rendőrség, csendőrség az általa letartóztatott terheltet a kir. ügyészség elé vezeti, amely azután a terhelt kihallgatása végett az előzetes letartóztatás elrendelésének indítványozása mellett a kir. törvényszék vizsgálóbíróját keresi meg, aki elé a terheltet a fogházőrszemély személyzetével oly utasitás mellett vezetteti, hogy a fogház őrszemélyzete a terheltet feltétlenül vezesse vissza a fogházba az esetben is, ha a vizsgálóbíró az előzetes letartóztatás elrendelését mellőzné. Utóbbi esetben is azután a kir. ügyészség intézkedik aziránt, hogy az előzetesen le nem tartóztatott terhelt fogva maradjon-e. És nevezetesen abban az esetben, midőn az előzetes letartóztatás elrendelésének mellőzése miatt a vizsgálóbíró végzése ellen a vádtanácshoz felfolyamodással ól, fogva is tartja a terheltet ezen felfolyamodás elintézésóig. Midőn pedig egyik biró ezen gyakorlatot törvénytelennek találva, a Bp. 111. §-a alapján a jövőre nézve a vádtanács utasítását kérte ki, — a vádtanács a Bp. 112. §-a alapján utasította, hogy az eddigi gyakorlatot feltétlenül kövesse, vagyis az ügyészség hozzájárulása nélkül ne bocsássa szabadon a terheltet, habár annak indítványa ellenére az előzetes letartóztatást nem is rendelte el.