Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 20. szám - Az örökség birtokbavételéről. Optkv. 797-824. §. - T. II . 1843-1872. Folytatás

170. oldal. Erdélyrészi «Jogi Közlöny 20. szám. Ha ez a bizonyítási mód bármely okból nem alkalmazható, akkor a bár valósággal megtörténi tény más bizonyitó eszközökkel való bizonyítása ki van zárva. Contradictorius eljárás hiányában tehát a tkvi hatóság a megkinálás meg vagy meg nem történtének, mint a tkvi kérvények elintézési módja miatt igen nehezen bizonyítható ténykérdésnek a vizsgálatába nem bocsátkozhatik. A kérvényezőt a contradictorius eljárás hiánya miatt kizárt bizonyítás következtében jogsérelem nem érheti. E jogsérelem pedig igen könnyen és igen gyakran bekövetkezhetik. Pld. A.-t B. ingatlanára vonatkozóan dologba ni elővásárlási jog illeti. B. az ingatlant C-nek eladni óhajtván, A-t az elővásárlási jog gyakorlására két tanú előtt felhívja s A. kijelenti, hogy elővásárlási jogával élni nem kiván. A tanuk, valamint A. is a megkinálás megtörténtéről az okirat kiállítását megtagadják. B. tehát a tkvi hatóság előtt a megkinálás megtörténtét nem bizonyíthatja és most — bár az elővásárlási jog anyagilag megszűnt — csak alakjogilag létező elővásárlási jog miatt tulajdonjogot nem szerezhet. Mindaz, amit fentebb a jogosított beleegyezésének és a megkinálás megtörténte bizonyításának szükségtelenségére felhoztam, áil az elővásárlási jog megszűntének az igazolására is. A kérdés ezen része különösen szoros korrelatióban áll a megkinálás megtörténtével, mert az optk. 1075. §-a szerint „a jogosított tartozik az ingó dolgokat 24 óra alatt, az ingatlanokat 30 nap alatt a történt megkinálás után valósággal beváltani. Ezen idő lefolyta után az elővásárlási jog elenyészett." Ugy az 1075., mint az 1077. §. esetében az elővásárlási jog megszűnte olyan tények eredménye, melyeknek bizonyítása a tkvi eljárásban nehéz, vagy pláne legtöbbször lehetetlen. Hogy a tulajdonos telki szolgalmat engedhet-e az ingatlanra vagy sem, annak eldöntése attól függ: szenved-e valami változást a tulajdonjog tartalma a dologbani elővásárlási jog folytán vagy sem. Az optk. 358. § a szerint a tulajdonos akarata általi korlátozások a tulajdon teljességét nem szüntetik meg és a tulajdonost megilletik a 362. §. szerint a teljes tulajdonos számára fenntartott jogok. (Folytaíjuk.) Xf Bz örökség birfohbovcfel éroL V {Optkv. 797-824. §. - T. II. 1843-1872.) \ Irta: Dr. Tóth György. (Folytatás.) V. A 827. §. az örökös hitelezőinek jogát az átadás idejétől kezdődően rendelte joghatályosnak. Az átadás ideje: a hagyatékátadó-végzés kelte, illetve a végzés jogerőre emelkedésének napja. (Ez állandó vita tárgya). így rendelkezik az 1855. XíI/15-iki tkvi rendtartás 74. §-a is. Az erdélyrészi tkvi rendtartás azonban a biztosítás joghatályát a tulajdonjognak az örökös (hagyományos) nevére való átirás idejétől rendeli hatályosnak. Ez az Optkv. 432., 445. §§-aival van összhangban. Az örökhagyó és a hagyaték hitelezői a tulajdonjognak az örökös nevére való átírása előtt az örökös hitelezőit rangsorban feltétlenül megelőzik. Az örökös ellen biztosítást nyert hitelezők a tulajdonjog bekebelezésével egyidejű rangsorban következnek a biztosítás sorrendje szerint. (Tkvi rendt. 61. §.) A tkvi rendtartás 72. §-a azonban az örökhagyó (és hagyaték) tartozásainak biztosítását a tulajdonjognak az örökös nevére való átírása után is megengedi (Optkv. 550., 820., 821. §§). Ez a zálogjog azonban a bekebelezés rangsora szerint jön figyelembe.1 VI. A tkvi rendtartás 74. §-ának érvényesülése szempontjából különös figyelem fordítandó arra, ha egyes vagyontárgyak az örökség megnyílta után a hagyaték átadása előtt eladatnak. (L. 1894 : XVI. t.-c. 94. §. L. a m. kir. belügyminiszter 1913. évi 174815/912. sz. körrendeletét, a hagyatékot képező ingatlanoknak az örökösödési eljárás folyama alatt való eladása esetén i Az örökhagyó és az örökös hitelezői által nyert zálogjogok közötti rangsorozat kérdése, — ha vitássá válik — peren kívüli telekkönyvi kérvény alapján el nem intézhető. (L. 9843 1888-1889. V 14. B. J. Tára XVIII. 10.) követendő gyámhatósági eljárásról, tekintettel az 189*: XVI. t.-c. 94. §-ának rendelkezésére. R. T. 1913. 6. I.)2 VII. A m. kir. Curia a 34. sz. döntvény indokolásában utal arra, hogy a 74. §. értelmében biztosított hitelező zálogjogától rosszhiszemüleg, kijátszás utján megíosztathatik s ekkor a mala fides és dolus bebizonyítása mellett a károsító ellen kártérítéssel léphet fel. A fennebb közölt jogesetek arra mutatnak, hogy a bíróságok törekvése az, hogy a kártérítési, illetve tűrési perek csökkentessenek. A helyes álláspont tehát az, hogy a beszavatolás (átadás) alapján átirt tulajdonos a törlést csak annak bizonyításával eszközölheti, hogy az adást ily örökrész egyáltalában nem, avagy a zálogjog bejegyzése idejekor már tényleg nem illette.3 823. §. Az átadás megnyerése után is a birtokba vevő az által, ki jobb, vagy hasonló öröklési jogot követel, az örökség átengedése vagy megosztása végett perbe vonathatik. Egyes örökségi darabok tulajdona nem örökségi, hanem tulajdoni keresettel követelhető. A hagyatékátadó végzéssel teremtett állapot csak rebus hic síantibus — itélt dolog. A bíróságnak eme működése megelőző igazságszolgáltatás (Praeventiv-Justis). A perenkivüli eljárást azonban — ha jogerejüleg befejezést nyert — megújítani nem lehet.4 Az uj tényállásra alapított igény föltétlenül peruton érvényesítendő. Ez a 823. §. rendelkezésének ratioja. A 823. §. rendelkezésével teljesen összhangban áll az 1894: XVI. t.-c. 89. §-a."' 2 A tkvi rendta:tás 73. §-a az 1854. VIII 9-én kelt pátens 145. §-ában foglalt rendelkezéshez képest akként rendelkezik, hogy a vevő nyilvánkönyvi bejegyzése közvetlenül az örökhagyó után történik. Az Optkv. anyagi rendelkezését a hivatkozott 145. §. pótolta. Az 1894 : XVI. t.-c. 94. §-a ekként intézkedik: 94. §. Ha az örökhagyó tulajdonául bekebelezett vrlamely ingatlant az átadás előtt az érdekeltek magánkézből eladnak vagy más móden elitíegenitenek: a hagyatéki bíróság — annak igazolásául, hogy az elidegenítés az ahhoz hozzájárult személyeken kivül más személyeknek az örökösödési eljárás során figyelembe veendő érdekét nem érinti — beleegyezhetik abba, miszerint az ingatlant az örökhagyó nevéről közvetlenül a vevő tulajdonául bekebeiezzék (telekkönyvi rendelet 73. §.). A beleegyezés megadandó, ha az elidegenítés az összes érdekelteknek s vitás kérdések fennforgása esetén pedig az összes igényt tartóknak hozzájárulásával jött létre s amennyiben az emiitett szerződő felek között kiskorúak vagy gondnokság alatt állók is vannak, ha a gyámhatóság (71. §.) a kiskorúak vagy gondnokság alatt állók képviselője által kötött jogügyletet jóváhagyta, avagy pedig a képviselő által meg nem adott hozzájárulást saját hozzájárulásával pótolta. A beleegyezés az örökhagyó halálától számított három hónap eltelte előtt csak azokban az esetekben adható meg. amelyekben a 74. §. szerint a három hónap eltelte előtt a hagyaték átadása is meg van engedve. Ha az érdekeltek kérik: a vevő tulajdonjogának bekebelezése végett a szerződésnek és a beleegyezés tárgyában hozott végzésnek áttétele mellett a telekkönyvi hatóságot a hagyatéki biróság közvetlenül keresi meg." Ezek a rendelkezések az Optkv. joghatályának területén a rendszernek megfelelően föltétlenül érvényesülnek. A nagykorú hagyományosok és kötelesrészre jogosítottak biztosítása nem szükséges előfeltétele a jóváhagyásnak. A jóváhagyás nélküli eladás a hagyaték hitelezőivel szemben hatálytalan. A vevő joga nem az örököstől származik, hanem a bírói felügyelet alatt álló hagyatékból. így az osztr. gyak.: 1889. XI5. Qlaser: 12981. Ellentétes álláspontot véd "Ehrenzweig: 6. §. 75. j. C: Ha a 74, §, értelmében terhelt ingatlan a hagyaték átadása előtt a hagyatéki biróság beleegyezésével eladatott és a vevőre közvetlenül az örökhagyó után átíratott: a vevő a feltételes zálogjog kitörlését arra való tekintet nélkül kérni jogosult, hogy a hitelező kielégittetett-e ? (Dt. 7. f XXII. 83.) Helyes a következő határozat belső tartalma: O. A. hagyatéka örökhagyó gyermekeinek egymás között egyenlő arányban, tehát T. J.-nak egyharmadrészben adatott át. Az a körülmény, hogy az örökhagyónak ingatlanjutalékaira a tulajnonjog az örökösök között létrejött adásvételi ügylet folyományaképen közvetlenül F. .7. vevő s Örököstárs nevére rendeltetett bekebeleztetni — az örökös ellenében a tkvi rendtartás 74. §-a szerinti fenntartással szerzett zálogjog hatályát meg nem szünteti, mert a kir. Curiának 34. sz. döntvénye csak az esetre nyerhet alkalmazást, ha a hagyaték másnak adatott át, mint aki ellen az előjegyzés elrendeltetett. Szegedi tábla 1913. 11/11 5539 912 (C, 2398/1913. 1913. XU/18.) M. D, 1914. 69. 1. 53, e. (Utalás a M. D. III. f. 24. esetre.) 3 Dt. uj f. II. 41. * Nem tekinthető a perenkivüli eljárás megújításának, ha egyes vagyontárgyak az átadás után fedeztettek íöl. Áll ez különösen az ingatlanokra, mivel a tulajdonjog az örökösökre átadó végzés alapján kebelezhető be. A tkvi hatóság az ujabban felfedezett ingatlanokra az előző átadó végzés alapján a bekebelezést el nem rendeli. Téves az ezzel ellenkező joggyakorlat. 6 Az örökös, utóörökös és kötelesrészre jogosított, valamint az ingatlan hagyomása öröklési igényöket az elévülési határidőn belül a törvény rendes utján érvényesíthetik, még pedig akkor is. ha a hagyatéki tárgyalásra meg nem jelentek, vagy ha az örökösödési eljárás során mulasztást követtek el igényeik érvényesítése körül. E szabály áll akkor is, ha a meg nem jelent kötelesrészre jogosítottnak kötelesrésze a 62. és 65. §§. értelmében hivatalból állapíttatott meg. A hagyatéki eljárás rendén csak azok az intézkedések tekintendők végérvényeseknek, melyek az eljárás alakjára vonatkoznak ; az örökösödési