Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 20. szám - A román büntető törvénykönyv. Folytatás

20. szám. . Erdélyrészi Jogi Köz'.öny 171. oldal. Az örökösödési pereket az Optkv. nem szabályozza kimerítően. Az eljárási szabályok sem intézkednek szabatosan. Ez az oka a sok ellentmondó tanításnak és határozatnak. Az örökösödési perek lényegileg két csoportra oszthatók: a) örökösödési igény iránti perek (Erbrechts-process, Erbrechts-Streit) és b) örökség iránti perek (Erbschaftshlage.0 a) Az örökség iránti perekben kelt ítélet a hagyatékátadó végzést helyettesíti s ezért az örökség birtokbavétele (819.) ez alapon történik. A jogerős itéiet a hagyaték hitelezőivel és a hagyományozókkal szemben ugyanazon joghatállyal legitimál, mint az átadó végzés. b) G. Ferencné által kiállított okirat, mint az írásbeli magánvégrendelet kellékeinek megfelelő okiratba foglalt ügylet (hagyomány) megáll és igy a nevezett örökhagyónak hagyatékát a végrendeleti örökösödés szabályai szerint kell elbírálni: helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a fennforgó -esetben a kérdéses örökösödési ügyet nem a törvényes örökösödés, hanem a végrendeleti örökösödés szabályai szerint találta rendezendőnek és hogy alperest, mint örökhagyó egyedüli leszármazó örökösét (gyermeket) a köteles rész megilleti (optkv. 762., 764., 765. §§-ai). Általános elfogadott perjogi szabály az, hogy valamely örökösödési perben, amilyennek a jelenlegi per is minősítendő, minden felmerült igényt el kell dönteni, aminek nyilvánvaló célja az, hogy minden igény egységesen és aként nyerjen rendezést, hogy az örökösödési eljárást ismételten felfüggeszteni ne kelljen. M. 1912. G. 197. E. J. K. 1912. C. VIII. E kettős csoportosításnak megfelelően 1. az örökösödési igény iránti perek csoportjába tartoznak: a) az öröklési jog megállapítása iránti perek (alanyi jogosultság); b) a végrendelet és öröklési szerződés érvénytelenítése iránti, vagyis az ellentétes cimen (533.) nyugvó öröklési igények érvényesítése iránti perek. 2. A tárgyi értelemben vett örökség iránti perek (Erbschaftsklage) csoportjába tartoznak: a) a hagyaték kiadása iránti perek; b) hagyatéki osztály foganatosítása, osztály kiigazítása és megújítása iránti perek; c) a köteles rész ídadása iránti perek. Az optkv. az örökség kiadása iránti perek szabályozásánál a rei vindicatiot veszi alapul. Az activ hereditatis fogalmilag csak a possessor pro kerede ellen indítható.7 Nem örökössel szemben a hagyatékhoz tartozó egyes vagyontárgyak tulajdoni perrel köveíelhetők.8 A jogerős ítélettel igazolt örökös a jó, vagy rosszhiszemű birtokosra vonatkozó szabályok szerint követelheti a hagyaték birtokosától mindazt, ami ennek birtokában van (329. és 335. §§)? II. Az optkv. rendszere szerint a hagyaték átadása előtt csak az öröklési jog lehet örökösödési kereset tárgya. A tárgyi értelemben vett örökösödési perek rendszerint a bíróilag (átadó végzéssel, vagy ítélettel) igazolt örökösök által és örökösök ellen indíthatók.10 igény érdemét érintő s a perenkivüli jogszolgáltatás szükségszerű tartamához tartozó intézkedések csak annyiban, amennyiben az igénylők személye, az igény tárgya és alapja ugyanaz marad, mint amelyet a hagyatéki bíróság "határozatának alapjául vett. így a C. 7107 1898. o Az 1894: XVI. t.-c. VIII. fejezete (84—89. §§.) módot nyújt arra, hogy a hagyaték átadása előtt a vitás örökösödési igények peruton eldöntessenek. Ez ellentétes igények rendszerint már a hagyatéki eljárás rendén perreutasitás folytán tisztázódnak. De ha nem is tétetik a per folyamatba, az átadás után is érvényesíthető az igény. A birói ítélettel eldöntött igények az átadás után is megtartják joghatályukat. 7 A hagyatéki költségek, örökhagyó tartozásai, a hagyomány, meghagyás, valamely dolognak nem örökös részére való kiadása iránti per sohasem örökösödési per. üinszky—Reiner VII. 1122—1126. 1. 8 A római jog s az ezen alapuló jogrendszerek szerint a hagyatéki birtokos fogalma alá esett a possessor pro possessore is. Ez azonban nem helyezkedik ellentétbe sem subjective, sem objective az örökös örökösödési jogával. Épen ezért, ha alperes nem mint örökös birtokol, ellene nem örökösödési pernek, hanem ringularis actionak: egyszerűen rei indicationak van helye. !) Ez a hagyatéki eljáráson belőli öröklési per; ellenben a hagyaték átadása utáni per: a hagyatéki eljáráson kivüli per. Grosschmied ; Fejezetek I. 12—15. §.; Holitscher: Jogállam. 3 1905. 10 Ha az örökösödési eljárás vagyon hiányából mellőztetett, nz örökös az örökség iránt élt igényét egyenesen perrel is érvényesítheti. Ily perekben az alanyi és tárgyi jogosultság egyszerre nyer eldöntést. Ezek a perek az örökösödési eljárás tényalapjait is felölelik. a) Az örökös öröklési jogának érvényesítése iránt előzetes hagyatéki eljárás és perreutasitás nélkül is indíthat keresetet az ellen, a ki által öröklési jogában magát sértve érzi; s az a joga, hogy örökösödési keresetét az ellen indítsa meg, a ki által öröklési jogában magát sértve érzi, a perreutasitó végzés után is megmarad. Jogában áll perbe idéztetni olyan Az öröklési per megindítása 30 évi elévülés alá esik. (1478. §.) A végrendelet (szerződés, halálesetre szóló ajándékozás) érvénytelenítése 3 évi határidőhöz van kötve. (1487. §.) Az elévülés a hagyatéki bíróság átadó, illetve perreutasitó végzésének jogerőre emelkedésétől számítandó.11 (Folytatjuk.) X B román büntető toruénylidnyv. (Kihirdettetett 1865. május 1-én. Módosíttatott a 1874. februárins 17-én, 1882. februárius 21-én, 1893. május 28-án, 1894. februárius 15-én és 1895. május 4-én kelt törvényekkel). Fordította s a kereskedelmi törvénynek a csődre vonatkozó büntető határozataival kiegészítette : Léhmann Róbert jog- és rllamtudományok tudora, ügyvéd, törvényszéki hites tolmács és keresk. akadémiai nyug. tanár. (Folytatás.) 2. az alkuszok, váltóügynökök, szállítmányozók, bizományosok és iparukat közhatósági engedéllyel folytató személyek, kik a reájuk bízott ügyeket megbízóik károsítására intézik. (L. porosz 246.) 331. Azok a fuvarosok, evezősök vagy alkalmazottaik, kik a tovavitel végett reájuk bízott borok, másnemű italok vagy áruk minőségét ártékony anyagok odavegyitésével megváltoztatják, két hónaptól két évig s ha a változtatás nem ártékony anyagok odavegyitésével eszközöltetett, egy hónaptól egy évig terjedhető fogsággal és huszonhat leitől ötszáz leiig megállapítható pénzbüntetéssel fognak büntettetni. Ötödik szakasz. Csalás vagy reászedés. 332. Az, aki nyerészkedési vágyból más valakinek kárára, valótalan tényt valónak vagy valóságos tényt valótalannak tüntetvén, vagy merőben elfojtván tévedést idéz elő, csalást követ el. (L. porosz 241.) 333. A törvény által különleges büntetéssel nem sújtott csalás rendesen egy hónaptól egy évig terjedhető fogsággal és huszonhat leitől kétszáz leiig megállapítható pénzbüntetéssel fog büntettetni. 334. (Az 1895. május 4-iki törvény által módosítva.) Az, aki álnéven — színlelt minőségben — vagy cselfogással az embereket arra indítja, hogy valótalan vállalatot, képzelt hatást vagy hitelt elhigyjenek, vagy hogy valamely sikerre vagy szerencsétlenségre vonatkozólag reményt, vagy félelmet tápláljanak, érezzenek és ez által valakit arra bír, hogy őnekie pénzt, ingóságokat, kötelezvényeket, nyugtatványokaí, rendelményeket, felmentő ügyiratokat, értékjegyeket, ígérvényeket adjon és ezen eszközök valamelyikének alkalmazásával másvalakinek egész vagy részleges vagyonát ravaszul elveszi vagy elvenni megkísérli, hat hónaptól két évig terjedhető fogsággal és ötven leitől kétezer leiig megállapítható pénzbüntetéssel büntettetik, anélkül, hogy ezzel, a hamisítás bűntényébe esve, súlyosabb büntetések alól menekülhetne. A vétkes mindezen felül meghatározott idejű jogbetiltással is sújtható. (L. fr. 405.) 335. Az, aki a külföldre vitt román termékekre, ipari és kézmüvi cikkekre vonatkozólag ezek jóminősége, méretei s gyártójuk módja iránti kezeskedést célzó közigazgatási szabályzatokat áthágja, száz leitől kétszáz leiig megállapítható pénzbüntetéssel fog büntettetni. (L. fr. 413.) 336. Az, aki a vevőt az arany- vagy ezüsinemüek fémjelzése, a valódiakul eladott hamis drágakövek minősége, valamely áru fajminősége tekintetében megcsalja, úgyszintén az is, aki hamis súly- és hosszmértékek alkalmazásával, az eladott dolgok mennyiségére vonatkozólag csal, egy hónaptól hat hónapig terjedhető fogsággal és a károsultnak járó kártalanítás egynegyed egyént is, a ki ellen perre nem utasíttatott és viszont jogiban áll a perből kihagyni azt, a ki ellen szükség nélkül perre utasitatott; mert a perre utasító végzés célja csak az, hogy a fennforgó körülményekluz képest meghatároztassék, kit terhel a perindítás kötelezettsége; de annak nincs az a joghatálya, hogy a perre utasított fél öröklési jogát csak abban az esetben érvényesítheti, ha keresetét mindazok ellen megindítja, a ki ellen perre utasíttatott. (C. 900. aug. 28. 6375.1 b) Vo: 3195—1895. 1. Keresettel fellépni és a hagyatéki vagyonnak per utján az örökös társak ellenében leendő megállapítását köve^lni az örökösödésre hivatottak bármelyike egymagára is jogosítva van. (Kir. Curia 5431-1894. 11 A kolozsvári kir. ítélőtábla szerint: Osztályos örökösök között a hagyaték tárgyát képező ingatlanok elbirtoklása az átadó végzés kelte napjával veszi kezdetét. (Ko. 1913. V 10-én 1913. G. 66 4.)