Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 17. szám - Az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet közgyűlése

VII. évfolyam. 17. szám. Kolozsvár, 1914. április 26. RQELYRESZI JOGI KÖZLÖNY R KOLOZSVRRI ES MRROSVRSRRHELYI KIR. ÍTÉLŐTRBLRK HRTRROZRTTRRRVRL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ÉS AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LAPJA Főmunkatápsak: Dr. Biró Baláss, ügyvéd, Dr. Pordea Gyula, ügyvéd Dr. Tóth György, kir. törv.-széki biró. Szerkesztő és kiadó: Dr. Papp JÓBsef, ügyvéd, a Kolozsvári Ügyvédi Kamara elnöke, Kolozsvár sz. kir. város tb. főügyésze. Rovatvezetők: Dr. Szitás Jenő és Dr. Stefáni Károly. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Deák Ferencz-utcza 42. szám. Megjelen minden vasárnapon. Félévre.... 8 kor Negyedévre.... 4 kor. Kéziratok bérmentve a szerhez-tőséghez. Előfizetések s hirdetések a kiadóhivatálhoM intvzendők. lARTALOMJEGYZÉK : Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíj intézet közgyűlése. — „A sértő és meggyalázó jellegű kifejezések éles elhatárolása ..." Irta : szatmári Igaz Gusztáv, kir. j biró. Halmi. — Az örökség birtokba vételéről. (Optkv. 797—824. §§. — T. II. 1843—1872.) Irta: Dr. Tóth György. (Folyt.) KÜLÖNFÉLÉK. MELLÉKLET: Jogesetek tára. —Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. \ 9z országos Ugyueclí gyám- és nyugdíjintézet közgyűlése. Az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet f. hó 19-én délelőtt 10 órakor tartotta meg Budapesten oz évi rendes közgyűlését. Ez a közgyűlés kiváló fontossággal birt azért, mert az első öt évi carrenc idő letelvén, az intézet aktivitásba lépett s l'J14. január 1-től már többrendbeli özvegyi ellátási dijat is folyósított. De nagyfontossággal birt azért is, mert az 1908. évi XL. t.-c. 9. §-a 4. bekezdése és az alapszabályok 27. §-ának b) pontja értelmében 5 évről 5 évre uj mathematikai mérleg s uj mathematikai táblázat állapítandó meg s az intézet megalapításától kezdve az első 5 év utáni mathematikai mérleg és táblázat ezen a közgyűlésen volt megállapítandó. Ebből a szempontból a közgyűlés elé terjesztett igazgatósági jelentés sajnálatos meglepetést keltett az intézet tagjaiban, amennyiben az igazgatóság által beszerzett szakértői vélemények szerint, az alapításkor megállapított mathematikai táblázat, az intézet teljesítőképességét egyes részeiben túlhaladja s alapos revizióra szorult. Az igazgatóság jelentése szerint ugyanis az alaptáblázat elkészítésekor az intézetnek nem állottak rendelkezésére a megfelelő kari statisztikai adatok s ezért a számitások alapjául az általános statisztikai adatok vétettek. E statisztikai adatokra azonban az 5 év folyamán beszerzett ügyvédi statisztikai adatok két szempontból alaposan rácáfoltak. Nevezetesen az ügyvéd és felesége közötti korkülönbség sokkal nagyobb eltérést mutat, mint a más társadalmi osztályoknál, a minek közvetlen oka az, hogy az ügyvéd csak aránylag idősebb korban jut kenyérkereső helyzetbe s képes a családfenntartásra, mint a más foglalkozású egyének s ebből folyóan csak későbbi korban házasodhatik, a mikor azonban korához képest aránylag fiatalabb házastárssal lép frigyre. A másik eltérés pedig az, hogy az ügyvédi karban az abszolút munkaképtelenség sokkal kisebb arányszámmal fordul elő, mint akármelyik más foglalkozási ágnál, különösen azért is, mert az ügyvéd nincsen abszolút mértékben a személyes tevékenykedésre utalva s társ-, vagy megfelelő segédszemélyzet igénybevételével aránylag csökkent munkaképesség mellett is fenntartja irodáját. Ez a két. — a statisztika által támogatott — momentum billentette meg az alap matematikai táblázatát, mert ennek tanulságai szerint az alaptáblázat elkészítésikor a saját ellátásról történt lemondásnak túlságos nagy tökeérték tulajdoníttatott s ennek képzeleti ellenértékeképen az özvegyi ellátási díj a reális értéket túlhaladó összegben állapíttatott meg. Viszont azoban a munkaképtelenség esetére az ügyvédnek biztosított ellátási díj — fent előadott téves szempontokból igen alacsonyra állapíttatott meg. A matematikai számitások alapján készült s most már reális alapokon nyugvó uj táblázatban ezeket az eltolódásokat reparálni kellett s erre volt hivatva a most megtartott közgyűlés. A reparálásnak két módja mutatkozott: vagy fenntartani a régi 80 koronás dijat, amely esetben azonban a saját ellátás aránylagos 25°/o-os felemelése mellett a le nem mondott tagok özvegyeinek járuléka 18%-kal, a lemondott tagok özvegyeinek járuléka pedig 371/2°/o-kal leszállitandónak mutatkozott, vagy pedig az évi 80 koronás dijat aránylag csekély 20 koronával évi 100 koronára emelve, a rokkantsági ellátást 40, illetve 3378°/o-kal emelni, s ez esetben a le nem mondott tagok özvegyeinek ellátási dija a régi összegben fenntartható s csupán a lemondott tagok özvegyeinek ellátási dija szállíttatik le 25°/o-kal. A közgyűlés többsége a kényszerhelyzetben, tekintettel arra a mindig szemelőtt tartott általános elvre, hogy lehetőleg a tagok özvegyeinek cl'átási dija legyen megfelelő, az utóbbi módozatot fogadta el, hangsúlyozván azonban, hogy ezen megállapítás csak az ujabbi 5 évre szól s az 5 év elteltével ujabb matematikai mérleg s táblázat készítendő, amely — miután most már az eltolódások reparáltattak — az intézet erősbbödésével csak javulhat. A közgyűlésről szóló részletes tudósitásunk a következő: Az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetnek az elmúlt vasárnap megtartott évi közgyűlését egy kegyeletes aktus előzte meg, ugyanis az ülés előtt ünnepi közgyűlés volt, amelyen a múlt évi közgyűlés határozatához képest leleplezték dr. Szivák Imre, a kamara volt elnöke és dr. Nagy Dezsőnek, az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet egyik megalapítójának arcképeit. Az ünnepi közgyűlésen az igazságügyminiszter dr. Töry Gusztáv államtitkárral képviseltette magát. Jelen volt az ünnepi közgyűlésen dr. Nagy Dezső özvegye és fivére, dr. Nagy László igazgató. Dr. Pap József udv. tanácsos, elnök, üdvözölte a megjelent vendégeket, megtartotta arcképleleplező ünnepi beszédét, melyben utalt az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdijintézet fontosságára, s fájdalommal konstatálta, hogy most, midőn az intézet az első öt évi működéséről beszámol, hiányzik a közgyűlésen dr. Szivák Imre és dr. Nagy Dezső, akiknek lángelméje és nagy energiája alkotta meg az intézetet. Nem akar. — úgymond — nekrológot tartani az elhunyt két nagy férfiú felett. Nekrológokkal a halottakat búcsúztatjuk, mi azonban azt akarjuk, hogy Szivák Imrének és Nagy Dezsőnek nagy alkotó szelleme tovább is éljen közöttünk. Ha e két nagy ügyvédheros legsajátosabb alkotását, az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetet méltatjuk, ha rámutatunk arra a sok küzdelemre, amelynek árán volt csak az intézet megvalósítható, akkor dokumentáljuk, hogy ők továbbra is élnek minden magyar ügyvéd szivében, hogy ők az ügyvédi karnál biztosították maguknak a halhatatlanságot. Mert ami a Hódossyaknak, Győryeknck, Králikoknak és Robitsekeknek nem sikerült, azt keresztülvitte Szivák Imre Nagy Dezsővel együtt nagy invencióval és művészettel. Ha akármelyik hiányzott volna e kettő közül, ma az intézet fenn nem állana. Dr. Szivák Imre és dr. Nagy Dezső, mint az intézmény megalkotói, tettükkel mélyen bevésték nevüket az ügyvédség tölgyfájának kérgébe. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdijintézet a kölcsönhatás alapján megfesttette a