Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 1. szám - A házasságon kivül született gyermekek és a szülök közti jogviszonyról. Jegyzetek az Optk. 165-171. §-aihoz

2. oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny 1. szám. amikor az egész évi munka folytán testileg-lelkileg amugyis el van csigázva, külön extra, megerőltetett munkát végezzen és a saját és a felek idegeit tegye tönkre. Erős a remény atekintetben, hogy a helyzet változni fog. Az emberek észre fognak térni, — persze lassan, — mihelyt be fogják látni, hogy a sok, de helytelen elintézés nem szolgál javukra. Mert hiába, minden az emberi önzés szerint igazodik. A jó irányban első lépés a bírákra vonatkozó minősítési rendelet egyik intézkedése. Tudjuk, hogy a decemberi hónap az elgaloppirozott Ítéletek hónapja s hogy ezen Ítéleteknek majdnem valamennyié felsőbíróság elé vitetik. A minősítési rendelet szerint (9. §.) a felkerült Ítéletek abból a szempontból, hogy a jogászi gondolkozásnak megfelelnek-e és kellő gondossággal vannak-e kidolgozva, megbirálás tárgyát fogják képezni s eszerint nyeri el a bíró minősítését. Hát alig hiszem, hogy valaki a minősítését egy „decemberi itétettela, csupán azért, hogy statisztikája jó legyen, elrontsa! Ugy áll a dolog ugyanis, hogy most elsősorban a munka minősége és nem a statisztikai kimutatás szerint fog a minősítés történni. És ez feltétlenül helyes. Tehát legyünk most már abban egyformák, hogy ne a számokat, hanem az elintézés mikéntjét nézzük. Akkor a decemberi hónap az igazságszolgáltatás szempontjából olyan hónap lesz, mint a többi, a becsületes, jó munka hónapja. 9 házasságon ftiviil született gyepmeheft és a szDiöh közti jogviszonynál. X (Jegyzetek az Optk. 165—171. §-aihoz.) X Összeállította: dr. Szitás Jenő. 165. §. Természeti gyermekek általában kizárvák a család és rokonság jogaiból, sem az atyának családnevére, sem a nemességre, czimerre és a szülék egyéb előnyeire nincs igényök; anyjok családi nevét viselik. 166. §. Azonban természeti gyermeknek is van joga szüléitől vagyonukhoz mért ápolást, nevelést és ellátást követelni, és a szülék jogai a fölött annyira terjednek, mint a nevelés czélja megkívánja. Egyébiránt a természeti gyermek nem áll nemzőjének tulajdonképeni atyai hatalma alatt, hanem gyám által képviseltetik. A házasságon kívüli születés a polgári becsületre és a haladásra befolyással ugyan nincs (162. §.), mindazonáltal annak számos magán- és közjogi hátránya van, melyek a 165. §-ban vannak felsorolva. Ez a felsorolás nem taxativ. Erre nézve utalunk a 754. §-ra. Az ily gyermek az anyja nevét viseli, de annak nemességét és rangjának előnyeit nem szerzi meg. Állampolgársága és községi illetősége az anyja szerint igazodik. 167. §. Tartással különösen az atya köteles, ha pedig ez nem képes a gyermeket eltartani, ezen kötelesség az anyára száll. 168. §. Mig természeti gyermekét jövendő rendeltetéséhest kipest az anya maga akarja és tudja nevelni, ezt az atya tőle el nem veheti; mind e mellett a tartás kötelességét ő köteles viselni. 169. §. Ha azonban a gyermek java az anyai nevelés által veszélyeztetik, köteles az atya a gyermeket anyjától elválasztani s magához venni, vagy más biztos és tisztességes helyre adni. A törvénytelen gyeraiek gyámja az anyja; ennek kiskorúsága esetén pedig az árvaszékileg kirendelt gyám. (1877 : XX. t.-cz. 34. §.) Tartása elsősorban a gyermek vagyonának jövedelméből fedezendő. (Ellenkező dr. Menyharth Az Osztr. áll. polg. tkv. I. köt. 80 1.) Ilyennek hiányában az atya s csak végső esetben az anya (167. §.) köteles tartani. Az anya tartási kötelezettsége különösen akkor állhat be, ha a gyermeknek vagyona nincs s az atya ismeretlen helyen tartózkodik. Az anya, vagy a természetes atya szüleitől tartás sohasem követelhető; még akkor sem, ha ezek a szüleik vagyonában dolgoznak. Az atya ebbeli kötelezettségének alapja a közösülés ténye. (163. §.) A tartás mértéke az atya vagyoni helyzete és az anya társadalmi állása szerint igazodik s készpénzben, havonként előre, (1418. §.) a gyermek keresőképességéig, tehát esetleges nagykorúságáig, sőt azon tul is fizetendő. Ha az atya a tartásra itéletileg köteleztetik, a fizetés végső időpontja az ítéletben pontosan meghatározandó. Kezdete a születés ideje. Oly esetben azonban, midőn az anya huzamosabb ideig a keresetindítással késik, az 1480. §. irányadó. A hozomány (1220. §.) és a kiházasitás (1201. §.) nem lévén tartás, ilyet a gyermek csak az anyjától igényelhet. Az anyai nevelés veszélyeztetése az anya egészségi állapota, foglalkozása vagy erkölcstelen élete folytán állhat elő. Ha az anya a kritikus időben többekkel közösült, ebből a közösülő férfiak fizetési kötelezeltségének egyetemlegessége nem következik. Ily következtetésre a törvény semmiféle alapot nem ad. (Ellenkező: dr. Menyharth id. m. 80. 1.) Ezt iá gyakorlat sem állapítja meg. Joggyakorlat: Az a kérdés, hogy a törvénytelen gyermek mely életkorig szorul tartásra, ténykérdés. Az optkv. 139. és 166. §-ainak egybevetett értelméből helyesen következtetve, szabály az, hogy a tartás időtartamát a szülék vagyoni viszonya, társadalmi állása és esetleg a vidéken dívó gyakorlat is irányítja. U. i. közönséges falusi napszámos anyának hasonló társadalmi állású férfi által nemzett törvénytelen gyermeke nem fog oly hosszú ideig tartásra szorulni, mint amennyi ideig tartásra előkelő társadalmi állású nőnek szintén előkelő és vagyonos férfi által nemzett törvénytelen gvermeke szorul. (Mv. 1910. G. 125.) Szegényebb sorsú földmivelők házasságon kívül született gyermekeinek eltartási dija nemi különbség nélkül rendszerint a gyermek 12 éves kora betöltéséig Ítélendő meg. (Mv. 8. sz. elvi megállapodás.) A törvénytelen gyermeknek anyja a gyermeke tartásdiját ennek természetes atyja ellen ott is saját személyében jogosult érvényesíteni, ahol az Optk. van hatályban. (G. 1900. I. G. 27.) Az anya elhalálozás* után a tartásdíj nem a gyermek gondozója, hanem a gyámja kezéhez fizetendő. (C. 1905.1. G. 714.) Az állami gyermekmenhelyt kereseti jog illeti arra, hogy a kötelékébe fogadott gyermekek gondozására szükséges és hasznos költségeket, ha azok a gyermek vagyonának jövedelméből ki nem kerülnek, visszakövetelje azoktól, kik a hatályos jogszabályok értelmében a gyermek eltartására kötelesek. (G. 1910. I. G. 183.) Ha a természetes gyermeket az atya eltartani nem képes, a tartási kötelezettség az anyára száll. (Mv. 1905. G. 117.) Az optkv. nem tartalmaz oly rendelkezést, hogy a törvénytelen gyermeknek nincs igénye a természetes apától tartást követelni, ha az anya a fogamzás idején többekkel nemileg közösült, vagy esetleg erkölcstelen, feslett életet folytatott. Az optkv. 167. §-a szerint a természetes gyerek tartására első sorban az atya köteles, miből őrként foly, hogy e kötelezettség magával a születés napjával veszi kezdetét. (Kv. 1908. G. 100.) A törvénytelen gyermek tartási igényét az anyának őt esetleg károsító egyezsége ellenére is érvényesítheti, de ebben az esetben a gyermek képviseletében nem az anyának, hanem a felmerült érdek összeütközés miatt a gyámhatóság által kirendelt külön gondnoknak kell fellépnie. (Mv. 1910. G. 142.) Az optk. 167. §-a és az 1877. évi XX. t.-cikk 11. § a értelmében a törvénytelen gyermeket első sorban annak természetes atyja köteles eltartani, az 1877. évi XX. t.-cikk 11. §. harmadik bekezdése értelmében a törvénytelen gyermek eltartása, az anyát is terheli mindaddig, amíg a bíróságok, a gyermektartási és nevelési, kötelezettségre nézve nem határoznak. (Mv. 1910. G. 104.) Ha a gyermek testi vagy szellemi fogyatkozásainál fogva egész életén át keresetképtelen marad és ha ezt a ténykörülményt felperes kellően bizonyítja, nincs kizárva az, hogy a biró a tartáskötelezettséget a gyermek egész élettartamára kitérjedőleg megállapíthassa. (Mv. 1910. G. 14.) A kiskorú anya (felperes) törvénytelen gyermekének eddigi tartásáról önmaga gondoskodott és rendelkezett, a már sajátjából teljesített tartás egyenértéke, valamint a további tartás iránt saját személyében is perrel fellepni jogosult. (Mv. 1909. G. 228.) A tartás és nevelés tekintetében a házasságon kivül született gyermek igénye lényegben nem tér el, a törvényes gyermek igényének terjedelmétől s az előbbi sincsen a társadalmi és az állami jótékony intézmények segélyére erősebben utasítva, mint az utóbbi, ahol a házasságon kivül nemzett gyermek akár testi, akár szellemi fogyatkozásai folytán 14 éves életkorán tul is munka és keresetképtelen: a természetes apát ily rendellenes viszonyok közt a tartási kötelesség alól pusztán a 14 éves élet-