Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 44. szám - Az esküdtbiróság és a sajtótörvény reformja a kolozsvári ügyvédi kamara és az ügyvédszövetség választmányi ülésein

44. szám. Erdélyrészl Jogi Közlöny 417. oldal. 26. Az elitéltek, amennyire lehetséges, bűncselekményeik minősége szerint osztályozva el fognak különittetni. A nők a férfiaktól elkülönítve, nemüknek megfelelő munkákra alkalmaztatnak. 6- §• Jogbetiltás. (Interdictiunea corectionala.) 27. A bíróság a törvény által előirt esetekben a 22 cikk szerinti jogok közül egynek vagy többnek gyakorlását betilthatja. (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK. /"C= Az esküdtbíróság és a sajtótörvény reformja a kolozsvári ügyvédi kamara és az ügyvédszövetség választmányi ülésein. A kolozsvári ügyvédi kamara október hó 29-én dr. Czikmántori Ottó ük. elnök vezetése alatt tartott választmányi ülésén foglalkozott az esküdtbíróság előtti eljárásra vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló, valamint a sajtótörvény reformját tárgyazó törvénylavaslatokkal. A kamara választmánya beható tárgyalás után egyhangúlag elfogadta a dr. Papp József ük. titkár, előadó által előterjesztett következő határozati javaslatot: A kolozsvári ügyvédi kamara választmánya sajnosán tapasztalja ujabban azt, hogy a jogszolgáltatást közvetlenül érdeklő fontos törvényjavaslatok — mielőtt ezekre nézve az arra hivatott testületek és hatóságok véleménye kikéretnék — a parlament elé terjesztetnek, sőt azok megszavazása is keresztülhajtatik, mielőtt azokat illetően a jogászi közvélemény kialakulására idő volna. Ez az eljárás sérti az ügyvédi kamaráknak az 1874. évi XXXIV. t.-c. 19. §-ában lefektetett véleményadási jogát is. Különösen sajnosán és megdöbbenéssel tapasztalta ezt a kamara a legutóbb beterjesztett és az esküdtbíróság előtti eljárásra vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló, valamint a sajtótörvény reformjára vonatkozó törvényjavaslatoknál, amelyek amellett, hogy fölötte fontos jogszolgáltatási reformokat tárgyaznak, a közszabadságot is közelről érintik. Az esküdtbíróság előtti eljárásra vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslattal szemben ugyanis a kamarának súlyos aggodalmai vannak : különösen a tény- és jogkérdés szétválasztására, a Curia felülvizsgálati jogának kiterjesztésére és a bíróság elnökének az esküdtek tanácskozásába való bevonására vonatkozó intézkedéseit illetően, amelyektől magát az esküdtszéki intézményt félti s amelyekre szorosan vett jogszolgáltatási okokból semmi szükség nincsen. A sajtótörvény reformtervezetében pedig a kamara oly törekvéseket lát, amelyek legsúlyosabban érintik a polgárok szabadságát. Mindezen okokból a kamara választmánya a hivatkozott törvényjavaslatok ellen — mai formájukban — állást foglal s aggodalmait, észrevételeit és véleményét az Igaz ságügyminiszterhez sürgősen felterjesztendő, feliratban fejti ki. Ugyancsak ezekkel a törvényjavaslatokkal foglalkozott okt. 28-án dr. Papp József osztályelnök vezetése alatt tartott választmányi ülésén az országos ügyvédszövetség kolozsvári osztálya is, amely ülésen az esküdtszéki reform törvénytervezetét dr. Biró Balázs vál. tag, a sajtótörvéi<yjavaslatot pedig dr. Petrán Tibor osztálytitkár ismertette. A választmányi ülés a következő határozati javaslatot fogadta el: L Az országos, ügyvédszövetség kolozsvári osztálya nem helyesli az alkotmánybiztositékot képező esküdtszéki intézménynek törvényhozási szabályozását parlamentariter nem rendes viszonyok között. Ilyen garanciális törvénynek módosítását általában is csupán a legalaposabb előkészítés s nyugodt parlamenti viszonyok között találja keresztülvihetőnek. Nem helyesli, hogy ilyen fontos és közszabadságot érintő kérdés szabályozását tárgyaló javaslat illetékes véleményező testületeknek és szakköröknek meg nem küldetett és a szakvélemények és bírálatok mellőzésével megrohanásos módon alkotják a törvényt. A törvényjavaslat kontemplált rendelkezései közül az esküdtek tanácskozásába a szakbiróság elnökének bevonását, a tény- és jogkérdés forszírozott szétválasztását, a kir. Curia felülvizsgálati jogkörének kiterjesztését különösen nem helyesli. Ezen újítások az intézményt lényegéből vetkőztetik ki s a benne rejlő liberális gondolatot eltorzítják. Éppen ezért a módosítások ellen a leghatározottabban állást foglal. II. Az országos ügyvédszövetség kolozsvári osztálya a magyar alkotmányosság egyik garanciális törvényének, az 1848. évi XVIII. t.-cikkbe foglalt sajtótörvénynek, illetve sajtószabadságnak, a parlamenthez a szokásos előkészítő eljárás teljes mellőzésével benyújtott javaslattal való szabályozását nem helyesli annál kevésbbé, mert annak egyes részeit indokolatlannak találja s aggodalmát fejezi ki az egyes jogfosztó intézkedéssel szemben is. — Sajnosán nélkülözi ez a javaslat a sajtóvállalatok jogos üzleti érdekei védelmének (kolgortage, vasúti árusítás stb.) biztosítékait is. Ezért annak változatlan törvénybeiktatása ellen kifejezetten állást foglal. = Tanulmányút a szamosujvári javítóintézetben. Dr. Finkey Ferenc egyetemi tanár az idén is folytatja azt a szép programmot, melyet a tavaly már megkezdett, t. r. a javítóintézeteknek s a különböző letartóztatási intézeteknek hallgatói és az érdeklődő jogászok részére való bemutatását, szakszerű előadás és magyarázat kíséretében. — E programra keretében dr. Finkey november 4-én, kedden a szamosujvári uj javítóintézetet mulatja be, amely intézet annál érdekesebb a megtekintésre, mert a régi fegyháznak a hamvaiból való feléledését s modern köntösbe átalakulását szemlélhetjük benne és sok szép történelmi reliquia is van ott. A tanulmányúton szívesen látja dr. Finkey az ügyvédi, birói és ügyészi kart is. Az indulás Kolozsvárról kegden reggel 7 óra 55 perckor történik, a visszaérkezés pedig 5 óra 34 perckor lesz. Itt emiitjük meg, hogy az érdemes professzor e hó 26-án a Farkas-utcai fiatalok fogházát s 27-én pedig a kolozsvári javítóintézetet mutatta be — tanulságos előadás keretében — hallgatóinak. = Az EME jogi szakosztályának előadásai. A jogi szakosztály elnöksége a mult elismerésre méltatott munkásságát az 1913—14. évszakban is folytatja. Az egyetemi könyvtár előadótermében a tudományos előadásokat legközelebb megkezdi s reméli, hogy Kolozsvár jogászközönsége minél nagyobb számban fogja az előadásokat hallgatni. Szükségtelen e lap olvasói előtt a fölolvasások értékéről bővebben megemlékezni, hisz az eddigi előadások rendjén azok tudományos jelentőségét behatóan méltattuk s egy részét lapunkban közöltük is. Legyen szabad azonban reá mutatnunk arra, hogy mindenben szeretjük hangoztatni, hogy a centrum (a főváros) mi mindent nyújt, ellenben vidéken alig van valami. Viszont, ha már vidéken valami megvalósul, akkor azt nem igen részesítjük a megérdemelt pártfogásban és támogatásban. Ezt csak azért hozzuk föl, hogy a jogi szakosztály tudományos előadásai a kezdet nehézségeivel megküzdöttek s igy szerencsés körülmények között fejtheti ki a központ részéről is elismerésre méltatok munkásságát. Az idei fölolvasások változatossága a tisztán gyakorlati irányú kérdések körén messzi tul halad, de céljánál fogva a programm oly tárgyköröket ölel föl, amely előadások az ismeretek szélesbitésére alkalmasok. Az első előadás az óindus jog ismertetésére vonatkozik. Dr. Buchkor Mihály egyetemi m. tanár fogja az érdekesnek Ígérkező előadását november hó 8-án megtartani. Egyidejűleg dr. Büchler Pál fiatal nyelvtudós fog Mann törvénykönyvének a szanszkrit nyelvből való fordításáról értekezni. E tárgykör érdekességénél fogva megérdemli a legszélesebb érdeklődést, mert a magyar jogirodalomban ezzel eddig nem igen foglalkoztak. A távol keleten egy uj világ van kialakulóban s mi még a jogélet alapköveit is alig ismerjük. == A budapesti ügyvédi kamara és az esküdtszéki reform. A budapesti ügyvédi kamara választmánya október 23-iki ülésén foglalkozott az esküdtszék reformját tárgyaló törvényjavaslattal. A választmány elhatározta, hogy a törvényjavaslatnak napirendről levétele végett az igazságügyi miniszterhez felír. Ugyanebben a kérdésben pedig 1913. november 2-ik napjára kamarai rendkívüli közgyűlést hivott össze. = A budapesti „Ügyvédi Kör"-ben f. évi október 23-án dr. Visontai Soma ügyvéd, október 28-án pedig dr. Dési Géza ügyvéd tették erős kritika tárgyává az esküdtszéki intézmény reformjáról szóló törvénytervezetet ugy általánosságban, mint a részletekre nézve.