Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 44. szám - Az esküdtbiróság és a sajtótörvény reformja a kolozsvári ügyvédi kamara és az ügyvédszövetség választmányi ülésein

41S. oldal. Erdélyrésai Jogi Közlöny. 44. safttg. A részletekre áttérve különösen kimutatták az előadók, hogy a javaslatban túlteng a vádnak érdeke, sérelmes a védelemre és egyenesen jogfosztásokban részesül a vádlott. Hibáztatják a kérdések föltevésének javasolt rendszerét. Példákkal illusztrálták, hogy a ténykérdést a jogkérdéstől elválasztani sokszor lehetetlenség és különösen sérelmesnek, sőt az esküdtbiráskodás elkobzásának minősítették, hogy a legfontosabb kérdést: bünös-e a vádlott — nem intézik az esküdtekhez. Sérelmesnek, hogy a javaslat a közokiratoknak döntő túlsúlyt biztosit és p. o. ha csendőri vagy detektivi jelentés van az iratok között, ugy az erre vonatkozó kérdést sem szabad föltenni, ezenkívül pedig a biróság a jelentés tartalmát súlyosbító körülménynek is veheti, még az esküdtek határozata nélkül is. Sérelem az is, hogy a vádlott elmeállapotát illetőleg az esküdtekhez kérdést intézni nem szabad, ugy, hogy a szakérlök lépnek a biróság helyébe. Veszedelem van a tanácskozásnak az elnök által való vezetésében és ellentmondásba is jut a javaslat, mert ha félti az esküdteket valamely társuk befolyásától, miért nem félti a tekintélyesebb elnöktől. Ha meg az elnök a javaslat értelmében passiv viselkedik, ugy nincs is reá szükség. Céltalan a két esküdtnek a büntetés kiszabásához való delegálását és itt az is megeshetik, hogy mivel a verdiktet titkos szavazással hozták, a delegáltakat pedig élőszóval választják, hogy ezek épen a kisebbség álláspontját fogják képviselni. Végzetes a javaslat ama intézkedése is, hogy a biróság a fölmentő verdikt esetén felfüggesztheti az eljárást s az ügyet más esküdtek elé utalhatja. Az is szerfölött sérelmes intézkedés, hogy az uj esküdtszéknél a biróság nyomozó-munkát végez, újrafelvételi eszközölhet a vádlott terhére és súlyosabb büntetést szabhat ki. A Curia előtti eljárást illetően kiemeltük, hogy amikor a Curia esküdtbirósági ügyben ítéletet is mondhat, akkor megszűnt az esküdtszék. Végül kiemelték, hogy amilyen az ország, olyan az esküdtszéke. Ha kevesebb nyomorúsága és több ereje és több kultúrája lesz az országnak, jobb lesz az esküdtszéke is. = Ügyvédjelöltek gyűlése. Az Országos Ügyvédjelölt Szövetség október 26-án délelőtt tartotta a tagok rendkívül nagy érdeklődése mellett évi rendes közgyűlését, dr. Fábián Béla elnöklésével az Ügyvédi Kamara dísztermében. Az elnöki megnyitó után a titkár előterjesztette jelentését, amely megemlékezik a Szövetség mult évi mükögéséről, különösen az ügyvédjelölteknek az 1912. VII. tc. igazságtalan és a jelölti karra sérelmes intézkedései elleni küzdelméről. Majd az alapszabályok módosítása következett. Az uj alapszabályokban gondoskodni kellett az 1913 november 1. után ügyvédi vizsgát tevő ügyvédhelyettesekről is; ezért elhatározták, hogy az egyesület cime ezúttal: Ügyvédhelyettesek és Ügyvédjelöltek Orsz. Szövetsége. Végül elhatározta a Szövetség, hogy a vidéken nagy propagandát fog kifejteni és a kamarai székhelyeken e központtal állandó összeköttetésben álló szerveket fog létesíteni. = Jogi tanácskozások és előadások. A Magyar Jogászegylet igazgató-választmánya dr. Nagy Ferenc titkos tanácsos, egyetemi tanár elnöklésével ülést tartott, amelyen az egyesület legközelebbi munkaprogrammját állapították meg. Az egyesület magánjogi bizottsága, dr. Szászy-Schwarcz Gusztáv vezetésével rendszeresen fogja folytatni tanácskozását a polgári törvénykönyv javaslatáról. Az egyesület büntetőjogi bizottsága Zsitvay Leó curiai tanácselnök vezetésével a büntetőjogi reform kérdései felől fog találkozni azoknak a törvénytervezeteknek alapul vételével, amelyeket az igazságügyminiszter a közelmúltban közreadott. A közjogi és közigazgatási bizottság Concha Győző főrendiházi tag, egyetemi tanár elnöklésével a közigazgatás reformjának általános és több részletkérdésével fog foglalkozni. Az igazságügy-szervezeti bizottság Zachár Emil curiai tanácselnök vezetésével a polgári perrendtartás köréből az igazságügyminiszteriummal együttesen nyilvános előadássorozatot rendez a budapesti bíróságok személyzete számára s ennek keretében december 3-tól kezdödöleg hetenkint egy izben összesen tizenhat előadást tartanak a polgári perrendtartással foglalkozó oly szakférfiak, akiket erre. az igazságügyminiszter és az egyesület elnöke felkér. Az igazgató-választmány az egyesület ezen közgyűlését november 9. napjára tűzte ki, amely alkalommal dr. Magyary Géza egyetemi tanár igazságszolgáltatásunk korszerű reformjáról fog előadást tartani. = A Máv. nyugtafoélyegcá. Az államvasutak ellen évenkint több ezer pört folytatnak le kártérítésért és fuvardijak megállapításánál előforduló tévedések miatt. Amikor a pénzét követelő félnek kétségtelenül igaza van, a Máv. értesiti, hogy követelését elismeri és a postatakarékpénztárnál a nyugtabélyeg levonásával fölveheti a neki járó összeget. Kérdés azonban, hogy van-e joga a Máv.-nak a nyugtabélyeget levonni ? Ebben a kérdésben döntött a budapesti VI. ker. kir. járásbíróság. A bíró helyt adott a keresetnek és ugy itélt, hogy a Máv. köteles a nyugtabélyeg fejében levont tiz korona tökét, ennek 5°/o-os kamatát és 3 korona 84 fillér bélyegköltséget nyolc nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. A megokolásbaa többek között ezeket mondja: — A Máv. kettős alapon kérte a kereset elutasítását. Az egyik: hogy a nyugtabélyeg viselésének kötelezettsége a hitelezőt terheli, a másik: hogy mint közpénztár, a követelés kifizetésekor köteles a kir. kincstár javára levonni a nyugiabélyeget, mert szerinte a postatakarékzénztári esek- és clearing-forgalomról szóló törvény értelmében a vasút a postatakarékpénztár utján fizetett összegekből a nyugtabélyeget köteles az államkincstárnak beszolgáltatni. Az alperes védelmét nem találta a biróság jogszerűnek. A postatakarékpénztári csekk- és clearing forgalomról szóló törvény ugyanis csak arról diszponálhat, hogy a postatakarékpénztár utján eszközölt kifizetésnél is behajtandó a nyugtabélyeg ki által való viselésének kérdésében. E kérdésben a magánjog szabálya a döntő, ennek értelmében pedig a jogszabály, amit a régebbi birói gyakorlattal szemben kialakult ujabb és helyesebb felismerésen alapuló birói gyakorlat követ, az, hogy a kifizető adós a hitelezőtől a fizetés ellenében nyugtát követelhet ugyan, de ennek bélyegköltsége (ebben az esetben a Máv.-ot) terheli. — A Máv. azzal is érvel a kereset ellenében, hogy az 1881. XXVI. törvénycikk 6. §-a értelmében a nyugtabélyeg levonása törvényszerű volt. Ez a törvény azt mondja : „Midőn számlák, kivonatok, vagy jegyzékek hatósághoz, vagy valamely közponztárnál kifizetés végett nyugtatvány gyanánt nyújtatnak be, azoktól — mint nyugtatványoktól — a II. fokozat szerint járó bélyegilleték bélyegjegyek felragasztása által rovandó le. Kétségtelen, hogy a m. kir. államvasátak pénztára, mely a pereseset alapját tevő kifizetést teljesítette, mint állami igazgatás alatt álló vállalat által kezelt pénztár, közpénztárnak tekintendő. Bár való, hogy a felperes hozzá a követelését igazolni kivánó számlát terjesztett be, ezt azonban nem nyugtatvány gyanánt adta be, hanem tárgyalás, elbírálás végett, s különben sem a vasút közpénztárához, hanem a m. kir. államvasutak fuvarozóhoz nyújtatott be, mely minőségében hatóságnak nem tekinthető, hanem csupán kártérítésre köteles vagy nem köteles kereskedőnek, aki, mint fuvarozó, nem hatóságként jár el, hanem mint kereskedő. = Helyreigazítás. A román Btkv. fordításához dr. Finkey Ferenc egyetemi tanár ur által irt s lapunk mult számában közölt bevezető cikk első bekezdésének utolsó 4 sorát (a becsúszott értelemzavaró sajtóhibák miatt) a következőkben igazítjuk helyre: „A román B. T. K. az ujabb módosítások és javítások dacára sem sorozható a reformkodexek közé, a minők... .stb." Táblai értesíti. <}áá&mK\$u I. A kolozsvári kir. ítélőtáblánál 191b. évi október hó 21. és következő napjain előadott ügyek az alábbiak szerint elintézésben részesültek. Polgári szakosztályban. 3860. Kereskedelmi és Iparbank — Dr. Bichtzeit Albert ing. árverés — rmv. 3911. Dr. Goldner Jenő — dr. Osztián Olivér zári. — rend. 3482. Nagyszebeni Leszámítoló Bank Rt. — Oana Miklós és tsa folyt. vh. — rmv. 3483. Ugyanannak — ugyanaz elleni ügye — rmv. 3511. Hoffmann J. és Társai — Erczmann Mózes és Tsa ingó vh. — hh. 3509. Kállay Lajos — Rodelt János ingó árv. — hh. 3551. Albina Takarékpénztár — Negera János ingó végrehajtás — hh. 3552. Dr. Kapdebó Osszkár — H. Gerő cég ingó végrehajtás — hh. 3619. Klemm Pál — Miron Péter és tsai biztosítási végrehajtás — hh. 3622. Rusz Jánosné — Kolcsár István és neje ingó végrehajtás — hh. 3639. Sztán Tódor — Páska Torna kiel. végrh. — rend. 3640. Népbank Rt. — Bod Balázs és tsai zárgondn. szá1 madás — f. o. 2931. Br. Wildburg Aladárné — br. Wildburg Aladár hár zasság felbontása — e. m. v. 3937. Takács Viktor — Hengea Andrásné hagyaték megálI lapitása — e. m. v.