Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 5. szám - Telekkönyvi helyesbités a gyakorlatban. (Folytatás)

5. szám. 39. oldal. Még csak annyit jegyzünk meg az igazságügyminiszter munkaprogrammjára, hogy sajnálattal nélkülözzük ez alkalommal is a miniszter urnák az ügyvédi kart érdeklő törvényhozás terén megvalósításra váró intézkedésekre vonatkozó tervei ismertetését s munkaprogramniját. A fiatalkorúak bíróságáról. Balogh Jenő igazságügyminiszter a képviselőház pénteki ülésén törvényjavaslatot nyújtott be a fiatalkorúak bíróságáról és a kiskornak bűncselekményeinél követendő eljárásról. A javaslat hét fejezetben és hetvenhat szakaszban foglalja össze a rendelkezéseket. Minden törvényszék mellett, amelynek büntető hatósága van, a fiatalkorúak részére külön bíróságot állit és kivételes esetekben az igazságügyrniniszter elrendelheti, hogy ilyen fiatalkorú bíróság a járásbíróság területén is alakitható. A biráit, mint egyes bírókat, az igazságügyminiszter jelöli ki, a kinevezés három évre szól, de a megbízás megújítható. Fontos intézkedése e javallatnak, hogy a fiatalkorúak bírósága mellé a közvád képviseletére a királyi ügyészség egyik tagját, mint fiatalkorúak ügyészét jelöli ki. A törvényjavaslat egy uj állást is statuál, a pártfogé tisztviselői állást s ezenkívül a bíróságnál jelentkező gyermekvédő és patronage egyesületek tagjai közül pártfogók nevezhetők ki s ugy ezek, mint a párlfogó tisztviselők hatósági közegek. A üatalkoruak bűnügyei még akkor is külön tárgyalandók és kizárólag a fiatalkorú bíróság elé utalvák. ha összefüggésben vannak felnőttek bűncselekményeivel. Az eljárást tárgyalás nélkül is be lehet fejezni, a bíróság a fiatalkorú vádlottakat próbára bocsáthatja, esetleg napközben őrizet alatt tarthatja az élelem megvonásával. A fiatalkorúak • bíróságának határozatai ellen a törvényszékhez van helye fölehbezésnek, onnan a táblához és a törvényszéken fiatalkornak törvényszéki tanácsa, a királyi táblánál külön erre a célra kijelölt tanács ítél. A fiatalkorúak bűnügyeiben hírlapi közlés megengedhetetlen. A Curia büntető jogegységi tanácsa az elmúlt pénteken délelőtt tartotta meg Vavrik Béla v. b. t. t. elnöklete mellett első ülését. Az uj tanács kilenc olyan vitás bűnügyi ügyben hozott elvi határozatot, amely ügyekben a koronaügyész az igazságszolgáltatás egyöntetűségének megóvása érdekében élt perorvoslattal. Az 1911. évi I. törvénycikket, a polgári perrendtartást életbeléptető 1912. évi XIV. t.-c-ben kapott felhatalmazás alapján az igazságügyrniniszter tudvalevőleg 1913. január 1-ével léptette életbe a jegegységi tanácsot. A polgári perrendtartást életbeléptetö törvény értelmében ez a tanács dönti el. az igazságszolgáltatás egyöntetűségének megóvása végett, azokat a vitás elvi kérdéseket, amelyek még eddig vagy nincsenek véglegesen eldöntve, vagy ujabb döntésre szorulnak. A törvény értelmében négy joegységi tanácsot alakítottak, még pedig egyet közpolgári ügyekben, egyet telekkönyvi, úrbéri és birtokrendezési ügyekben, egyet váltó-, kereskedelmi és csődügyekben és egyet bűnvádi ügyekben. A legelső ilyen ülést tartotta a büntető jogegységi tanács, amely a tárgyalásra kerülő kilenc ügyben meg is hozta elvi határozatát. Ezeket az elvi határozatokat ugyancsak az uj törvény értelmében a Büntetőjogi Határozatok Tárában fogják egész terjedelmükben közzétenni. — Az igazságszolgáltatás gyorsítása. Dr. Balogh Jenő igazságügyrniniszter egyrészt azoknak a panaszoknak megvitatása céljából, amelyek az utóbbi időben mind a budapesti ügyvédi kamara, mind a sajtó részéről a budapesti bíróságok ügymenete ellen fölmerültek, de főkép a polgári perrendtartás életbeléptetése előtt az ügymenet gyorsítása céljából szükséges igazgatási, esetleg törvényhozási teendők megbeszélése céljából hétfőn értekezletet tartott az igazságügyminiszteriumban. Az értekezleten a miniszter személyes elnöklésével Tőry Gusztáv államtitkár, a budapesti királyi Ítélőtábla, valamint a Budapesten székelő királyi törvényszékek elnökei, a budapesti ügyvédi kamara elnöke és helyettes elnöke, úgyszintén az igazságügyi minisztérium illető osztályainak főnökei vettek részt. A megjelentek alapos megvitatás tárgyává tették azokat az akadályokat, amelyekkel a budapesti bíróságoknak a rohamosan emelkedő ügyforgalom folytán jelenleg meg kell küzdeniök. Mindezek alapján az igazságügyminiszterium mind adminisztratív, mind törvényhozási uton, illetőleg a jövő évi költségvetés keretében több olyan ujitást tervez, amelyek hivatva lesznek a fővárosi törvényszékek és járásbíróságok ügymenetét lényegesen gyorsabbá tenni s az átmenetet az életbeléptetendő uj polgári perrendtartásra megkönnyíteni. Ugyanilyen intézkedések azonban a vidéki bíróságoknál is szükségesek, mert bizony ezeknél is nagy a túlterheltség és hátramaradás. A közbirtokosságok mint jogi személyek. Főmunkatársunk Tóth György dr. szakavatott tollából a közbirtokosságokról hosszabb tanulmány jelent meg (4 iv). Szerző a közbirtokosságok gazdasági jelenségét nagy gyakorlati érzékkel állította be s éles jogászi distinctióval helyezi el a jogi személyek csoportjában. Szerző sajátos nézőpontból vizsgálja a kérdést, de a gyakorlati élet a szerző álláspontját igazolja a dogmatikusokkal szemben. A mü végén szerző rámutat arra, hogy a közös legelőkről készített törvényjavaslat, amely 1912. év végén lett benyújtva, ugyanazon ductuson halad, amelyet a szerző helyesnek ismert föl. Ára 1 K. Megrendelhető a szerzőnél. Kolozsvárt (Igazságügyi palota). A nyomozással kapcsolatos orvosi működésről tartott az elmúlt szombaton érdekes előadást dr. Kenyeres Balázs, a kolozsvári orvosi egyetem kiváló tanára az E. M. E. jog- és államtudományi szakosztályában. Az előadáson a szakosztály tagjain kivül nagyszámú vendéghallgatóság jelent meg, mely mindvégig feszült figy lemmel hallgatta a tudós tanár közj vétlen és lebilincselő előadását, melynek kapcsán példákkal és I gyakorlatából vett vetített képekkel illusztrálta különösen a ! tanubizonyitás jó és rosszhiszemű tévedéseit, az észlelés és következtetés folyamatát és az orvosi működés eredményeit a nyomozásban. Az érdekes előadást a nagy hallgatóság élénk ! tetszéssel fogadta s a szakosztály nevében Gál Jenő elnök J köszönte meg Kenyeres Balázs fejtegetéseit. A budapesti ügyvédi kamara a sajtószabadságért. Dr. Brüll Ignáchoz, a budapesti ügyvédi kamara elnökéhez, dr. Herzog Ede, dr. Balogh N. Imre, dr. Kutassy Elemér ügyvédek száz aláírással ellátva indítványt adtak be, amelyben a budapesti ügyvédi kamarának rendkívüli közgyűlésre való összehívását kérték. A sürgősen összehívandó közgyűlés célja.- állásfoglalás az éjjeli ügyész újólagos kirendelése és működése ellen és állásfoglalás az igazságszolgáltatás pártatlanságát veszélyeztető azon illetéktelen befolyás ellen, amelyet a munkásosztály sztrájkjogának elkobzása végett a végrehajtó-hatalom leplezetlenül és nyilvánosan megkísérelt. Ügyvéd, mint ügyészségi megbízott. Dr. Balogh | Jenő igazságügyrniniszter rendeletet adott ki, amelyben töübi j között a következő foglaltatik: Ügyészségi megbízottul kirendelt ! ügyvédnek nem szabad megengednie, hogy az irodájában alkal| mázott ügyvédjelölt (ügyvédhelyettes) a terhelt védelmét vagy a ; sértet képviseletét elvállalja olyan ügyben, amelyben ezt főnöke nem tehetné. E rendelet szabályai az ügyészségi megbízott I állandó helyettesére is állanak. Ha az ügyészségi megbízott vagy állandó helyettese e rendelet szabályai ellenére járna el, a kir. • ügyész a 4700/1899. I. M. E. igazságügyminiszteri rendelettel ; kibocsátott Utasítás 33. §-a értelmében intézkedik. Vita az uj ügyviteli szabályokról az Ügyvédi KörÍ ben. A budapesti Ügyvédi Kör a mult csütörtökön este tartott ! teljes ülése dr. Burián Béla udvari tanácsos elnöklete alatt I foglalkozott az uj járásbirósági ügyviteli szabályokkal azon tapasztalapok alapján, melyeket a budapesti VI. ker. kir. járásbíróságnál folyó évi január hó elsejével kisérletképen történt alkalmazás alapján tettek. Az ülésen a kör inzghivása folytán Rabács j János kir. ítélőtáblai bíró, a budapesti VI. ker. kir. járásbíróság ' vezetője is megjelent. Előadókul dr. Gráber Károly ügyvéd és | dr. Révay Bódog kir. törvényszéki biró szerepeltek. Dr. Gráber | Károly a főlajstrom intézményét aggályosnak tartja azért, mert a létesítendő központi járásbíróság várható óriási ügyforgalma, ! annak állandó evidenciában tartása, úgyszólván lehetetlenné teszi; alig képzelhető továbbá olyan helyiség, amely az óriási I ügyforgalom és a felvilágosítást kérő számos fél kívánalmait ki I tudná elégíteni. A vidéki járásbirásbiróságokra ez az aggály terj mészetesen nem vonatkozik: itt a főlajstrom a szerzett tapaszI tálatok után ítélve be fog válni. Az értesítő lapokat az ügyvédek eminens sérelmének tartja, mert igen gyakran az ügyvédnek az ügyirataiba való személyes betekintése nélkülözhetetlen. Sem a ! kezelőszemélyzet tehermentesítése, sem az avatatlanoknak az ügytől való távoltartása nem indokolja a reformot. Mindenkinek, ! ki érdekeltségét kellőleg igazolja, minden formaság nélkül meg I kell engedni a betekintést. Mindazonáltal a sablonos és postán