Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 4. szám - Telekkönyvi helyesbités a gyakorlatban. (Folytatás)

4. szám, Eü-déíyrészi JÖJJ* Kií7.i«»iiy 29. oldal. Ezután kegyeletes szavakkal emlékezett meg a szövetség halottairól, elparentálta dr. Támossy Károlyt, a budapesti osztály és dr. Feldmann Bódogot a szombathelyi osztály elnökét. Majd arról a pótolhatatlan nagy veszteségről emlékezett meg, amely a szövetséget és a magyar ügyvédséget dr. Várady Zsigmondnak, az orsz. ügyvédszövetség volt első elnökének tragikus elhunytával érte. A közgyűlés tagjai kegyeletes megemlékezésük jeléül felállva hallgattak'az elnököt, aki dr. Várady Zsigmond hirtelen félbeszakadt pályafutását a meteorhoz hasonlította, amely váratlanul és gyorsan mint ex oriente lux tünt elő, de mint a meteor váratlanul, hirtelen tünt is el. Az elnök indítványára a közgyűlés dr. Várady Zsigmond emlékét jegyzőkönyvben örökiLette meg és fájdalmas részvétét özvegyének tolmácsolni fogja. Ezután dr. Jacubi Béla előadó terjesztette elő az igazgatósúg javaslatát az alapszabályok 8. §-ának módosítása iránt. A közgyűlés egyhangúlag hozzájárult ahhoz, hogy ezután a pénztári év január 1-évcl kezdődjék. A napirend második ponlját, az ügyvédi díjszabás kérdését, dr. Blauner Mór szövetségi titkár ismermette. Az előadó javaslata a következő : 1. A megalkotandó rendelet teljesen részletes legyen, perenkívüli, biróság előtti és azon kivüli polgári és büntető ügyekre egyaránt terjedjen ki. 2. Minden jelentőségre és idöbelileg elhatárolható ügyvédi cselekmény külön képezze díjazás alapját. 3. A rendelet az egyszerű természetű szokásos ügyvédi cselekményekre a pertárgy értéke szerint fokozatosan alakuló meghatározott összegű számtételeket tartalmazza. 4. Az érdemleges ügyvédi munka díjazását a végzett munka mennyiségének, nehézségének, ritkaságának megfelelően az alaptétel arányos emelésével a bíró szabja meg ugyan, de a rendeletben perfokok szerint emelkedő minimum állapítandó meg. ő. Az alaptételek számszerű megjelölésénél figyelembe veendők ama ujabbi díjtételek, amelyeket legtöbb bíróságunk a közelmúltban életbeléptetett. 6. Szükségesnek tartja az előadó, hogy véghatározat előtt az ügyvéd azon ügyben fölmerült összes költségeiről részletes jegyzéket csatotjon, amelyet a bíró ugyanúgy részletesen értékeljen. Az előadó kérte, hogy az elfogadandó elvek alapján készítendő számszerű javaslatának felülbírálását a közgyűlés az elnökségre bizza. Az előadót alapos és kimerítő fejtegetéseiért a közgyűlés lelkesen megéljenezte. Dr. Skuietzky Miksa (Temesvár) a felsőbíróságok előtti díjtételek szabályozását kérte, dr. Östör József (Sopron) pedig a díjminimumok mellett a díjmaximumok meghatározását sürgette. Dr. Ujlali Géza az iparhatóság előtti eljárás költségeinek megállapítását kívánta sürgősnek kimondani. A közgyűlés az előadó javaslatát a felszólalók által hangsnlyozott elvekkel kiegészítve, egyhangúlag elfogadta. Következett a napirend harmadik pontjának, a szövetségi lapalapitás céljából az évi tagsági díjnak 2 koronával való fölemelése kérdésének tárgyalása. Dr. Jacobi Béla előadó előterjesztése ez volt: Indítványozom, hogy az évi tagdij tíz koronáról tizenkettőre emeltessék fel és miként a szövetségi lap irányítása és szerkesztésének módozatai az igazgatósági ülésen az elnökségre bízattak, ép ugy bizasf-.ék az elnökség cognitiójára azon időpont megállapítása is, amelyben a szövetségi lap megindítását foganatosítja. , Hosszas vita után a közgyűlés szótöbbséggel ezt a javaslatot is elfogadta. Elnök ezután a közgyűlés folytatását délután fél öt órára halasztotta el. A délután fél öt órakor kezdődött folytatólagos közgyűlésen dr. Naj-y Dezső elnökölt. Következett a napirend negyedik pontja: előadói javaslat az egységes bírói és ügyvédi vizsgáról szóló törvényjavaslat egyes intézkedései, különösen az ügyvédjelölti kényszerbeutalás kérdése tárgyában. Dr. Rédey József előadó a birói és ügyvédi qualifikáció történeti kialakulásának ismertetése után különösen a javaslat által tervezett kényszerbeutalás intézményével foglalkozott. Az ezen intézmény ellen felhozott aggályok alaptalanságának kimutatása után hangsúlyozta, hogy a kényszerbeutalás intézménye oly expediens, amely nélkül a javaslat meg nem valósitható s oly csekély áldozatot jelent, amelyet érdemes a javaslat nagy előnyeiért meghozni. Dr. Hevesi Illés az egységes birói és ügyvédi vizsga törvénytervezete tárgyában terjesztett be előadói javaslatot. Dr. Bakonyi Pál szövetségi ügyész az ügyvédjelölti kényszerbeutalás kérdését az alapvető kérdéssel szemben alárendeltnek tartja. Az ügyvédi kar kívánsága, hogy az ügyvédi és bírói qualifikáció egységessé tétessék és a bírósági joggyakornok köteles legyen egy évi ügyvédi praxis kimutatására. Ennek természetes következményekép pedig garanciát is kell a törvényben nyújtani arra, hogy a joggyakornok okvetlenül elhelyezést talál. Ezután a kamarai autonómia sérelmének tartja, hogy a tervezet a vizsgáló-bizottság ügyvédtagjainak csupán a kijelölését bizza a kamarára, míg ezek kinevezését az igazságügyminiszterre bizza. Úgyszintén sérelmesnek véli, hogy a paritás elvének megsértésével a bizottság elnöke csak nem ügyvéd lehet. Indítványozza, hogy e helyett a Nagy Dezső-féle. ügyvédrendtartás 18. §-a vétessék át, amely szerint a vizsgáló-bízottság ügyvédtagjait a kamara válassza s az elnök három évenkint felváltva ügyvéd legyen. Dr. Besnyö Béla indítványozza, hogy dr. Bakonyi indítványa mcgtoldassék azzal, hogy a vidéki kamarák is megfelelő számú tagot küldjenek az ügyvédvizsgaló-bizottságba. Kívánja; hogy csak egy ügyvédvizsgáló-bizottság legyen és pedig Budapesten. Az ügyvédi vizsga kettéosztandó egy hónapon belül. Az első csoportba tartozzék a magánjogi, hiteljogi és polgári perrend-csoport egy Írásbelivel, a másik csoportba a büntető anyagi jog és eljárás, közigazgatási jog és pénzügyi jog. A kényszerbeutalást semmiféle formában nem fogadja el. A harmadik év fakultative közjegyzőnél vagy közigazgatási gyakorlaton, vagy kereskedelmi, ipari, illetve mezőgazdasági üzem könyvviteli és levelezési osztályában legyen tölthet*'). Dr. Havlik János a kényszerbeutalás elleti szól, amely az ügyvédi kar további szaporodására fog vezetni. Dr. Blauner Mór nem tartja alaposnak a kényszerbeutalás ellen felhozott aggályokat. Rédey előadó indítványát pártolja. Dr. Jacobi Béla az ügyvédvizsgáló-bizottság iigyvédtagjainak képzettségét veszi védelmébe. Dr. Giskán Jakab és dr. Vajda József (Debrecen) felszólalásai után dr. Rédey József előadó élt a zárszó jogával. Ezután a kényszerbeutalásra vonatkozó előadói javaslatot a közgyűlés elfogadta. Végül dr. Popper Tódor előadó sürgős javaslata került tárgyalás alá az adótörvények végrehajtásának elhalasztása és reformja tárgyában. A javaslat ez: Mondja ki az ügyvédszövetség rendkívüli rendkívüli közgyűlése, hogy: 1. szükségesnek tartja, hogy az uj adótörvények végrehajtása 1914. január l-ig elhalasztassék ; 2. az általános kereseti és jövedelmi adó még életbeléptetéseik előtt revízió alá vétessenek, azokból az értelmiségeket érintő méltánytalan rendelkezések kiküszöböltessenek : 3. a 10 százalékra felemelt betegápolási pótadó 5 százalékra leszállittassék, végül 4. a szövetség tagjai e célok elérésére saját hatáskörükben ugy köz, mint társadalmi téren mindent megtegyenek. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta. Ezután a közgyűlés dr. Nagy Dezső indítványára köszönetet szavazott az ügyvédi kamarának az ülésterem átengedéséért. A közgyűlés az elnök éltetésével este íél nyolc órakor ért véget. X TeleMnpi help^iíss o gyakorlatban. (Folytatás.) Megérkezvén a bizottság a helyszínére, általános jegyzőkönyvet nyit meg, a gyakorlat szerint nem a Kapeller könyve 39., hanem az átalakítási eljárással kapcsolatosan a 208. lapon közölt minta szerint. Ha az elöljáróság az idegen birtokosok értesítéséről szóló postai feladó vevények bnküldésével egyidejűleg a helyi szokás szerint többszöri közzétételt igazoló bizonyítványt nem küldte be, ennek megtörténtét is szokás a jegyzőkönyvben megállapítani, de azt már nem, hogy a bizottság utasítást adott a helybeli felek egyénenként megidézésére, mert helyes eljárás szerint mindenki Írásbeli meghívóval hívandó meg mindenféle eljárásnál. A bizalmi férfiakat ugyan a betét r. 47. §., helyesb. r. 30 §. szerint az elöljáróság rendeli ki, de miután fizetésük megállapítása és a betét r. 46. §. 4 bek., hely. r. 29. §. 6. bek. szerint az eljárás kihirdetése végett úgyis képviselőtestületi ülést kell összehívni, ezért a bizalmi férfiak s a kézbesítő (küldönc) megválasztása is a képviselő testületben szokott történni, bizony néha elmarad, ugy hogy a bizottság az első napokban hozómra beállított bizalmi férfiakkal dolgozik, ezért volt szükség a bizalmi férfiak pontos kirendelése tárgyában a 107.089/1898. b. m. rendeletre. Lehetnek kincstári erdő-elkülönitéses esetekben a kövér polyánák helyett véleményük szerint nem kellő kárpótlás adása